Hírek

2007.08.14. 06:00

Csökkenhet a távfűtés ára

Több nagyvárosban is csökkent a távfűtés ára, miután a gázliberalizáció miatt a szolgáltatók egy része már a szabadpiacon vásárolhatja meg – a most kedvező árú – nyersanyagot. Pécsett, Sopronban és Kaposvárott kell a legtöbbet fizetni a távhőért, Egerben, Szolnokon és Győrött a legolcsóbb a távfűtés.

Németh Márk

Nyolc százalékkal csökkent Egerben a távhő díja, miután a szolgáltatást működtető, önkormányzati tulajdonú Evat Zrt. a gázpiac liberalizációjának köszönhetően immár a szabadpiacon szerzi be a szolgáltatás biztosításához szükséges földgázt. A hődíj mérséklését az energiahordozó világpiaci árának csökkenése, illetve a kedvező forint-dollár árfolyam tette lehetővé. A szabadpiaci beszerzés áldásos hatását más nagyvárosokban is a saját pénztárcájukon tapasztalhatják a fogyasztók. Szolnokon is lejjebb szorul a hődíj, míg Szegeden az év eleji áremelést mérsékelte a gázpiaci nyitás.

Országos távhődíj-csökkenési hullámról azonban egyelőre nem beszélhetünk. „Csak azokban a városokban mérséklődhet a távfűtés díja a gázpiaci liberalizáció következtében, ahol a szolgáltatók vásárolják meg a hő előállítására szolgáló gázt a szabadpiacon” – magyarázta lapunknak Csonka Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) alelnöke. Sok helyen ugyanis a szolgáltatók már eleve a fűtésre használt forró vizet veszik meg és nem a gázt. Így nem tudják érvényesíteni a gázpiaci verseny által szült nyersanyagár-csökkenést a hődíjban – magyarázta. Egerben az előző eset állt fent, ezért csökkenhetett a tarifa.

Évente akár 50 ezer forintot is spórolhatunk a távfűtésen azzal, ha másik városba költözünk. Óriásiak ugyanis a különbségek az országszerte fizetendő távhőtarifák között. A MaTáSzSz adatai szerint Pécsett a legdrágább a távfűtés: egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás esetén évi 192 ezer forintba kerül. A két legolcsóbb városban, Szolnokon és Győrött ugyanerre évi 152 ezer, illetve 141 ezer forintot kell költeni.

A teljes piacfelszabadítás után a politikának a jövőben már csak helyi szinten lehet beleszólása az energia fogyasztói árába az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatókon keresztül. A hődíj – a piaci versenyen túlmenően – nagyrészt ma is helyi politikai kérdés: azt, hogy melyik városban mennyit kell fizetni érte, leginkább azon múlik, miként gondolkodik erről a helyi önkormányzat. A költségek a döntést csak részben befolyásolják, ráadásul a struktúra átláthatatlan. Egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb városokban (ahol a több fogyasztó miatt elvben kisebb a távhő előállításának költsége) olcsóbb a szolgáltatás: Budapesten éppenséggel az egyik legmagasabb az ár.

Miért drága a távfűtés?

Egyes számítások szerint egy átlagos lakás gázfűtési költségénél 40 százalékkal magasabb a távfűtési számla egy hasonló lakásban. A nagy eltérést a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a távhőszámla tulajdonképpen három szolgáltatás díját tartalmazza: a fűtését, a melegvizét, és a melegvízhez használt hidegvizét is, míg a gázfűtésű lakásokban ténylegesen csak az elhasznált hő után kell fizetni. A távhőszámla alapdíját (amely általában a fűtési díj 30-50 százaléka) ráadásul akkor is kell fizetni, ha kint kánikula van, és nincs is fűtés.

Ugyanis a díj két összegből tevődik össze, ezek egyike a fix mértékű, havonta fizetendő alapdíj (korábbi nevén rendelkezésre állási díj). Ez fedezi a szolgáltató állandó kiadásait, egyebek között a működési költségeket, a csövek használatát, a karbantartást. Az alapdíjra tevődik rá fűtési szezonban a szolgáltatás tényleges hődíja, amit a felhasznált hő után kell fizetni. Ezt épületenként mérik, az összeget pedig elosztják a lakások között, általában méretarányosan.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!