Hírek

2009.01.30. 17:31

Milliárdos sikerdíj-ügy

Tényfeltárást vár a sajtótól és vizsgálatokat az államigazgatás megfelelő szerveitől Tóth Károly szocialista képviselő egy budapesti cég feltűnően jövedelmező önkormányzati megbízatásai kapcsán. Összességében akár több milliárd forint is lehet a sikerdíj összege.

Ambrus Vilmos- Gajdács Emese- Németh Márk

Békéscsaba és még 24 magyarországi önkormányzat a Budapest Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft.-vel szerződést kötött a 2007-2008-as év során kibocsátott kötvényből származó pénzek fel nem használt részének hasznosítására.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Tényfeltárást vár a sajtótól és vizsgálatokat az államigazgatás megfelelő szerveitől Tóth Károly
[/caption]

A kft. havi nettó 200 ezer forint készenléti díjat kap a várostól a befektetési tanácsokért, valamint sikeres üzletek után a nettó eredmény 35 százaléka is őt illeti. Ennek nyomán a tavaly július és november közötti hozamok után közel 41 millió forint sikerdíjat számlázott Békéscsabának.

Gulya András, az ember, aki ott sem volt

A privatizációs ügyek egyik legújabb eleme a MÁV teherszállítási üzletágának, a MÁV Cargo eladásának gyanús körülményei, illetve az ennek kapcsán kiosztott csaknem kétmilliárdnyi sikerdíj miatt kipattant botrány. Az osztrák sajtó tavaly derítette ki, hogy a százmilliárdos üzletért az osztrák vevő Rail Cargo Austria 7,1 millió eurónyi sikerdíjat fizetett a magyar Geuronet Bt. számlájára. A vállalkozás üzletvezetője Gulya Viktória, aki egyben beltagja is a bt.-nek. Gulya Viktória fia az a Gulya András, előbb az ABN Amro bankot, majd a Postabankot vezette.

Ő az az ember, aki kétmilliárd forintért úgy közvetített két állami cég között, hogy senki sem ismeri. Nem lobbizhatott, mert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint erre nincs engedélye. A színét sem látták a 102 milliárd forintért eladott MÁV Cargo háza táján, de a GYSEV-nél sem hallottak róla, pedig elvileg az ő megbízásukra is dolgozott. Gustav Poschalko a Rail Cargo Austria vezérigazgatója szerint azonban Gulyáék olyan szolgáltatást kínáltak, amelyet máshol nem kaphattak meg.

- Huszonöt önkormányzat esetében, ismerve a kibocsátott kötvények értékét, mindez több száz milliós bevételt jelent évente a Priv-Invest számára. E szerint Csapó Ágnes ügyvezető vélhetően a 2008-as esztendő legsikeresebb üzletasszonya - fogalmazott Tóth Károly, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett megbízási szerződést Békéscsabán Vantara Gyula polgármester kötötte a budapesti céggel, annak tartalmáról a közgyűlés, de még a Fidesz-frakció sem tájékozódhatott időben. - Az is tény, hogy a város nem pályáztatta, nem hirdetette meg a kötvények kezelésével kapcsolatos feladatokat. 

Az MSZP képviselője arra is emlékeztetett, hogy a polgármesteri hivatal pénzügyi szakemberei, a „kis kincstár” keretében kifogástalanul meg tudnák oldani a kötvények kezelését, így volt ez a korábbiakban is, amikor évi 100 milliós bevételre tett szert a város a szabad pénzeszközök ésszerű mozgatásával.

Tóth Károly a sajtótájékoztatón egyfajta hálózatról beszélt, amit újságírói kérdésre válaszolva azzal magyarázott, furcsállja, hogy Csapó Ágnes cége bármiféle hirdetés nélkül 25 önkormányzattól kapott a békéscsabaihoz hasonló, nagyon jól jövedelmező megbízást. A szerződések szinte szóról szóra megegyezőek, apróbb összegszerű eltérésektől eltekintve. Hozzátette: nem tudja, de neki nem is feladata bizonyítani, hogy ezek a pénzek esetleg továbbfolynak-e a Priv-Investtől, de az egybeesések legalábbis elgondolkodtatóak.

