Hírek

2007.09.10. 06:14

A rettegés fokai a pókoktól a mélységig

„A békák alattomosak. Mindenhonnan támadnak: földről, vízből, de még a fák ágairól is.” Ezt egy olyan hölgy mondta, akinek békafóbiája van. Sokan csak legyintenének erre, pedig öt emberből egy biztosan küzd valamilyen fóbiával.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A fóbia szinte mindennel kapcsolatban kialakulhat
[/caption]Mindenki fél valamitől. A kérdés csak az, hogy ez az érzés milyen mértékű és vajon megalapozott-e. Keskeny ugyanis a határ, amely a még indokolható ijedtséget a megmagyarázhatatlan rettegéstől elválasztja. A kettő között a különbség a szubjektív szenvedés mértékében, az életminőség romlásában keresendő, amit az eltúlzott félelem okoz. Bármily furcsán hangzik, de szinte mindennel kapcsolatban kialakulhat fóbia – legyen az állat, természeti jelenség vagy egy bizonyos élethelyzet. Dr. Birkás Dezső, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikai Csoportjának munkatársa, a Fóbia Klinika szakmai vezetője szerint még ma is sokan azt hiszik, az indokolatlan félelem az illető jellemének speciális gyengesége – holott nem erről van szó. Magyarországon öt emberből egy biztosan szenved valamilyen mértékű fóbiától.

 „A fóbia alattomos betegség, hiszen az emberek könnyen megoldják félelmük tárgyának egyszerű elkerülésével, csökkentve ezzel szenvedésüket, de megoldatlanul hagyva a problémát – jegyezte meg a szakember. – Egy fóbia csak bizonyos szituációkban jelentkezik, ezért az illető környezete hajlamos elbagatellizálni a dolgot, sőt ami még rosszabb, a beteg sem fordul orvoshoz.”
A fóbiák leggyakrabban gyermekkorban alakulnak ki. Szinte mindenki átélte már a sötétség vagy a magány kiváltotta megmagyarázhatatlan rettegés érzését, de gyakran egy-egy trauma-tikus élmény – például egy kutyatámadás – is a későbbi iszony kiváltója lehet. Ezek a gyermek- és serdülőkorban megjelenő fóbiák sokszor a korral megszűnnek, vagy spontán módon, kezelés nélkül is javulnak. A felkavaró élmények emlékei azonban olykor megmaradnak, sőt a félelem akár felnőttkorban is kialakulhat. Birkás Dezső szerint nem lehet pontosan meghatározni, hogy mitől lesz valaki fóbiás, de sokszor előfordul, hogy az illető valójában nem is attól fél, amit ő megnevez, hanem csak tárgyiasítja, nevesíti a saját legbelsőbb rettegéseit. „A békafóbiás hölgy elmondása szerint, ha helyén van az önbecsülése, kevesebb a baja a négylábű hüllőkkel is. Ám ha van rajta néhány kiló súlyfelesleg vagy egyéb problémák gyötrik, komolyan elkezd félni.”
Iszonyodni tehát bármitől lehet. Talán furcsán hangzik, de még olyanok is vannak, akik a léggömbök kipukkanásától rettegnek. Van olyan ember, aki például a galamboktól tart, mivel folyton az jár a fejében, hogy a madarak kiszámíthatatlanok, kellemetlen helyzetet idéznek elő – például rászállnak az emberre, vagy nekiütköznek.

Az emberek leggyakrabban azonban az agorafóbia miatt fordulnak orvosohoz. Az ebben szenvedők a nagy terektől, a közlekedéstől, a tömegtől irtóznak. Aggodalmaik általában meghatározott szituációkkal, helyekkel kapcsolatosak, például félnek, hogy egy helyzetből nem lennének képesek elmenekülni, vagy nem kapnának segítséget roszszullét esetén.
A betegek másik nagy csoportját a szociális fóbiások teszik ki. Ők azok, akik attól rettegnek, hogy egy másik ember vagy a nyilvánosság előtt kellemetlen, megalázó helyzetbe kerülhetnek. Sokan nem is tudják, hogy ebben szenvednek, csak azt látni rajtuk, hogy irtóznak a nyilvános szerepléstől, ha mások előtt beszélniük kell, elpirulnak, elkezd remegni a kezük, izzadnak, hasmenés, hányinger tör rájuk. Ez a helyzet a szélsőségekig is fokozódhat: az orvosok találkoztak például olyan beteggel, akit anynyira feszélyezett a ráirányuló figyelem, hogy még a nevét sem tudta mások előtt leírni.
Hasonlóan megkeserítheti egy ember életét a repülési fóbia. Gyakran tehetséges emberek karrierjét törheti ez ketté. Annak, aki fulladástól, félrenyeléstől fél, az étkezés válik próbatétellé. Bármilyen furcsa, az ebben szenvedőnek evés előtt „össze kell szednie az erejét”.

