Hírek

2009.01.04. 07:01

Itt a világválság legsúlyosabb éve

Tizenhét nagyobbfajta pénzügyi krízist élt át a világ az elmúlt kétszáz évben. A 2008-as sok tekintetben abszolút rekorder. Soha ezelőtt nem zuhantak a tőzsdék ilyen rövid idő alatt ekkorát, soha ezelőtt nem volt ilyen közel a globális pénzügyi rendszer teljes összeomlása, és soha ezelőtt nem volt példa ekkora méretű állami beavatkozásra. A 2008-as pénzügyi válság ráadásul egy egész korszakot (a hetvenes évek eleje óta meghatározó pénzügyi neoliberalizmust) is lezárt, és az elemzők szerint a következő harminc évben rányomja bélyegét a világra.

Molnár Sándor

Nem kerülhetők el ugyanakkor a rövid távú következményei sem: 2009 a világgazdaság válságának az éve lesz. Hogy mekkora a baj, jelzi, hogy az elmúlt hónapokban a vezető nemzetközi intézmények sorra, ráadásul rövid időn belül többször is visszafogták 2009-es prognózisaikat. Októberben az IMF még 2,2 százalékos globális gazdasági növekedést jósolt 2009-re (az előző prognózis 3 százalék volt), decemberben viszont társszervezete, a Világbank már csak 0,9 százalékos bővülést valószínűsített (a legfrissebb elemzések szerint akár recesszió is elképzelhető).

A világgazdaság növekedési ütemének jelentős mérséklődése, mint mindig, ezúttal is a fejlődő országokat fogja nehéz helyzetbe hozni. A fejlett országokbéli kereslet visszaesése, a befektetésre, beruházásra szánt pénzek elapadása, a nyersanyagárak esése szegények százmillióit fogja még szegényebbé tenni. Pedig továbbra is rendkívül sok a tennivaló: az éhezés megszüntetése, a magas gyermekhalandóság csökkentése (évente még mindig kilencmillió, ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg a világon), a munkanélküliség visszaszorítása sürgető feladat.

A válság, persze, a fejlett világot sem kíméli majd, ám a gazdag országok problémái össze sem hasonlíthatók a szegényekével. Amerikában, Európában, Japánban nő majd a munkanélküliség, a reáljövedelmek pedig csökkennek, bizonyosan visszaesik majd a fogyasztás, és cégek tízezrei mehetnek tönkre, ám a megszokott életszínvonalat csak keveseknek kell majd feladniuk. A gazdaságok rugalmassága, a mind ambiciózusabb államok beavatkozása pedig garanciája annak, hogy legkésőbb 2010 második felében újra magára találhat a fejlett világ.

Magyarország 2009-ben:
még nagyobb mélymerülésre számíthatunk

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A 2009-es költségvetés elfogadása győzelem Gyurcsány Ferenc számára. FOTÓ: DARNAY KATALIN
[/caption]Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség: a lakosság a nehezebb megélhetésen keresztül e makrogazdasági folyamatokat érzi majd a legközvetlenebbül a bőrén 2009-ben – állítják az elemzők. Az okok világosak és elkerülhetetlenek: a globális gazdasági válság egyik következménye, hogy világszerte csökken a kereslet a tartós fogyasztási javak (elektronikai termékek, háztartási gépek, autók stb.) iránt, emiatt a gyártók kénytelenek termelésüket visszafogni. Az eredmény: stagnáló, sőt csökkenő munkabérek, rosszabb esetben elbocsátások. A folyamat alól Magyarország sem tudja kihúzni magát, hiszen az elmúlt két évtizedben meghatározóvá váltak a gazdaságban a multinacionális vállalatok, amelyek most maguk is válságba kerültek. A reálbérek visszaesése és a több munkanélküli a válság okozta sokkhatással karöltve viszont előbb-utóbb a fogyasztást is visszaveti, ami a cégek teljesítményének csökkenésével, valamint a kivitel visszaesésével együtt gazdasági recesszióhoz vezet – teszik hozzá az elemzők.

A szakértők szerint hazánk külön tragédiája, hogy a krízis olyan helyzetben robbant ki, amikor az állam nem képes költekezésének fokozásával tompítani a negatív hatásokat. A magyar állam ugyanis vészesen kiköltekezte magát az elmúlt nyolc évben, szinte belefullad az adósságaiba, amiket csökkentenie kell, különben az országtól nem csupán a nemzetközi intézmények, de a külföldi befektetők is elfordulnak. Hogy a gazdaság válsága mennyire lesz mély, egyelőre találgatás tárgya. A derűlátók szerint megúszhatjuk 0,5–1 százalék körüli visszaeséssel, a borúlátóbbak szerint viszont 3–4 százalékos teljesítménycsökkenés is elképzelhető.

Öröm az ürömben, hogy a válságnak két, egyértelműen pozitív hatása is van/lesz. Az egyik közvetett: a krízis rákényszerítette az államot, hogy racionálisabban gazdálkodjon. A másik közvetlen: a krízis miatt csökken a fogyasztás, ez pedig mérsékli az árak emelkedésének ütemét, vagyis az inflációt.