Ugyancsak érdekes, hogy a megbízások időtartama 2010. decemberével jár le, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a lejáratot megelőző 30 napon belül azt nem mondják fel, úgy a szerződés hatálya további egy évvel automatikusan meghosszabbodik. Előre megjósolható, hogy a 2010-es önkormányzati választások után ennyi idő alatt nem állhatnak fel az új testületek - vetítette előre a szocialista képviselő, majd így zárta tájékoztatóját: - Közpénzekkel nem szabad játszani. Lehet, hogy jogilag nem kifogásolhatóak ezek a megbízások, de erkölcsileg mindenképpen. Ezúton kérem fel az érintett önkormányzatok vezetőit, hogy azonnali hatállyal mondják fel a szerződéseket. A békéscsabai önkormányzatot arra is felszólítom, perelje vissza az eddig kifizetett, véleményem szerint erkölcstelen mértékű sikerdíj összegét.

A kilencvenes évek legnagyobb botránya: a Tocsik-ügy

1995 végétől 1997 tavaszáig Tocsik Márta és a Vektor, ill. Vektor Bróker Rt. közvetített az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) és az állami vagyonra pályázó cégek között, hogy minél magasabb áron értékesíthessék a privatizálandó vagyontárgyakat. Tocsik több, mint nyolcmilliárd forintot alkudott össze, sikerdíja 804 millió forint volt, amelyből bizonyos összegeket visszautalt az ügyben eljáró politikusoknak. Horn Gyula akkori miniszterelnök a botrány kirobbanását követően felmentette Suchman Tamás privatiációs minisztert és az ÁPV komplett igazgatóságát.

A botrányt követően évtizedes pereskedés indult. A büntetőperben Tocsik Mártát 2002-ben a bíróság hűtlen kezelésért 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, majd később a Legfelsőbb Bíróság a vádak többségében felmentette. A polgári perben a Legfelsőbb Bíróság 2008 október végi ítélete szerint 807 millió helyett 80 millió 700 ezer forint jár Tocsik Mártának, a különbözetet az ügyvédnőnek vissza kell fizetnie.

Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere kérdésünkre, hogy miért hasznos a városnak a Priv-Investtel kötött szerződés, sajtóreferensén keresztül közölte: "Az említett szerződést teljesen jogszerűnek tartom." A polgármesteri hivatal pénzügyi szakemberei nem tudnák megoldani a kötvényforrás befektetését, illetve forgatását, hiszen bróker ismeretekkel, képesítéssel nem rendelkeznek, márpedig az ilyen irányú befektetések eredményessége csak rendkívül alapos pénzpiaci ismeretekkel biztosítható." Arra azonban, hogy a sikerdíj mértékét nem tartja-e túlzottnak, nem kaptunk választ.

Csapó Ágnes: Nem tudom mi a probléma!

"Nehezen tudom értelmezni, hogy mi a problémája Tóth Károly képviselő úrnak" - mondta megkeresésünkre Csapó Ágnes. A Priv-Invest ügyvezetője hozzátette: nem arról van szó, hogy valaki fű alatt csinál valamit, mert a szerződéseket az önkormányzat testületei jóváhagyták. Ezenkívűl a cég tevékenységét nyilvános testületi ülésen értékelték, egyikről még televíziós közvetítés is volt. Csapó Ágnes megjegyezte azt is, a szerződések nyilvánosak, bárki által megismerhetők.

