Hírek

2008.07.06. 14:49

Hatvannal száguld a világbajnok magyar agár

Rini a hároméves angolagár kan a világ leggyorsabb agara. A magyar kutya Hollandiában nyert világbajnokságot, alig fél perc alatt futott 475 métert.

Fábos Erika

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Nemcsak idő, de sok pénz is az agarakat versenyben tartani
[/caption]Az osztrák-magyar határ mentén, egy kis faluban, Rábapatonán, van Magyarország és Európa egyik legjobb agár pályája. Olyannyira jó, hogy két éve világbajnokságot is rendeztek rajta. Bencze Béla, a rábapatonai pálya közelében, Öttevényben lakik és akkor döntötte el, hogy agarazni fog, amikor a pálya épült. Mindig szerette ugyanis a versenyhelyzeteket. Fiatal korában motorversenyző volt, s amikor elment az első

Híres kutyák

Rin tin tin vagy becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az I. világháborúban Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.

Lajka, egy keverék, a szovjet Szputnyik–2 műhold fedélzetén az első élőlény volt bolygónkról, amely eljutott a világűrbe. A műholdat 1957. november 3-án indították Bajkonurból. Az űrutas eredetileg Moszkva utcáin kóborolt, és a sintértelepről választották ki kísérleti alanynak. A műholdnak nem volt visszatérő egysége/képessége, ezért Lajkára egyébként is a halál várt, de a szovjetek sokáig azt terjesztették, hogy több napig életben volt, ám mint később bebizonyosodott, a Föld körüli pályára állás után néhány órával elpusztult.

Kántor a magyar rendőrkutya, német juhász; életéről könyveket írtak (Szamos Rudolf) és filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik.

Mancs, németjuhász kan kutya, a miskolci Spider Mentőcsoport mentőkutyája. Gazdájával, Lehóczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett. Igazán híressé az 1999-es izmiti (Törökország) földrengés tette, mikor egy hároméves kislányt mentettek ki a segítségével a romok alól, ahol 82 órája tartózkodott.agárversenyre ugyanazt az izgalmat érezte, mint amikor a motoron ült. Az agárverseny azóta is hobbi a számára, ami azonban ma már mindennapi elfoglaltsággal jár. A kutyái egyre másra nyerik a nagyobbnál nagyobb versenyeket. A legutóbb éppen a világbajnokságot.

„Rini három éves, ami azt jelenti, hogy legalább még egy év van, amikor nagyon jó eséllyel versenyezhet – mondta Bencze Béla. – Az agarak ugyanis úgy egy éves korukra lesznek versenyérettek. Addig ugyanis nem fegyelmezhetők annyira, hogy versenyen induljanak. Négy éves koruk után pedig már nem elég gyorsak. Onnantól már csak kisebb versenyeken indulnak vagy olyan megmérettetéseken, ahol idősebbek a kutyák. Rinivel verseny előtt naponta két-háromszor is edzeni kell, de amikor nincs verseny akkor is napi két órás elfoglaltság a mozgásigénye.”
 
Nemcsak idő, de sok pénz is az agarakat versenyben tartani. Európában, fajtától függően ezer-kétezer eurót, vagyis 250-500 ezer forintot kérnek el egy kölyökkutyáért. A versenyagarak a legjobb minőségű takarmányt eszik, gyógyszerekre, nevezési díjakra és a versenyekre való utazásra is sok pénz elmegy. Úgy lehet számolni, hogy amire a kutya az első versenyén elindul, félmillió forintba kerül a felkészítés. Ráadásul amatőr szinten pénzdíjas versenyek sincsenek.

