Hírek

2008.07.06. 06:22

Nem leszek megmondóember

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója nem pucolta ki az intézményt: számos régi előadás marad színpadon, ezen kívül nyolc bemutató is lesz. Az első rögtön egy igen provokatív, kemény előadás: a Jég.

Mézes Gergely

[caption id="" align="alignleft" width="270"] Alföldi Róbert: Jordán Tamás nagyon elegánsan, nyitottan mutatott rá problémákra - fotó: Schmidt János
[/caption]– Ön hogy élte meg a féléves, közös igazgatást Jordán Tamással? Nem zavarta, hogy igazgató is lett, meg nem is?
– Elég abszurd lenne belépni egy ekkora intézménybe hétfőn, és keddtől mindent átlátni, mindenről döntéseket hozni. Ez a fél év éppen elég volt ahhoz, hogy képbe kerüljek. Az volt a dolgom, hogy a következő évet művészileg összerakjam, a működéssel és a napi dolgokkal Tamás foglalkozott. Most már nekem kell mindent kézben tartani, tehát azon kívül, hogy milyen darabot játszunk, kit szerződtetünk, arról is tudnom kell például, hogy mi van a kertészekkel, milyen szerződésmódosítást kell aláíratni a karbantartókkal.
 
– Azt mondta, egyszer Jordán Tamás alaposan megdorgálta. Mi történt?
– Én inkább úgy mondanám, nagyon normálisan, apaian helyre tett. Leültetett és azt mondta, figyelj, nem lesz semmi baj. Látta rajtam, hogy nagyon felajzott vagyok, hogy szorongok. Egy picit bizony hepciáskodtam is. Tamás azonban lehiggasztott. Apaian. Ez nagyon fontos pillanat volt nekem.

– Milyen tanácsokat kapott?
– Általános tanács nem volt, inkább konkrét ügyekről beszéltünk. Például személyi kérdésekről. Nagyon elegánsan, nyitottan mutatott rá problémákra.

– Ön szerint milyen egy ideális színházigazgató?
– Legfontosabb az, hogy ne kapja el a hév, ne érezze magát fontos embernek. Ne a saját fontosságával és nélkülözhetetlenségével foglalkozzon, hanem a színházzal. És ez nem jelenti azt, hogy az ember nem lehet olykor kemény. Vagy akár gyakran. De ezt lehet úgy is csinálni, hogy ugyanaz a Robi maradjak a munkatársaimnak, mint aki voltam fél évvel ezelőtt. Zűrös zsákutcába jutnék, ha azt hinném, szavaimnak hatalmas súlya lett egy intézmény miatt.

– Mégiscsak ön a Nemzeti Színház főigazgatója.
– Ez még mindig hihetetlen, néha zavarba is jövök tőle.

– Számíthatunk arra, hogy szakmai kérdésekben hallatni fogja a hangját?
– Engem alkotóként érdekelt a Nemzeti, és nem a pozícióért pályáztam. Soha nem leszek megmondóember. Persze nem fogom véka alá rejteni a véleményemet, de nem mint a Nemzeti igazgatója szólalok majd meg, hanem mint egy alkotó ember, akinek vannak gondolatai bizonyos ügyekről.

– Tizennyolc embert küldött el. Milyen volt az elmúlt fél éve?
– Nehéz. Nem könnyű elküldeni embereket. De ne engem sajnáljunk, ez az egész az ő lelkükről szól. Egészen elképesztően nagylelkűen viselkedtek velem szemben.

– Hogyan válogatta össze az újakat? Netán dolgozott már valamelyikükkel?
– Nem voltak kész szempontjaim és nem is dolgoztam velük. Megnéztem őket a színpadon, és volt, akiben megláttam szereplehetőségeket. Azt, hogy ebből vagy abból a színészből, mennyi mindent lehetne kihozni, még ha ezt nem is tudja az illető magáról. Tehát egy jövőkép miatt választottam őket. Persze a tévedés lehetősége mindig fennáll.

