Sztrájkhullám, ki tudja meddig?

Ma reggel hat órakor általános sztrájk kezdődik határozatlan időre. A Liga -szakszervezetek és a Munkástanácsok azt követelik, hogy a kormány vonja vissza az egészségbiztosítás privatizációját lehetővé tevő törvényjavaslatot, amelyről ma szavaz az országgyűlés. Tiltakoznak az új nyugdíjszámítás szabálya ellen is, amely 8-10 százalékos nyugdíjcsökkenést jelent a januártól nyugdíjba vonulóknak (lapunk csütörtöki számában a munkaügyi szakállamtitkár cáfolta a 8 százalékot. Forgó Györgyné kijelentette: félszázalékos csökkenésre lehet számítani - szerk).

A sztrájkban a vasútnál, az egészségügyben, a közoktatásban, a repülőtéren, az elektronikai iparban, két Volán-társaságnál (Kőrös és a Balaton), illetve más szervezeteknél dolgozók vesznek részt.
A közlekedés egyelőre kiszámíthatatlan lesz, mivel az érdekvédők és a MÁV lapzártánkig nem tudott megállapodni az elégséges szolgáltatásokról.
Kerpen Gábor, A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke elmondta: a közoktatásban több száz intézmény dolgozói sztrájkolnak, ami 10 ezres nagyságrendet jelent. Az oktatási kormányzat Kerpen Gábor szerint megtévesztő tájékoztatást küldött az intézményvezetőknek, amely szerint rendkívüli tanítási szünetet rendelhetnek el az intézményben lévő sztrájkkészültség miatt, pedig ez törvénysértő.

Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője egy rádióban azt mondta, Tarlós nem hajlandó elárulni a felmérés készítőjét, és nem hajlandó elárulni a felmérés módszertanát sem. Ezért az nem tekinthető hitelesnek, ugyanis nem a megkérdezettek száma, hanem a kiválasztás módja adhat reprezentatív mintát.A Magyar Postánál a Kézbesítők Szakszervezete részleges sztrájkot hirdetett keddtől határozatkan időre, miután kudarcba fulladtak a bértárgyalások. A munkabeszüntetésben résztvevők nem kézbesítik és nem dolgozzák fel a levélpostai küldeményeket; ez alól csak az életvédelmi, egészségügyi szempontból fontos csomagok, illetve a vakok írását tartalmazó levelek lesznek kivételek.

A kormány a Volán társaságok dolgozóinak többségével, a BKV, a MÁV egy részét képviselő érdekképviselettel megállapodott, így ezek a munkavállalók nem sztrájkolnak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint ezek az egyezségek a gondok elodázását jelentik, és ezekben a kormány a befektetői lobbi érdekeit képviseli a közérdekkel szemben.

A Liga elnöke felszólította a miniszterelnököt és a szocialista párt frakcióvezetőjét, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot azoktól, akiket nyilatkozataikban lehazugoztak és leostobáztak amiatt, hogy más nézetet képviselnek az egészségbiztosítás átalakítása során, és a nemzeti kockázatközösség megszűnésének ítélik az egészségbiztosítókban a magántőke bevonását.
Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint, ha Gaskó bocsánatot kér azért, mert valótlanságokkal csapja be az embereket, akkor a Gyurcsány „sem lesz rest lépni”.

Gaskó István közölte, hogy az egészségügyben és a közoktatásban nehéz számszerűsíteni a sztrájk okozta kárt, a vasútnál ez naponta 500-600 millió forintra tehető.

Száztizenhét értelmiségi tegnap nyilatkozatban kérte az egészségbiztosítási reformtörvény ellen tiltakozókat: ne akadályozzák az egészségügyi rendszer hatékonyabbá és ugyanakkor igazságosabbá tételére irányuló próbálkozásokat. Az aláírók között szerepelt Bauer Tamás, Békési László, Bokros Lajos, Liska Tibor közgazdászok, Ormos Mária történész, Halmai Gábor alkotmányjogász. Szerdán 130 értelmiségi egy másik nyilatkozatban a társadalombiztosítás reformját megfogalmazó törvénytervezet elutasítását kérte a kormánypárti képviselőktől.

