Hírek

2007.10.24. 06:12

Krisztina itt, ott, mindenütt

Egy darabig úgy tűnt, Morvai Krisztinát nem a feltűnési viszketegség, a szűnni nem akaró szereplési vágy motiválja, hanem ügyek képviselete. Aztán egyszerre csak sok lett belőle. Ráadásul elkezdett butaságokat beszélni.

Stanga István

Bevallom őszintén, Morvai Krisztina „megvezetett”. Egy darabig ugyanis elhittem neki, hogy nem valamiféle feltűnési viszketegség, szűnni nem akaró nyilatkozási vágy, netán a férj, Baló György árnyékából való kilépés motiválja szerepléseit, hanem bizonyos ügyek képviselete. Amikor például – a Civil Jogász Bizottság egyik vezetőjeként – fellépett a tavaly őszi rendőri jogsértések kivizsgálása és megtorlása érdekében (sőt, maguk is összeállították az eseményekről szóló jelentésüket), kifejezetten progresszívnek, hasznosnak és így támogatandónak gondoltam azt a munkát, amit végez. És valahogy hasonlóképpen vélekedtem akkor is, amikor az egyik nagy külföldi áruházlánc vásárlókat megalázó gyakorlata ellen emelte fel a szavát. 

Aztán egyszerre csak elkezdett sok lenne belőle. Hovatovább már nincs nap, hogy ne látnánk-hallanánk őt a tévében, rádióban, ne olvasnánk valamely nyilatkozatát, közleményét a lapokban. Bár, ha jobban belegondolok, nem is az a legfőbb baj, hogy – ahogy szokták volt mondani – manapság még a csapból is Morvai Krisztina folyik, hanem az, hogy a mi amazontermészetű Mártába oltott házi Jeanne d''Arcunk egyre több butaságot beszél. És erre még az sem mentség, ha tudjuk: sok szónokkal előfordul, hogy a közönség lelkesedésének, rajongásának hatására elkapja valamiféle „mélységi mámor”, amely hangzatos, ám badar gondolatokat és mondatokat szül. Ennek szép példája volt az a beszéde, amely tegnap hangzott el a Corvin közben.

Hogy Gyurcsány Ferencet Néróhoz, a kegyetlen római császárhoz hasonlította (kérve a kormányfőt, hogy vegye le véres kezét a magyarokról), még felfoghatjuk afféle retorikai fogásnak, „költői képnek”. Azt meg sima hősködésnek, nagyotmondásnak, amikor azt mesélte el, hogy keddre virradóra „a jog, a bátorság és az igazság fegyverével” miként szabadították ki azokat az embereket, akiket a zavargások alatt köztörvényes bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt előállítottak. És abban sem találni semmi kivetni valót, amiért köszönetet mondott a miniszterelnöknek, mert az segítette őt európai polgárból magyar hazafivá válni. Gondom azzal van, ahogy Morvai tudatosan meghamisította a hétfő este-éjszaka tényeit, kétségbe vonva a Molotov-koktélok létét, az autók felborítását. Azt, amelyet egy ország látott és amelyen egy ország háborodott fel. Hogy erre mi szükség volt, arról fogalmam sincs. Amiként azt sem tudom, hogy ezentúl, más alkalmakkor bárki is maradéktalanul hisz-e (hihet-e) neki.  

Végezetül hadd idézzek a tegnapi szónoklatából egy olyan mondatot is, amellyel tökéletesen egyet lehet érteni. Így hangzik: „A bűn csak bűn marad, a hazugság akkor is hazugság, ha nem derül ki.” Nos, ez így igaz. Ráadásul nemcsak a hétfő esti eseményekre érvényes, hanem Morvai Krisztina beszédére is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!