Bemutatók a 2008/2009-es évadban

Szeptember 26. – Vlagyimir Szorokin: Jég (R.: Mundruczó Kornél)

November 21. – Euripidész: Oresztész (R.: Alföldi Róbert)

November 22. – Bertold Brecht A kivétel és a szabály (R.: Zsótér Sándor)

Ősz – Makszim Gorkij: Vassza Zseleznova

Január 10. – Remenyik Zsigmond: Pokoli disznótor (R.: Dömötör András)

Január 16. – Kacsóh Pongrác: János vitéz (R.: Alföldi Róbert)

Március 14. – Racine: Atália (R.: Valló Péter)

Március 20. – Botho Strauss: A park (R.: Alföldi Róbert)

Május 15. – John Webster: Amalfi hercegnő (R.: Balázs Zoltán)– A Nyugalom című filmjét sokan támadták, amiatt, ahogy az anya-fiú kapcsolatot ábrázolta. Az első bemutató talán még egy ennél is provokatívabb előadás lesz, a Jég. Nem tart attól, hogy a fél ország ismét magának esik?
– Azt hiszem, akármit csinálnék, nekem esnének. Ez egy jó és fontos előadás, művészi okok vezettek oda, hogy ezt bemutassuk. Botrányok lesznek, az biztos, de azt mondom, akkor essünk rajta túl az elején, ennél az előadásnál.

– Szelepnek szánja?
– Nem, nekem ez eszembe se jutott. Engem a produkció foglalkoztat, máig erősen él bennem az emlék, amit a Krétakör előadása okozott. Persze, hogy nagyon kemény darab, de hát a világ is ilyen. A Jég nagyon fontos dolgokról beszél, amellett, hogy meghökkent, határokat feszeget. Egy olyan színház esetében, amely azt szeretné, hogy minél expresszívebb, sokszínűbb alkotásokat mutasson be, megéri vállalni a kockázatot. Vallom, szükség van a bátorságra, vállalni kell az esetleges támadásokat is.

– Kellett az elmúlt fél év alatt kompromisszumot kötnie?
– Nem.

– Korábban azt mondta, hogy csak akkor lesz újra Bánk bán és Az ember tragédiája, ha jelentkezik egy olyan rendező, akinek konkrét céljai vannak vele. A sajtótájékoztatón mégis azt mondta, hogy ha nem is a szokásos formában, de színpadra kerül mindkettő.
– Szerintem egyáltalán nem baj, hogy újra színpadra kerülnek. Már csak azért sem, mert ezekkel az előadásokkal azok is találhatnak kapaszkodót, akik talán úgy érzik, hogy a Nemzeti túlságosan elvont művészszínház lesz. Nota bene: én a Bánk bánt évek óta szerettem volna megrendezni, mert nagyon jó darabnak tartom.

Alföldi Róbert

1967. november 22.-én született Kalocsán.

1986-ban végzett a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán.

1991-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán.

1992-ben az ország legnagyobb prózai társulata, a Vígszínház szerződtette.

2000-ben úgy döntött, szabadúszó lesz, és megvált a Vígszínház társulatától.

2006. március 1-jétől 2008. február 28-ig a Bárka Színház igazgatója.

2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatója.

Televíziós műsorvezető is, hobbija a festészet.

– A korábbi előadások nagy része a színlapon marad. Ez nem kompromisszum?
– Minek kipucolni a színházat? Miért teremtsek magunk számára egy eleve halálraítélt helyzetet? Nem lehet nulláról indulni. Majd a közönség dönt, hogy melyik előadás meddig marad.

– Több zenés darabot is tervez. A többi között a János vitézt, amit már a Bárkában is színre vitt volna. Ön mit lát a Kacsóh Pongrác-darabban?
– Nagyon fájdalmas dolgokat. A legnagyobb kérdés, hogy ma mit gondolunk Tündérországnak. Egy vidéki lány például a fővárost. És mi történik vele, ha eljut oda? A János vitéz számomra arról is szól, hogy miként álmodunk, és hogy miről álmodunk. De valóban több zenés darab lesz, Dömötör András rendezi a Pokoli disznótort, amihez Márkos Albert írja a zenét és Magyarországon először bemutatjuk felolvasószínházi keretek között Tom Waits Black Rider című musicaljét is.

