Hírek

2007.11.18. 17:28

Nem mondunk le senkiről!

„Nem mondunk le senkiről.” Ez a fő üzenete annak az európai uniós forrásból finanszírozott, összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy az ország 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségének lehetőséget teremtsen a felzárkózásra, az ott élők számára pedig esélyt adjon egy európai minőségű életre.

BAMA

Az elkövetkező időszakban e kistérségekbe 135 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás jut az Új Magyarország Felzárkóztatási Program keretében, számítások szerint ez a szóban forgó kistérségekben további 312 milliárd forint többletberuházást eredményez. Nem csak az ország keleti és nyugati megyéi, valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak a fejlettségbeli különbségek. E különbségek pedig generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség… Nincs ez másként Békés megye egyes kistérségeiben sem – elég, ha a Sarkadi és a Mezőkovácsházai kistérség megyei átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi mutatójára gondolunk, vagy arra, hogy előbbiben az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alig harmada a megyeszékhelyinek.

De az esélyteremtés hiányosságait jól mutatja az is, hogy míg Békéscsabán 1000 lakosra 99 középiskolai tanuló jut, addig a Sarkadi kistérségben mindössze 12. Az elmúlt évtizedben – noha a fejlesztéspolitikának ez kiemelt célja volt – a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a kistérségekben nem volt kellő számú pályázni akaró és tudó civil szervezet, önkormányzat és vállalkozás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrányos helyzetű térségekben jelentette a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázóképességének hiánya pedig csak tovább mélyítette a fejlettségbeli különbségeket kistérség és kistérség között. Az előttünk álló években minden korábbinál jelentősebb fejlesztési forrásokat fordíthatunk az ország leginkább elmaradott szegleteinek felzárkóztatására.

Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, az uniós forrásokat koncentráltan és gondosan összehangolva kell felhasználni a kistérségekben az ott élők foglalkoztathatóságának és életminőségének javítására (az egészségügyi és oktatási – elsősorban óvodai és általános iskolai – infrastruktúra fejlesztésére, a diszkrimináció megszüntetésére, a civil szféra megerősítésére), e kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére, az ott működő vállalkozások fejlesztésére (befektetésösztönzésre, technológiai fejlesztésekre, az üzleti környezet javítására), valamint a környezetvédelemre és a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra javítására. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjainak részeként – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaival kiegészítve – összesen 135 milliárd forintot fordítanak részben pályázatos formában kimondottan ennek az ország teljes népességének egytizedét adó, a statisztikai mutatók alapján a leginkább hátrányos helyzetű 33 kistérségnek a felzárkóztatására.

A programban részt vevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség között Békés megyéből a sarkadi és a mezőkovácsházai számíthat e kiemelt és célzott támogatásra. E forrásokon túl számos más uniós pályázaton előnyben részesül és többletpontszámot vagy más kedvezményt kap az a pályázó, aki e kistérségek valamelyikében hajtja végre a fejlesztését. Számítások szerint ez további mintegy 312 milliárd forint fejlesztési forrást generál e 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségbe. A Regionális Operatív programok (ROP) közoktatás-fejlesztési pályázatai, amelyek óvodák és általános iskolák építését és felújítását teszik lehetővé, kiemelt hangsúlyt helyeznek a sikeres gyerekkori fejlődésre.

Ezek a közoktatási fejlesztések már a 2004–2006-os időszakban is népszerűek voltak a Délalföldi régióban: Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében három óvodai és általános iskolai projekt valósult meg 457 millió forintból. A cél az, hogy minden gyermek óvodába járhasson, ez a gyermekek esélyegyenlőségének és a kistérség felzárkózásának kulcsa is egyben. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások már 2007. októbertől nyitva állnak a pályázók előtt. A ROP közoktatási célú forrásai 2007–13 között 131,7 milliárd forintot tesznek ki. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások 2008. január végéig még beadhatók, a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatok előnyt élveznek, pluszpontokat kapnak, a támogatás megszerzéséhez szükséges önerő mértéke 5%.

Az elmúlt évek tapasztalataiból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemelt figyelmet szentel annak, hogy felkészítse e kistérségeket az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználására, pályázóképessé tételére. Ennek érdekében uniós támogatással kiemelt projekt indul a fejlesztési célok megfogalmazásához szükséges tervezési-programozási kapacitás megerősítésére. Kísérleti programként elindul egy a pályázati tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-tanácsadói szolgáltatás e kistérségek önkormányzatai és társulásai számára. A program megvalósítását kistérségenként legalább két tanácsadó szakember segíti majd.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!