2008: év végén jött a feketeleves

Január 1. Két újabb uniós tagország csatlakozik az euróövezethez: Ciprus és Málta. Szlovénia már egy évvel korábban bevezette a közös pénzt, és most, amikor e sorokat olvassák, már Szlovákia is tag: északi szomszédunk – az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítményének köszönhetően – 2009. január elsejével szintén beléphetett az eurózónába. A magyar csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontja 2012.

Február 26. A Magyar Nemzeti Bank – egyetértésben a kormánnyal – eltörli a forint euróval szembeni árfolyam-ingadozási sávját. Addig a magyar nemzeti deviza nem léphetett ki a 240,01–324,18 forintos sávból az euróval szemben. A lépést az elemzők nagyon fontosnak tartják, egyrészt, mert így a forint árfolyamát már teljesen a piac alakítja, másrészt, mert a sáv eltörlése mérföldkő az euró bevezetésében is.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A BKV-sok, miként a vasutasok, több állami forrást és béremelést követeltek. FOTÓ: AS
[/caption]Április 7. Átfogó munkabeszüntetést tartanak a BKV dolgozói. A hajnaltól délután egy óráig tartó sztrájk sikerrel bénítja meg Budapest közlekedését. Az akcióhoz az egyik vasutas-szakszervezet is csatlakozik. A BKV-sok, miként a vasutasok, több állami forrást és béremelést követelnek. Decemberben újabb munkabeszüntetésekre kerül sor, a ferihegyi dolgozók és a vasutasok akciója jelentős fennakadásokat eredményez.

Június 23. A bécsi börze többségi tulajdonába kerül a Budapesti Értéktőzsde, miután az Erste, a Raiffeisen és az UniCredit Bank megválik részesedésétől. Bécs az egész térségben terjeszkedik, 2008-ban megvásárolja a ljubljanai (Szlovénia) és a prágai (Csehország) börzét is. Az osztrákok tervei szerint a tőzsdék szorosra fűzik a kapcsolataikat, a többi között összekötik kereskedési rendszereiket.

Július 11. Történelmi csúcsra jut az olaj jegyzésára. Az amerikai könnyűolaj hordóját (1 hordó: 159 liter) 147 dolláron jegyzik. A fekete arany árát a szűkös kínálat, a külpolitikai feszültségek, valamint a spekuláció hajtja az egekbe. A következő hónapokban ugyanakkor – részben a válság következtében – zuhanni kezd az olajár, 2008 utolsó napjaiban alig negyven dolláron jegyzik hordóját.

Augusztus 15. A pénzügyi felügyelet visszavonja a MÁV Általános Biztosító Egyesület engedélyét. A főleg a kötelező gépjármű-biztosításban (kgfb) erős egyesület dömpingáraival katasztrofális pénzügyi helyzetbe navigálta magát, az ügyfelei okozta károk egy részét már nem is tudta kifizetni. A botrányba a MÁV ÁBE belebukik, 200 ezer kgfb-ügyfele közül is jó páran alaposan megégetik magukat.

Augusztus 25. Szabolcsi almatermesztők blokáddal zárják el több almalésűrítmény-gyártó társaság üzemét. A gazdák az alacsony felvásárlási árak ellen tiltakoznak, akárcsak a dinnyetermesztők júliusban. Az agrártárca közvetítői munkájának köszönhetően a konfliktus végül megoldódik. Az év folyamán az almatermesztők mellett a gabonások és a húsosok is többször az utakra vonulnak, az agráriumban állandósul a konfliktushelyzet.

[caption id="" align="alignright" width="235"] Az amerikai könnyűolaj hordóját júliusban még 147 dolláron jegyezték, 2008 utolsó napjaiban alig negyven dolláron. FOTÓ: AFP
[/caption]Szeptember 15. Csődvédelmet kér a Lehman Brothers amerikai bankház. Az amerikai bankvilág egyik vezető intézményének lépése általános pánikot kelt a világ börzéin – kezdetét veszi a 2008-as pénzügyi válság. A problémák több mint egy éve sűrűsödnek, ám eddig senki sem hitte el, hogy a szakadék felé rohan a globális pénzügyi rendszer. A pénzügyi válság mostanra elcsitult, ám a gazdasági válság csak most kezdődik.

Október 22. Rendkívüli ülésén három százalékponttal, 11,5 százalékra emeli az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Legkésőbb ekkor világossá válik: Magyarország sem tudja elkerülni, hogy telibe kapja a nemzetközi pénzügyi válság. A forint történelmi mélypontra esik az euróval és a svájci frankkal szemben, a részvényárfolyamok a pesti börzén összeomlanak. Az ország a csődöt az IMF és az EU gigahitelével tudja csak elkerülni.

December 15. Az Országgyűlés – 209 igennel, 171 nemmel – elfogadja a 2009-es költségvetést. A büdzsé jelentős megszorításokat tartalmaz, és – hosszú idő után először – kincstári pesszimizmussal tekint a jövőbe. A költségvetés „csont nélküli” elfogadása győzelem Gyurcsány Ferenc számára, jelzi ugyanis, hogy a tavasz óta kisebbségben kormányzó miniszterelnök sikerrel stabilizálta helyzetét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!