Hírek

2008.03.03. 16:53

Komolyan kell venni a munkahelyi stresszt

Januártól törvény rendelkezik arról, hogy a munkaadóknak fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a dolgozókat sújtó stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.

Tóth Marcella

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Fotó: Kallus György
[/caption]A munkahelyi idegeskedés, konfliktusok, bizonytalanság, megalázottság érzése nemcsak lelki, hanem egy idő után testi problémákat is okozhat. Ez pedig a dolgozók mellett a munkáltatóknak is egyre nagyobb problémát okoz. Gyakran ugyanis a stressz számlájára írható a hiányzás, a teljesítményromlás és a motiváció hiánya.

A jogalkotók is felismerték a fokozódó kockázatokat, így január elsejétől módosította a parlament a munkavédelmi törvényt. Eszerint a munkaadóknak az egyéb kockázati tényezők között azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.

A törvénymódosítás az úgynevezett pszichoszociális kockázatok között most már konkrétan nevesíti a munkahelyi stresszt is – magyarázta érdeklődésünkre Békés András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója. A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat – konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglakoztatási jogviszony bizonytalanságát –  jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak.

A munkahelyi stressz elleni hazai fellépést egy európai uniós megállapodás is sürgette. Az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án írta alá a stressz visszaszorítását célzó keretmegállapodást. A dokumentummal szeretnék felhívni mind a munkaadók, mind a munkavállalók figyelmét a stressz által okozott problémákra, ugyanakkor javaslatokat is tesznek a megoldásra.
A tagállamok munkavállalói és munkaadói szervezeteinek három évük volt arra, hogy nemzeti szinten rendezzék a problémát, az uniós egyezség azonban nem köti ki, hogy milyen módon. A hazai jogalkotók a munkavédelmi törvény módosításával garantálták, hogy a munkáltatók ne hagyhassák figyelmen kívül a dolgozóikat érő stressz csökkentésének kérdését.

Indokolt és időszerű, hogy bekerült a munkavédelmi törvénybe a stressz kérdése – mondta el érdeklődésünkre Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint azonban ettől önmagában még nem lehet csodát várni. A munkavállalók egy része ugyanis egyébként is kiszolgáltatott helyzetben van, s ez a munkahelyi stresszre hatványozottan igaz. Ráadásul nehezen megfogható, hogy egészen pontosan mi írható a stressz számlájára.

A munkából kiesés fele a stressz számlájára írható

Az Európai Unió tagállamaiban évente mintegy 55 milliárd euró kárt okoznak a munkahelyeken történő balesetek, amelyek előfordulásában egyre nagyobb szerepet kap a stressz. Uniós felmérések szerint a munkavállalók harmincöt százaléka érzi úgy, hogy munkája veszélyezteti egészségét, huszonnyolc százalékuk pedig munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét. A munkából való kiesés ötven százalékáért a munkahelyi stressz okolható. A Canon tavalyi felméréséből pedig az derül ki, hogy az európai munkahelyeken ötven százalékban az elhúzódó, értelmetlen megbeszélések dühítik a kollégákat, és negyvennyolc százalékukat a munkahelyi faragatlanság és gorombaság hozza ki a sodrából. Utóbbi a leggyakoribb okozója a tettlegességig fajuló kirohanásoknak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!