– És mit kezd a rossz akusztikával? Valóban tervez némi átalakítást?
– Az akusztikával nincs semmi komoly baj, bár valószínűleg a kupolát befedjük és rakunk ki új hangterelőket is. El kell fogadni, ez az épület ilyen, vannak bizonyos hiányosságai, amelyeket viszont meg kell és meg lehet oldani. És az sem árt, ha a színészek beszédtechnikáján javítunk.

– Jordán Tamás azzal búcsúzott, hogy reméli, az ön előtt álló öt és fél évben sikerül felrajzolni egy ívet. A pályázatában vállaltak viszont már az első másfél évben megvalósulnak. Mi lesz a második szakaszban? Hova akar eljutni?
– Oda, hogy az ne legyen kérdés, miért a Jeget játsszuk. Azt szeretném, hogy jöjjenek ide a külföldi előadók, Serbantól Robert Wilsonig. Azt szeretném, ha nem lenne kérdés, hogy a fiatalok jönnek-e Euripidészt nézni? 

– Jönni fognak?
– Tódulni. (nevet)

– Hogy sikerült elhozni azt a Ványa bácsit, amelyet sem a kisvárdai határon túli színházak fesztiváljára, sem a POSZT-ra nem sikerült?
– Odamentünk, megkérdeztük, megbeszéltük, elhozzuk. Tény, hogy ezért 10 napra le kell állni, de mindig mondtam, ezért van a Nemzeti Színház. Ehhez olyan anyagi háttér kell, ami csak itt van meg, ezt más színház nem tudja megtenni. Ez a legfőbb feladat, minél több ilyen előadást elhozni, vagy éppen kockáztatni Euripidésszel. Tudom, kockázatos a jövő évadunk. De nézzük meg a legnagyobb nyugat-európai színházakat, amelyekben van kellő bátorság, amelyekben nem mondják, hogy atyaég, erre az ógörög szerzőre aztán biztos nem fog tódulni a közönség. És igazuk van, ott kialakult egy olyan kortárs színházi nyelv, amelyre kíváncsiak a nézők.

– Nyár végén New Yorkba megy operát rendezni. Nem akadályozza ez az évadkezdést?
– Az évad és a felújító próbák készen vannak. A New York-i bemutatóm szeptember 11-én lesz, de természetesen az augusztus 25-i évadnyitó társulati ülésen itt leszek. Aztán szeptember 13-án jövök haza, de mindenki tudja a dolgát. Nem okoz fennakadást a távollétem.

– Színészként is láthatjuk majd a Nemzetiben?
– A régi szerepeimet mindenhol továbbviszem, itt azonban csak akkor lépek színpadra, ha valamelyik rendező felkér rá.

Alföldi a határon túli színészekre is számít

A Nemzeti Színház garantált költségvetésből gazdálkodhat, a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban évi 1,7 milliárd forintból. Alföldi Róbert lehetőségei tehát lényegesen kedvezőbbek a többi színházigazgatónál: amellett, hogy kilenc bemutatót tervez, a legtöbb régi darabot is megtartja. (Műsoron marad a III. Richárd, a Tizenkét dühös ember, a Buborékok, a Hermelin, a Holdbeli csónakos, a Macskalápon, a Mesél a bécsi erdő, A Mester és Margarita, az Oidipusz, a Szigliget, a Tartuffe, a Tingli-Tangli, a Tovább is van, a Vesztegzár a Grand Hotelben és a Warrenné mestersége.) A tervek nagyszabásúak: a Nemzeti Színház csatlakozik a 2008-as Biblia évéhez és 10 kortárs írót kér fel, hogy írjanak drámát minden parancsolatra. „A jobbakat be is fogjuk mutatni” – tette hozzá az igazgató. Alföldi ezenkívül fiatalokkal játszatná el a Bánk bánt és Az ember tragédiáját – ezek úgynevezett beavató színházi előadások lennének.

