Tízből kilenc stresszes dolgozó

A munkahelyi stressz az oka a munkával összefüggő egészségi problémák miatt bekövetkezező kéthetes vagy annál hosszabb távollétek több, mint egynegyedének. Ezt Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) igazgatója mondta el azon a konferencián, amelyet tegnap rendeztek Budapesten a munkahelyi problémák megoldására segítséget nyújtó „move europe" program kapcsán.

Gábor Edina elmondta: 2017-re minden harmadik európai munkavállaló életkora meghaladja az 50 éves kort, ami egyaránt nagy kihívás a vállalatoknak és az egészségbiztosítási rendszereknek. „Az egészségfejlesztés, amibe beletartozik a stresszmentes munkakörülmények megteremtése is, nagyban hozzájárulhat a munkavállalók egészségének és hatékonyságának hosszútávú fenntartásához, melyből munkáltató és alkalmazott egyaránt profitál" – tette hozzá.

A szakértő felívta a figyelmet arra is, hogy kutatások igazolják: akik munkahelyi stressztől szenvednek (amire a nők jóval hajlamosabbak, mint a férfiak), azok négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. A munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg az európai uniós országokat, Magyarországon a betegségek közvetlen és közvetett költségei 2005-ben összesen 6 157 milliárd forintot tettek ki.

A felmérések szerint a hazai lakosság közül minden második munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve, további negyven százalék közepes mértékű stressztől szenved, tehát a dolgozó lakosság 90 százaléka (!) szenved ettől nap, mint nap. A stressz oka azonban egyéntől függően változó lehet. Munkapszichológusok által vezetett vizsgálatból kiderült, hogy egy magyar ember heti munkahete 44,5 ledolgozott órából áll, ami mintegy 1 órával hosszabb naponta az előírt nyolc óránál. A munkavállalók közel 60 százaléka főleg az elvárások miatt vállalja a túlórát.

Legtöbben az időnyomást viselik nehezen, de a munka túlzott mennyisége és a munkatempó is gyakorta problémát jelent a magyar munkavállalóknak. Sokan a munkahelyi stressz okaként az emberi kapcsolatokból eredő stresszt (szociális stressz) jelölték meg. Ennek kiváltó okait leggyakrabban a vezetők intézkedéseinek és a vezetői támogatás elmaradásában látják a megkérdezettek. Továbbá a dolgozó stressznek van kitéve abban az esetben, ha a feladathoz szükséges elvárások felülmúlják a rendelkezésre álló erőforrásait. „Ennek ellenkezője, amikor az elvárásokhoz képest a dolgozó sokkal többre lenne képes a saját kapacitása alapján, unalomhoz vezet" – tette hozzá az igazgató.

Az program ötletgazdája szerint nekik az a feladatuk, hogy a vállalatokkal megismertessék a munkahelyi stressz hátrányait, ha máshogy nem megy, gazdasági szempontokkal indokolva azt, miszerint a vállalat érdeke, hogy a stressz által ne romoljon a termelékenység.

Sok munkaadó már felismerte a stresszmentes környezet megteremtésének előnyeit, így számos példa áll a többi munkaadó előtt. Tévhit, hogy ezek a lehetőségek a munka rovására mennének. Egy magyarországi nagyvállalatnál például csocsóasztallal kívánnak a dolgozók kedvében járni, amivel a dolgozók bármikor, akár a munkaidő alatt is levezethetik a feszültséget. Más cégeknél masszőrt alkalmaznak a munkavállalók nagy örömére. Itt mindenkinek jár egy negyed órás, frissítő masszázs a jobb munkavégzés érdekében. Megint máshol a munkaadó azzal kívánja a munkakedvet növelni, hogy az ott dolgozók a maguk igényei szerint kifesthetik az irodájukat, így kellemesebbé tehetik munkakörnyezetüket. Jó példák tehát vannak, már csak követni kell azokat.