Az egészségbiztosításról szóló szavazás már előre borzolja a kedélyeket, ugyanis a Fidesz név szerinti voksolást kérvényezett az Országgyűlés elnökénél, amelyet a szocialista frakció is támogatott. Még nem tudható, valóban lesznek-e olyan kormánypárti képviselők, akik szembefordulnak frakciójukkal és elutasítják a magáncégek beengedését az egészségügybe. A szocialisták bíznak a sikerben, magabiztosan nyilatkozott erről Gyurcsány Ferenc pártelnök is, és szombaton a párt parlamenti frakciója közleményben tudatta, egységesen megszavazzák majd a törvényt. (Azt még nem tudni, hogy a tervezet halasztását kérő Szili Katalin házelnök elnököl-e, így a ő voksa még kétséges.)

Várhatóan az ombudsmani posztokról, amelyekre az államfő Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt és Péterfalvi Attila jelenlegi adatvédelmi biztost jelölte, elhalasztják a szavazást, mivel az ellenzék ezt kérvényezte Szili Katalin parlamenti elnöktől és Sólyom László köztársasági elnöktől.

Miután minden jogi akadály elhárult a népszavazások elrendelése elől, az Országgyűlésnek határozatot kell erről hoznia, és azt a köztársasági elnöknek meg kell küldenie. Az MSZP igyekezett leszögezni, meg fogja szavazni a népszavazási kezdeményezésről szóló határozatot, mert „az MSZP tiszteli a jogállami intézményeket”. Ez a nyilatkozat ugyanakkor sok szempontból ellentétben áll azzal a korábban hangoztatott nézettel, miszerint a népszavazás támadás a parlamentarizmus ellen.

Az egészségbiztosításról szóló szavazás már előre borzolja a kedélyeket, ugyanis a Fidesz név szerinti voksolást kérvényezett az Országgyűlés elnökénél, amelyet a szocialista frakció is támogatott. Még nem tudható, valóban lesznek-e olyan kormánypárti képviselők, akik szembefordulnak frakciójukkal és elutasítják a magáncégek beengedését az egészségügybe. A szocialisták bíznak a sikerben, magabiztosan nyilatkozott erről Gyurcsány Ferenc pártelnök is, és szombaton a párt parlamenti frakciója közleményben tudatta, egységesen megszavazzák majd a törvényt. (Azt még nem tudni, hogy a tervezet halasztását kérő Szili Katalin házelnök elnököl-e, így a ő voksa még kétséges.)

Várhatóan az ombudsmani posztokról, amelyekre az államfő Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt és Péterfalvi Attila jelenlegi adatvédelmi biztost jelölte, elhalasztják a szavazást, mivel az ellenzék ezt kérvényezte Szili Katalin parlamenti elnöktől és Sólyom László köztársasági elnöktől.

Miután minden jogi akadály elhárult a népszavazások elrendelése elől, az Országgyűlésnek határozatot kell erről hoznia, és azt a köztársasági elnöknek meg kell küldenie. Az MSZP igyekezett leszögezni, meg fogja szavazni a népszavazási kezdeményezésről szóló határozatot, mert „az MSZP tiszteli a jogállami intézményeket”. Ez a nyilatkozat ugyanakkor sok szempontból ellentétben áll azzal a korábban hangoztatott nézettel, miszerint a népszavazás támadás a parlamentarizmus ellen. Hogyan mérte fel a közvéleményt a Fidesz? Egy Fidesz által elkészíttetett felmérés szerint a megkérdezettek 76,3 százaléka nem akarja, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazza az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslatot – jelentette ki tegnap Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője. A párt felmérése során 250 ezer embert kérdezett meg szerte az országban telefonon. Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint az emberek becsapása, ha egy közvélemény-kutatás adatait nem értelmezik helyesen.

Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője egy rádióban azt mondta, Tarlós nem hajlandó elárulni a felmérés készítőjét, és nem hajlandó elárulni a felmérés módszertanát sem. Ezért az nem tekinthető hitelesnek, ugyanis nem a megkérdezettek száma, hanem a kiválasztás módja adhat reprezentatív mintát. -->