Az aulát kortárs képzőművészek alkotásaival alakítaná át kiállítótérré – Alföldi El Kazovszkijt, Vojnich Erzsebetet, Gaál Józsefet, Bukta Imrét és Szűts Miklóst említette első helyen. Az igazgató ezenkívül számít a határon túli színészekre is: 13 színészt választott ki egy még meg nem nevezett darab színpadra állítására, a produkció a tervek szerint az összes határon túli magyar színházba is ellátogat majd. Október 19-étől végre Magyarországon is látható lesz Andrei Serban többszörösen díjnyertes Ványa bácsija, a Kolozsvári Magyar Színház előadása. Decemberben a teátrumba látogat a francia nemzeti színházként számon tartott Comédie Francaise is Moliére Kényeskedők című darabjával. A tervek között továbbra is szerepel egy budapesti nemzetközi színházi fesztivál, ám az igazgató szerint ez leghamarabb 2009-ben valósulhat meg.

Mézes Gergely Alföldi Róbert 1967. november 22.-én született Kalocsán.

1986-ban végzett a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán.

1991-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán.

1992-ben az ország legnagyobb prózai társulata, a Vígszínház szerződtette.

2000-ben úgy döntött, szabadúszó lesz, és megvált a Vígszínház társulatától.

2006. március 1-jétől 2008. február 28-ig a Bárka Színház igazgatója.

2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatója.

Televíziós műsorvezető is, hobbija a festészet. Bemutatók a 2008/2009-es évadban Szeptember 26. – Vlagyimir Szorokin: Jég (R.: Mundruczó Kornél)

November 21. – Euripidész: Oresztész (R.: Alföldi Róbert)

November 22. – Bertold Brecht A kivétel és a szabály (R.: Zsótér Sándor)

Ősz – Makszim Gorkij: Vassza Zseleznova

Január 10. – Remenyik Zsigmond: Pokoli disznótor (R.: Dömötör András)

Január 16. – Kacsóh Pongrác: János vitéz (R.: Alföldi Róbert)

Március 14. – Racine: Atália (R.: Valló Péter)

Március 20. – Botho Strauss: A park (R.: Alföldi Róbert)

Május 15. – John Webster: Amalfi hercegnő (R.: Balázs Zoltán) Alföldi a határon túli színészekre is számít A Nemzeti Színház garantált költségvetésből gazdálkodhat, a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban évi 1,7 milliárd forintból. Alföldi Róbert lehetőségei tehát lényegesen kedvezőbbek a többi színházigazgatónál: amellett, hogy kilenc bemutatót tervez, a legtöbb régi darabot is megtartja. (Műsoron marad a III. Richárd, a Tizenkét dühös ember, a Buborékok, a Hermelin, a Holdbeli csónakos, a Macskalápon, a Mesél a bécsi erdő, A Mester és Margarita, az Oidipusz, a Szigliget, a Tartuffe, a Tingli-Tangli, a Tovább is van, a Vesztegzár a Grand Hotelben és a Warrenné mestersége.) A tervek nagyszabásúak: a Nemzeti Színház csatlakozik a 2008-as Biblia évéhez és 10 kortárs írót kér fel, hogy írjanak drámát minden parancsolatra. „A jobbakat be is fogjuk mutatni” – tette hozzá az igazgató. Alföldi ezenkívül fiatalokkal játszatná el a Bánk bánt és Az ember tragédiáját – ezek úgynevezett beavató színházi előadások lennének.

Az aulát kortárs képzőművészek alkotásaival alakítaná át kiállítótérré – Alföldi El Kazovszkijt, Vojnich Erzsebetet, Gaál Józsefet, Bukta Imrét és Szűts Miklóst említette első helyen. Az igazgató ezenkívül számít a határon túli színészekre is: 13 színészt választott ki egy még meg nem nevezett darab színpadra állítására, a produkció a tervek szerint az összes határon túli magyar színházba is ellátogat majd. Október 19-étől végre Magyarországon is látható lesz Andrei Serban többszörösen díjnyertes Ványa bácsija, a Kolozsvári Magyar Színház előadása. Decemberben a teátrumba látogat a francia nemzeti színházként számon tartott Comédie Francaise is Moliére Kényeskedők című darabjával. A tervek között továbbra is szerepel egy budapesti nemzetközi színházi fesztivál, ám az igazgató szerint ez leghamarabb 2009-ben valósulhat meg. Alföldi Róbert: Jordán Tamás nagyon elegánsan, nyitottan mutatott rá problémákra - fotó: Schmidt János Alföldi Róbert -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!