Hálapénz vagy vizitdíj?

„A hálapénz a korrupció egyik legsúlyosabb formája – hangsúlyozta tegnap Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. - A fehérköpeny zsebébe csúsztatott boríték amellett, hogy illegális bevétel, nem kíméli a szegényebb betegek pénztárcáját, kedvezőtlen hatása az egészségbiztosítási kiadásokban is érezhető”.

„Az orvosoknak adóbevallásukban az egyéb jövedelem címszó alatt fel kellene tüntetniük a hálapénzből származó bevételüket, és adózniuk kellene utána” – mondta lapunk kérdésére az APEH szóvivője. Bakonyi Ágnes elmondta: nem jellemző, hogy a doktorok bevallanák a paraszolvenciát. Mindössze néhány példa akad erre, de akkor is évente legfeljebb 10-20 ezer forintos összeg szerepel a nyomtatványon.

Az egészségbiztosítási reformtól azt is várja Horváth Ágnes, hogy lehetetlenné tegye, hogy a csúszópénzért cserében előrébb sorolják a betegeket a tervezhető műtétek előjegyzési listáján. „Ezt nem csak az Egészségbiztosítási Felügyelet, hanem a pénztár is ellenőrizni fogja – mondta lapunk kérdésére Horváth Ágnes – Jelenleg az intézmények háromnegyede nem vezet nyilvános várólistát, ez meg fog változni a jövőben”.

Horn Gábor, az SZDSZ politikusa szerint ha az állam felemelné a doktorok fizetését, nem szűnne meg a hálapénz intézménye. Béremelésre ettől függetlenül számíthatnak a jó orvosok, hiszen a biztosítóknak érdekük lesz külön szerződést kötni velük.

Horn Gábor elmondta azt is: augusztus 21-én legfelsőbb szintű koalíciós egyeztetés lesz az egészségbiztosítás reformjáról, hogy az apró részleteket illetően is egyetértés alakuljon ki az MSZP és az SZDSZ között.

Azt már eldöntötték, hogy nem regionális, hanem országos hatáskörű egészségpénztárak jönnek létre, ám még sok a nyitott kérdés. Például, fél vagy egy éves időszakot biztosítson a törvény a pénztáraknak arra, hogy különféle ajánlatokkal magukhoz csábítsák leendő ügyfeleiket, illetve hogy a 49 százalékos részesedés pontosan milyen jogköröket biztosít a befektetőknek.

A Fidesz a társadalombiztosítás privatizációjának minden formáját elutasítja, és „ha kell, tömegdemonstrációkkal, minden törvényes eszközzel körömszakadtáig” küzdeni fog a több-biztosítós rendszer bevezetése ellen – jelentette ki ismét Mikola István, az ellenzéki párt szakpolitikusa.

Mikola a korábbi intézkedések visszavonását is szorgalmazta: többek között a vizitdíj visszavonását és a teljesítmény-volumenkorlát eltörlését. Ez az az ellátási maximum, amely fölött nem kap finanszírozást a kórház a biztosítótól, ami azt eredményezi, hogy „hónap közepén lehúzzák a rolót”, a gyógyintézmények „nem végezhetnek több műtétet”, ami miatt nőnek a várólisták.

Összhangban a biztosítás reformjával, a járóbeteg-szakellátás átalakításáról szóló jogszabályt is az Országgyűlés elé terjesztik ősszel. Székely Tamás miniszteri megbízott a Világgazdaságnak sorolta az ágazat problémáit: Csongrád megyében ötször annyi a belgyógyászati szakrendelés, mint Nógrádban. A kórházi szakambulanciák jelenleg az ügyeletben jelentkező betegeket fogadják, holott speciális, magas színvonalú feladatokat kellene ellátniuk. Változtatásra szorul a gondozói hálózat is, például a tüdőgondozóké, hiszen csökken tbc-s, viszont ezzel fordított arányban nő a tüdődaganatos és a légúti megbetegedések száma.