Hírek

2007.09.10. 15:03

Vigyázó szemek

Olyan igazi magyaros hülyeség a szocialisták által felállítani kívánt megfigyelői hálózat. Mintha kukkolás nélkül nem tudnánk, hogy a hatalom birtokosai mindig a sajátjaikat ültetik pozíciókba, illetve engedik oda a húsosfazékhoz.

Stanga István

„...de azért jobb, ha tudjátok,/hogy a magunk módján mi is figyeltetünk,/
aki elôttetek áll, az a mi emberünk...” – szólt egykoron a Kontroll Csoport jól ismert dala, amely a Besúgók és provokátorok címet viselte. Nos, ha úgy tetszik, a fentebbi sorok akár mottóul is szolgálhatnának a hazai politikai élet legújabb „megfigyelési ügyéhez”. Ha valaki esetleg még nem ismerné a sztorit, annak elmondom, hogy az MSZP tapolcai frakcióülésén felvetődött, hogy ezentúl minden megyében négy ember figyelné a fideszes irányítású önkormányzatok működését: az egyik azt tartaná számon, kiket ebrudalnak ki azokból, illetve az irányításuk alá tartozó cégektől és intézményektől, egy másik azt, milyen együttműködés van a legnagyobb ellenzéki párt és a szélsőséges erők között. A harmadik feladata a helyi vagyonnal való gazdálkodás nyomon követése, az  önkormányzati megrendeléseket elnyerő vállalkozások nyilvántartása lenne, míg a negyedik az egészségüggyel összefüggő kérdésekkel foglalkozna.

Nos, rögtön az elején hadd szögezzem le: ez a megfigyelési história annyira magyaros, hogy ennél magyarosabb már nem is lehetne. Mindemelett a végtelenségig komikus. Még akkor is, ha a szereplői úgy csinálnak, mint akik komolyan veszik magukat és ezt az egész hülyeséget. Egy: mindenki előtt jól ismert az a bájos gyakorlat, hogy a hatalom birtokosai – legyenek akár fideszesek, akár szocialisták – a sajátjaikat ültetik ebbe vagy abba a pozícióba, miből következően egy sereg ember kerül lapátra. Kettő: legalább ennyire megszokott, hogy a különféle megrendelések, pályázati pénzek elnyerésénél sem a szakmai szempontok dominálnak, hanem a „mi kutyánk kölyke” elv. Három: a kirúgásokat, a pénzek áramlását eddig is árgus szemekkel figyelték a pártok, ráadásul ehhez nem kellenek különleges ügynökök, mivel ezeket aligha lehet titokban tartani. Négy: ha egy párt (MSZP) mégis úgy dönt, kiépít egy ilyen hálózatot, azt miért egy évvel az önkormányzati választásokat követően teszi, s miért úgy, hogy három perccel a döntés után már a fél világ tud a dologról.

Azt gondolom, a történet háttere sokkal prózaibb. Tudvalévő, hogy Gyurcsány a tapolcai találkozót megelőzően afféle Mátyás királyként járta az országot (csak nem álruhában), hogy megtudakolja, milyen bajokat is látnak a vidéki szocialisták. Azok meg nyilván komolyan vették, hogy most végre kiönthetik a szívüket, s elmondták, hogy ezek a csúnya fideszes fiúk és lányok bizony „nagytakarítást” csináltak, ráadásul a sajátjaikat engedik oda a húsosfazékhoz. Aztán – ahogy gondolom –Gyurcsány úgy a százezredik hasonló sirám hallatán kitalálta a frankót, hogy gyerekek, akkor ne csak úgy általában dumáljatok, hanem mondjátok meg konkrétan, kiket és mikor rúgtak ki, hová mennek a pénzek, és így tovább, aztán majd meglátjuk, mit tudunk kezdeni az infókkal. Hát, nagyjából így tudom elképzelni a dolgot, s nem hiszem, hogy sokat tévednék.

S hogy mi volt a Fidesz reakciója? Nos, egyfelől kérték, hogy a szocialisták nevezzék meg a megfigyelőiket, másfelől azt tanácsolták a sajátjaiknak, hogy hívják meg egy kávéra a „kukkolókat”, s ott adják meg nekik azokat az adatokat, amelyekre kíváncsiak. Így hát, Hölgyeim és Uraim, ha Önök is szeretnék tudni, kik a „Cég” emberei, ne mulasszák el feljegyezni, melyik szocialistát látják egy fideszessel feketézni.  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!