Hírek

2007.07.18. 06:03

Azé a föld, aki kibérli?

A családi gazdálkodók helyett a földbérlők elővásárlási jogát támogatná a MOSZ. A szervezet elnöke népszavazási kérdésében ellentmond a Fidesznek.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A kormány egyelőre leginkább úgy védené a magyar termőföldet, hogy hosszabbítana a földvásárlási moratóriumon
[/caption]Legyen-e vagy ne a családi gazdálkodóknak elővásárlási joguk a földvásárláskor? A kérdés nem csupán a Fidesz népszavazási témakörei között szerepel: Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke is az Országos Választási bizottsághoz fordult a témában. Az ő kérdése így hangzik: „egyetért-e azzal, hogy a földterület művelőjét illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?” A gondolattal Nagy nincs egyedül: a hasonló felvetés Kálmán László nyelvészprofesszor által benyújtott „ellenkérdések” között is szerepel.

A kérdés magában hordozza a konfliktust: míg az ellenzék és a Fidesz-közelinek tekinthető Magosz az Orbán-kormány rendelkezéseinek – azaz a családi gazdálkodók vásárlási előjogainak – visszaállításában érdekelt, addig a MOSZ az uniós mezőgazdasági elvek szem előtt tartását emlegetve igyekszik bizonyítani igazát. De miről is van szó? 2002-ben az Orbán-kabinet biztosított földvásárlási előjogokat a családi gazdálkodóknak, ezt aztán a szocialista-szabad demokrata koalíció módosította a bérlők javára. Míg tehát korábban a termőföld eladásánál a családi gazdálkodóknak tették fel elsőre a kérdést, ma a földet művelő bérlőnek. A megoldás még mindig speciális, hiszen nem a valós piaci viszonyokat tükrözi ez a rendszer sem: a liberalizált színtéren ugyanis az az egyszerű elv érvényesül, hogy a föld azé, aki a legtöbbet kínálja, és fizeti is érte.

A „családi gazdaság” – viszonylag kis birtokon való gazdálkodás a család tagjainak bevonásával – jelenleg választható gazdálkodási forma, ám kérdés, hogy meddig: a mintegy 15 ezer ilyformán gazdálkodónak két éven belül át kell térnie más megoldásra, ha a kormány tartja magát az Európai Unióval kötött megállapodáshoz. E szerint ugyanis 2009-ig a magyar agrárkormányzat is bevezeti az egységes farmtámogatási rendszert, melynek azonban nem felelnek meg a családi gazdaságokra vonatkozó előírások egyes elemei, sőt: a szigorúan vett EU-s agrárszabályozásba sem illeszthető bele ez a forma.

Nagy Tamás állítja: szűk gazdasági érdekcsoport áll a családi gazdálkodók privilégiumait fenntartani igyekvő szándék mögött. Szerinte ugyanis míg a családi gazdaságok száma alig 15-17 ezer, addig közel 600 ezer kistermelőt, őstermelőt zárna ki a földvásárlási kedvezményből a Fidesz és szövetségesei által szorgalmazott megoldás. Ma Magyarországon a termőföld – a magas igények és az alacsony kínálat miatt – drága, ráadásul a birtokszerkezet is elaprózott. A MOSZ idén áprilisi közgyűlésén a szövetség azt szorgalmazta, hogy a kormány tegye lehetővé a társas vállalkozások földhöz jutását, segítse a földek valós bérlőit és művelőit a termőföldhöz jutásban, másrészt pedig a tulajdon elaprózódásának megakadályozására az öröklési szabályokat is módosítsa.

A kormány egyelőre leginkább úgy védené a magyar termőföldet, hogy hosszabbítana a földvásárlási moratóriumon – jelentette be Gráf József földművelésügyi miniszter. A külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmára az Európai Unió Magyarország 2004-es csatlakozásakor hét évre adott engedményt, vagyis 2011-ben a jelenlegi állás szerint nyitni kellene a piacot. A kabinet most azt szeretné elérni, az EU további három évre adjon haladékot a földpiac megnyitására, ugyanakkor fel kell készülni az uniós közös agrárpolitikához való integrációra is. Tény: az unióban egyedül Magyarországon nem vásárolhatnak termőföldet társas vállalkozások – az ellenzék szerint ugyanis ezzel (mivel az ilyen cégek tulajdonosai külföldiek is lehetnek) a külföldi tulajdonosokat engedné be a hátsó kapun a kormányzat a hazai termőföld-piacra.

Kis területen gazdálkodnak a földművelők

A magyar földművelők jelentős része hektárnyi vagy kisebb területen dolgozik – a mintegy 700 ezer egyéni gazdálkodó közel 70 százaléka tartozik e körbe. Ötven hektárnál nagyobb birtokon a gazdák alig több, mint egy százaléka dolgozik. A vita az optimális birtokméret kapcsán is dúl: a Fidesz azt állítja, hogy a kormány „tsz-alapú” nagybirtokrendszert épít azzal, hogy az állami földek eladásánál az akár 100 hektáros, egyben megvásárolandó méretet részesíti előnyben. Márpedig ekkora föld megvásárlására a helyben gazdálkodóknál nincs pénz, művelésére pedig nincs háttér – így az ellenzéki erő. A kormány szerint azonban cél a földbirtokok elaprózódásának, és az optimális művelési méret alá csökkenésnek megakadályozása.

Ezek is érdekelhetik