A fóbiák gyógyításában régebben az orvosok többsége a sokkterápiára esküdött. Ennek lényege, hogy a pácienst szembesíteni kell saját félelme irracionalitásával. Ha tehát fél a galambtól, akkor galambot kell simogatnia. Erről a módszerről azonban nemrég kiderült, hogy sokszor többet árt, mint használ – a fizikai kontaktus ugyanis nem győzi le az agyban tanyázó rettegést, sőt akár még fokozhatja is. Ezért a Kútvölgyi kórházban működő Fóbia Klinikán mostanság inkább a szelíd együttműködésre helyezik a hangsúlyt. Feltételezéseik szerint minden ember önmaga problémájának legjobb ismerője, ezért senkivel sem végeztetnek olyan feladatot, amely ellenérzést keltene benne. A páciensek inkább olyan instrukciókat kapnak, amelyek révén szinte önerőből jutnak el a lehetséges kiutak felfedezéséhez. Mindenkinek saját magának kell ugyanis feltérképeznie a saját fóbiáját úgy, hogy fokozatosan lebontja az őt körülvevő, szorongásokból épített valóságot.

„A vasúti töltés szélén is szédülök”

Jáksó Lászlónak komoly tériszonya van. „Gyerekkorom óta félek a mélységtől – vallotta be. – Ez a rettegés olyan szintű, hogy már egy vasúti töltés szélén is szédülök.”

Bajor Imre valóságos két lábon járó orvosi lexikon. Nem csupán a betegségektől irtózik, hanem saját bevallása szerint a tömegtől is, de konkrét fizikai rosszullétet csak az erőszak látványa vált ki belőle.

Détár Enikő a metróállomáson sem tud közel menni a peron széléhez, amíg meg nem érkezik a szerelvény. Ezt ő meneküléssel kezeli, vagyis kerüli a mélységet.

Iszonyú sok iszony

Abluthophobia – fürdésiszony

Agyrophobia – félelem az utcán való átkeléstől

Ambulophobia – sétaiszony

Chrometophobia – rettegés a pénztől

Coitophobia – félelem a közösüléstől

Ergophobia – félelem a munkától

Odontophobia – fogaktól való rettegés

Phobophobia – félelem a fóbiáktól

Sophophobia – tanulásiszony

Urophobia – vizelettől való félelem

Klausztrofóbia – félelem a bezártságtól

Arachnophobia – rettegés a pókoktól

Triszkaidekafóbia – félelem a 13-as számtól

Levelophobia – balra eső tárgyaktól való félelem

Agyrophobia – félelem az utcán való átkeléstől

Ambulophobia – sétaiszony

Chrometophobia – rettegés a pénztől

Coitophobia – félelem a közösüléstől

Ergophobia – félelem a munkától

Odontophobia – fogaktól való rettegés

Phobophobia – félelem a fóbiáktól

Sophophobia – tanulásiszony

Urophobia – vizelettől való félelem

Klausztrofóbia – félelem a bezártságtól

Arachnophobia – rettegés a pókoktól

Triszkaidekafóbia – félelem a 13-as számtól

Levelophobia – balra eső tárgyaktól való félelem „A vasúti töltés szélén is szédülök” Jáksó Lászlónak komoly tériszonya van. „Gyerekkorom óta félek a mélységtől – vallotta be. – Ez a rettegés olyan szintű, hogy már egy vasúti töltés szélén is szédülök.”

Bajor Imre valóságos két lábon járó orvosi lexikon. Nem csupán a betegségektől irtózik, hanem saját bevallása szerint a tömegtől is, de konkrét fizikai rosszullétet csak az erőszak látványa vált ki belőle.

Détár Enikő a metróállomáson sem tud közel menni a peron széléhez, amíg meg nem érkezik a szerelvény. Ezt ő meneküléssel kezeli, vagyis kerüli a mélységet. A fóbia szinte mindennel kapcsolatban kialakulhat -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!