Kétórás kényszerszünet

Megtartotta csütörtökre szervezett figyelmeztető sztrájkját a Mozdonyvezetők Szakszervezete. Reggel 6 és 8 óra között több mint hatszáz járat vezetője szüntette be a munkát szerte az országban, amely 200-300 ezer utast érintett. A leállás idején a személyszállító vonatok az állomásokon várakoztak, a fűtést, a világítást, az utasok tájékoztatását biztosította a MÁV. A mozdonyvezetők megmozdulását „átütő erejű és egységes” akciónak nevezte Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSz) ügyvezető alelnöke. A sztrájktörők száma elenyésző volt, legtöbben Budapest környékén vették fel a munkát, a fővárosi térségben mintegy 16 vonat közlekedett a sztrájk ideje alatt. A nehézségek ellenére az utasok a legtöbb helyen rokonszenvüket fejezték a mozdonyvezetők iránt – állítják a szakszervezet helyi tisztségviselői.

Bár a forgalom a pontban nyolckor újraindult, az elővárosi forgalomban dél, illetve délután egy óra körül, míg a távolsági vonatjáratok – InterCityk és gyorsvonatok – esetében délután 3–4 óra körül áll helyre a közlekedés. A nagyobb késések és torlódások kiküszöbölése érdekében sok helyen járatok maradtak ki a menetrendből, vagy összevonva közlekedtek, ami komoly zsúfoltságot okozott.
Jelentősen növekedett a zsúfoltság tegnap reggel a közutakon is – mondta el Mohácsi Márta az Útinform vezetője. A nagyon erős járműforgalom miatt sok baleset történt, de a helyzetet az esős időjárás is súlyosbította.

A MOSz szerda reggel döntött a sztrájk megtartása mellett, mert véleményük szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megszegte a július 22-én velünk kötött megállapodásokat. A tárca ugyanis azt vállalta, hogy jogszabályokban rögzíti többek közt a mozdonyvezetők hazai képzésének és vizsgáztatásának feltételeit, a külföldön szerzett mozdonyvezetői engedély honosításának lehetőségét és az egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálat kritériumait. Ezek a kérdések azért fontosak, hogy a magyar vasútvonalon ne jelenhessenek meg olyan vezetők, akik gyengébb képesítéssel jutottak jogosítványhoz külföldön. Ezenkívül a GKM kötelezettséget vállat, hogy a mellékvonalak tervezett megszüntetésében egyeztetéseket folytat a mozdonyvezetők képviselőivel. Érdemi egyeztetések Kiss László MOSz elnök szerint azonban nem kezdődtek meg, pedig a júliusban augusztus 15-re kijelölt határidőt azóta a tárca kétszer is eltolta egy-egy hónappal.

A szárnyvonalak megszüntetése nem csak a vasúti közlekedés nélkül maradó térségeket érintheti, hanem komoly érvágás lehet a mozdonyvezetőknek is. A korábban 21-re tervezett megszüntetendő vonal körülbelül a teljes magyar vasúthálózat 10 százalékát teszi ki. Bár azóta újabb tanulmányok készültek a vonalakról, de jelenlegi elképzelések szerint is minimum 16 vonalon nem rendelné meg a december 9-től a GKM a MÁV-tól a szolgáltatást. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a mozdonyvezetők foglalkoztatási biztonsága kerül veszélybe, hiszen akár 10 százalékkal kevesebb járat is közlekedhet másfél hónap múlva.
Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára szerdán elismerte, hogy a minisztérium nem tudta tartani az idén nyáron kötött megállapodás határidőit, elsősorban a jogalkotás elhúzódása miatt, de kérte a MOSz-t, hogy ne okozzon felesleges kényelmetlenséget az utazóközönségnek. Tegnapi közleményükben szintén értelmetlennek nevezték a megtartott sztrájkot, s felhívta a figyelmet, hogy az utasok érdekeit a folyamatos szakmai egyeztetés szolgálja leginkább és nem a sztrájk.

Nem tudja még a MÁV, mekkora a kár

A MÁV-START Zrt. a jövő hét elején tud adatot közölni arról, mekkora bevételkiesést jelentett a személyszállító társaságnak a sztrájk. A megvásárolt menetjegyek, IC- és IP-pótjegyek árát ugyanis a társaság kezelési költség levonása nélkül visszatéríti mindazoknak, akik a sztrájk lemondását követő harmadik nap 24 óráig visszaigénylik. A vállalat nem tudott pontos információt adni arról sem, hány vonatot érintett a munkabeszüntetés, ugyanis a késéseket és járatkimaradásokat legkorábban ma összesítik.

-->