Hírek

2007.03.04. 09:39

Hamisgulyás magyar módra

Kenőmájas lépből, gesztenyepüré babból, téglapor a paprikaőrleményben. Hihetetlen dolgokat próbálnak lenyomni torkunkon a gyártók és a forgalmazók.

Éber Sándor – Farkas Károly

Egy kecskeméti társaság lejárt szavatosságú húskészítményekből, virslikből gyártott kolbászt – derült ki a héten, miután egy lakossági bejelentés nyomán több száz mázsa romlott húst fedeztek fel a tisztiorvosi szolgálat munkatársai a cég üzletében, illetve raktárában. A Paty-Hús Kft. termékeiből óvodáknak, iskoláknak, de kórházaknak is rendszeresen szállítottak, és több saját üzletben is értékesítette lejárt szavatosságú húskészítményeit és tejtermékeit. Közel egy tonna átcímkézett húskészítmény azonnali megsemmisítését rendelték el, a kft. két vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték pénteken.

Az utóbbi idők élelmiszerbotrányai valóban azt a képzetet kelthetik, hogy fellendülőben van az „ágazat”. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszerbiztonsági szakértője azonban megnyugtatott: szerencsére nincs szó arról, hogy sokat romlott volna az élelmiszerbiztonság. „Míg a nyolcvanas évek elején még csak 3-4 ezerféle élelmiszer volt forgalomban, most számuk meghaladja a negyvenezret, ráadásul a jelenlegi hamisítási botrányok nagyobb nyilvánosságot is kapnak” – mondta az élelmiszerbiztonsági szakértő.

Az ételhamisításnak éppolyan évszázados hagyományai vannak, mint az élelmiszerek ellenőrzésének. A 19. században a borhamisítók cukrot raktak a borba, mire az ellenőrök kidolgoztak egy módszert, amellyel ki lehetett szűrni a turpisságot. Akkor a répacukorról átálltak a szőlőcukorra, hogy a csalás természetesnek látsszék.

Az élelmiszerek hamisítása igazán a rendszerváltás idején terjedt el. Az örök klasszikus a vizezett tej, a tejfölbe kevert liszt, vagy a bab a gesztenyemasszában. Ezek az ártalmatlan és primitív módszerek mára el is tűntek. Nem véletlenül: a tejfölben lévő liszt kimutatásához még műszerek sem kellenek, s több módszer nem kifizetődő. „A bab is ezért tűnt el a gesztenyemasszából, ma már ugyanis annyira drága, hogy egyszerűen nem éri meg bedarálni” – közölte az OFE szakértője.

Bizonyos módszerek, mint a mézhamisítás még mindig működnek. Cukorral etetik a méheket és az így készülő, gyengébb minőségű mézet keverik a jobb virágmézbe. Ez nehezebben kimutatható, az egészségre nem ártalmas és sok fogyasztónak fel sem tűnik.

Dömölki Lívia szerint az igazi probléma ott kezdődik, mikor az egészségre ártalmas adalékanyag kerül az ételeinkbe. Ilyen eset volt, mikor az ólomszármazék mínium festékport kevertek a paprikaőrleménybe. Az édes-nemes paprika ugyanis rosszabb minőségű, mint a csemegepaprika, mivel ehhez a magházat és a magokat is hozzáőrlik a húshoz. A színe ezért világosabb, nem olyan szép vörös, az íze is kesernyésebb. A míniumtól tényleg szép vörös lett, csak sajnos az egészségre is káros.

Más esetekben sokkal alattomosabb hatást váltanak ki még az egészségesnek tartott élelmiszerek is. Ilyenek a vitaminnal dúsított gyümölcslevek. Ezekből egy deciliter fedezi a napi szükséglet 15–25 százalékát, egy egész liter elfogyasztása már többnapi szükségletet. A rendszeres fogyasztás vitamintúladagoláshoz vezet, az A vagy K vitamin ugyanis nem bomlik le a szervezetünkben és nem is tud kiürülni belőle.

Komoly veszélyforrás az aflatoxin, amely bizonyos termések, például a pisztácia vagy mogyoró penészedése során termelődik, és amely évek alatt lerakódva komoly egészségkárosodást okozhat. Két és fél éve aflatoxinnal szennyeződött több nagy cég fűszerpaprikája is, ami azért is nagy felzúdulást okozott, mivel a rákkeltő anyag csakis brazil exportból származott, márpedig a gyártók állították: termékük kizárólag hazai alapanyagokból készül. A botrány nyomán példa nélküli lépést hozott a kormány: az egész országban megtiltották a magyar konyha alapvető hozzávalójának számító fűszerpaprika forgalmazását.

Magyarországon komoly problémát jelentenek a növényi zsírokból eredő transzzsírok is. Ezek akkor keletkeznek, mikor a növényi zsiradékot hidrogénezik. A transzzsírokat nem képes a szervezetünk lebontani, így lerakódnak az érfalakon, és elhízáshoz is vezetnek. Ételeink túlnyomó többsége – a gyorséttermi ételektől a margarinokig – 5–20 százalékban tartalmaznak a természetes zsiradékok helyett transzzsírokat. „Ebben az a dühítő, hogy egyes étteremláncok Dániában 2 százalék alá szorították az ételek transzzsírtartalmát, nálunk ellenben azt ígérik, »megpróbálják« öt százalék alatt tartani” – hangoztatta Dömölki Lívia.