„A profi agársportban sok pénz van, de én az amatőrök között versenyeztetem a kutyáimat – mondta Bencze Béla. – Ez azt jelenti, hogy csak a dicsőség jár a díjak mellé. Persze egy világbajnoki aranyérem komoly presztizs az agaras körökben, nemcsak itthon, hanem mindenütt a világon. Rini egyébként egy igen különleges adottságú kutya. Már az első versenyein is nagyon jól futott. Ráadásul alomtársai is nagyszerű versenyzők. Ugyanazon a világbajnokságon, ahol győzött, két testvére ugyancsak dobogós helyezést ért el. Rini, a világbajnokságon igazán bravúrosan futott. A 475 méteres távot, alig fél perc alatt tette meg. Ráadásul úgy, hogy az egyik kanyarban majdnem elesett. Legközelebb szeptemberben kell majd nagy versenyen rajthoz állnia. A következő néhány hétben pihenőn van. Aztán újra felkészülés. Ez speciális étrendet jelent, színhúst kap, vitaminokat és mézet eszik és pihentetik, vagyis csak sétálhat. Azért, hogy a versenyen már nagy kedve legyen futni. Akár, hatvan kilométer per órás sebességgel.”

Már a honfoglaló magyarok is agarásztak

A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már a Kr. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok. A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor. Első emlékeik Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát.

Az agarászat aranykora a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált. Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. Agárversenyeket is azóta tartanak Magyarországon, persze nem a mai formában, hiszen akkor még a kutyák élő nyúl után futottak. Ezekre kettesével engedték az agarakat, a verseny menetét lóhátról figyelték és maga a bíró is lóról követte az eseményeket. A direkt kieséses rendszer végén egy kutya lehetett győztes. A világháborúk alatt és 1945 után, amikor "úri sportnak" könyvelték el, nem rendeztek agárversenyeket hazánkban. Az agártartás Magyarországon aztán 1968-ban kezdődött újra, s azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az első pár agarat 1967-ben törzskönyvezték, ekkor kezdődtek a lóversenypályán az első edzések, ekkoriban a napi tíz futamból hat volt a lovaké és négy az agaraké.

Lajka, egy keverék, a szovjet Szputnyik–2 műhold fedélzetén az első élőlény volt bolygónkról, amely eljutott a világűrbe. A műholdat 1957. november 3-án indították Bajkonurból. Az űrutas eredetileg Moszkva utcáin kóborolt, és a sintértelepről választották ki kísérleti alanynak. A műholdnak nem volt visszatérő egysége/képessége, ezért Lajkára egyébként is a halál várt, de a szovjetek sokáig azt terjesztették, hogy több napig életben volt, ám mint később bebizonyosodott, a Föld körüli pályára állás után néhány órával elpusztult.

Kántor a magyar rendőrkutya, német juhász; életéről könyveket írtak (Szamos Rudolf) és filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik.

Mancs, németjuhász kan kutya, a miskolci Spider Mentőcsoport mentőkutyája. Gazdájával, Lehóczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett. Igazán híressé az 1999-es izmiti (Törökország) földrengés tette, mikor egy hároméves kislányt mentettek ki a segítségével a romok alól, ahol 82 órája tartózkodott. Már a honfoglaló magyarok is agarásztak A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már a Kr. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok. A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor. Első emlékeik Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát.

Az agarászat aranykora a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált. Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. Agárversenyeket is azóta tartanak Magyarországon, persze nem a mai formában, hiszen akkor még a kutyák élő nyúl után futottak. Ezekre kettesével engedték az agarakat, a verseny menetét lóhátról figyelték és maga a bíró is lóról követte az eseményeket. A direkt kieséses rendszer végén egy kutya lehetett győztes. A világháborúk alatt és 1945 után, amikor "úri sportnak" könyvelték el, nem rendeztek agárversenyeket hazánkban. Az agártartás Magyarországon aztán 1968-ban kezdődött újra, s azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az első pár agarat 1967-ben törzskönyvezték, ekkor kezdődtek a lóversenypályán az első edzések, ekkoriban a napi tíz futamból hat volt a lovaké és négy az agaraké. Nemcsak idő, de sok pénz is az agarakat versenyben tartani Agár -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!