Kellemetlen meglepetésekkel járhat, ha valaki élelmiszerimitátumot vásárol. Ilyen (volt) a „tejitalok” többsége. Ezeket az élelmiszereket az uniós csatlakozás óta – elvileg – az általuk utánzott terméktől eltérő csomagolásban, elkülönítve kellene tartani. A szupermarketek polcain mégis egymás mellett virít a tejföl és a frissföl – a növényi zsiradékokból készülő utóbbi köszönőviszonyban sincs a tehéntejjel. Hasonló az eljárás a tejitalok esetében: ezek tejimitátumok, amelyeket a tej kezelése során visszamaradt savóból készítenek, így tápértékük meglehetősen csekély, annál több adalékanyagot tartalmaznak. Különösen elterjedt az imitálás a húsiparban. A legismertebb a csirkemell sonka, vagy a baromfipárizsi. A sonka egyértelműen sertéshúsból kellene származzon, a párizsi – elvileg – szarvasmarhából (négyévesnél nem idősebb bikák húsából), ám a legtöbb esetben a vásárló nem is tudja, mit tartalmazhatnak ezek a felvágottak.

Szinte valamennyi felvágott a legjobb esetben is hagy kívánnivalót maga után. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy 270 forintért elő lehet állítani virsli kilóját” – mutatott rá a fogyasztóvédő. Az ilyen termékekbe csak mutatóba kerül színhús, nagy részük bőrkeporból és állományjavítóból áll. „A legtöbb esetben, ami nagyon olcsó, az mindig egy kicsit gyanús, bár ez sem minden esetben igaz: januárban ellenőriztük a kenőmájasokat és rá kellett jönnünk, hogy az ár és a minőség nincs összefüggésben egymással. Érdemes megfigyelni, hogy hány százalék a májtartalom egy kenőmájasban: a húsz százalék már jónak számít” – mondta az élelmiszerbiztonsági szakértő.

Az uniós szabályoknak megfelelő Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza azokat az előírásokat és ajánlásokat, amelyeknek az itthon forgalmazott élelmiszereknek meg kell felelniük. A dokumentumban leírják milyenek lehetnek az összetevők, vagy milyen adalékanyagokat használhatnak. A vizsgálatokat több szervezet, így a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FF), az ÁNTSZ, vagy az állategészségügyi- és élelmiszer-ellenőrző állomások is végezhetnek. „A fogyasztóvédelem éves programjában dönti el, hogy milyen élelmiszereket, vagy élelmiszercsoportokat vizsgál meg, mivel az olyan nagy az össze forgalomba hozott termék mennyisége, hogy az összeset nem tudnánk ellenőrizni” – mondta lapunknak Kathi Attila. A tavaly összesen 35 ezer ellenőrzést végző FF szóvivője kiemelte: az élelmiszerkönyv előírásainak nem megfelelő termékek forgalmazását betiltják.

Az átcímkézés bajnokai

Minden idők legnagyobb magyarországi átcímkézési üzletére a M.E.G.A Trade törökbálinti telephelyén derült fény tavaly év végén. A cég ravasz megoldással operált: még éppen érvényes szavatosságú árukat hozott be az országba, így a szúrópróbaszerű ellenőrzéseken sem bukott le. Idehaza aztán átcímkézték a már romlófélben lévő élelmiszereket, és a Nyugat-Európában olcsón felvásárolt termékeken adtak itt túl szép profittal. A listán a legtöbb forgalmazott márka német, és sok köztük a „bio” vagy „wellness” megjelölésű élelmiszer. A M.E.G.A. csaknem 560 ezer tonna élelmiszert hozott be az országba, ennek töredékét, 27 ezer tonnát tudtak lefoglalni a hatóságok.

Baromfimájas sertésbőrkéből

Egy édes aprósütemény lehet akár rántásízű, avas, dohos, zsíros, de akár sós ízű is – derül ki az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tesztjeiből. Hasonló vizsgálaton egyes trappista sajtokról az derült ki, hogy az előírt lyukak nem az érleléstől, hanem préseléstől származtak. A kenhető hústermékeben máj helyett gyakran lépet találtak, míg a baromfimájasokban sokszor sertésből készült ipari szalonna ipari szalonna, vagy bőrke található. A müzliknél sokszor „teljes kiőrlésű” jelzéssel dicsekednek, pedig a liszttel szemben a müzlit nem őrlik. A vizsgált termékek esetében gyakran kiderül, hogy a csomagoláson nem megfelelően tűntetik fel az összetevőket: a gyümölcsjoghurt esetében például a 20 százalékos gyümölcstartalom valójában kevesebb, mint 10 százalék, hisz ebből a tényleges gyümölcsrészesedés ebből csak 40 százalék.

Hawaii megapizza

Hozzávalók

- Újrafagyasztott pizzalap

- Növényi zsírból készült sajtkészítmény

- Tartósítószert tartalmazó bio paradicsomsűrítmény

- Lejárt szavatosságú vákuumsonka csirkéből

- Átcímkézett ananász- és csemegekukorica-konzerv

- Brazil eredetű, Aspergillus flavus gombával fertőzött fűszerpaprika

- Frissföl

- Újrafagyasztott pizzalap

- Növényi zsírból készült sajtkészítmény

- Tartósítószert tartalmazó bio paradicsomsűrítmény

- Lejárt szavatosságú vákuumsonka csirkéből

- Átcímkézett ananász- és csemegekukorica-konzerv

- Brazil eredetű, Aspergillus flavus gombával fertőzött fűszerpaprika

- Frissföl -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!