Az ügyvezető igazgató a cég által végzett tevékenységet klasszikus befektetési tanácsadásként jellemezte. Kapcsolatot tartottak a pénzintézetekkel és az önkormányzat pénzügyi illetékeseivel, folyamatos tájékoztatást adtak a pénzpiacról, az adott pénzpiaci körülmények között befektetési javaslatot és tanácsokat adtak az önkormányzatnak, hogy milyen eszközökbe fektessék a pénzt, illetve, hogy egy adott eszközt mikor érdemes értékesíteni.

Arra a kérdésünkre, miként szabályozta a szerződés a sikerdíj mértékét, Csapó Ágnes úgy válaszolt, hogy hozamgarantált befektetésről van szó. Tehát például ha 10 százalék az alaphozam egy időszakra, a realizált bevétel pedig 13 százalékos hozamszintnek felel meg, akkor a 10 százalék feletti 3 százalékért jár prémium, ami sávosan fizetendő. „Vagyis - tette hozzá az ügyvezető - a bruttó részesedés az 1 százalékot sem éri el". Csapó Ágnes hangsúlyozta: a többlethozamból lehet részesedni. A hozam százalékban van meghatározva, és minden szerződésben rögzítik.

Egy másik felvetésre, hogy Tóth Károly tudomása szerint a cég egymilliárd forint feletti sikerdíjra számíthat, Csapó Ágnes megjegyezte: „nagyon boldog lennék, ha a negyede, ötöde közelébe jutnék, finoman fogalmazva eltúlzott volt az egymilliárd forintról szóló információ" - tette hozzá.

Azt csinálnak az önkormányzatok a pénzzel, amit csak akarnak

A helyi önkormányzat alkotmányos jogai között szerepel, hogy bevételeivel szabadon gazdálkodhat, tehát a kötvénykibocsátásból származó bevételeivel is szabadon rendelkezik – válaszolta megkeresésünkre az Önkormányzati Minisztérium sajtóosztálya. Lapunknak küldött válaszukban azonban kiemelték, hogy az önkormányzati törvény alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért pedig a polgármester felelős. A minisztérium tájékoztatása szerint a kötvénykibocsátások többsége devizában, legtöbbször euróban és svájci frankban történt, ami miatt a mostani árfolyamváltozások jelentős kockázatot jelentenek az önkormányzatok számára.

Az ügyvezető igazgató a cég által végzett tevékenységet klasszikus befektetési tanácsadásként jellemezte. Kapcsolatot tartottak a pénzintézetekkel és az önkormányzat pénzügyi illetékeseivel, folyamatos tájékoztatást adtak a pénzpiacról, az adott pénzpiaci körülmények között befektetési javaslatot és tanácsokat adtak az önkormányzatnak, hogy milyen eszközökbe fektessék a pénzt, illetve, hogy egy adott eszközt mikor érdemes értékesíteni.

Arra a kérdésünkre, miként szabályozta a szerződés a sikerdíj mértékét, Csapó Ágnes úgy válaszolt, hogy hozamgarantált befektetésről van szó. Tehát például ha 10 százalék az alaphozam egy időszakra, a realizált bevétel pedig 13 százalékos hozamszintnek felel meg, akkor a 10 százalék feletti 3 százalékért jár prémium, ami sávosan fizetendő. „Vagyis - tette hozzá az ügyvezető - a bruttó részesedés az 1 százalékot sem éri el". Csapó Ágnes hangsúlyozta: a többlethozamból lehet részesedni. A hozam százalékban van meghatározva, és minden szerződésben rögzítik.

Egy másik felvetésre, hogy Tóth Károly tudomása szerint a cég egymilliárd forint feletti sikerdíjra számíthat, Csapó Ágnes megjegyezte: „nagyon boldog lennék, ha a negyede, ötöde közelébe jutnék, finoman fogalmazva eltúlzott volt az egymilliárd forintról szóló információ" - tette hozzá. Azt csinálnak az önkormányzatok a pénzzel, amit csak akarnak A helyi önkormányzat alkotmányos jogai között szerepel, hogy bevételeivel szabadon gazdálkodhat, tehát a kötvénykibocsátásból származó bevételeivel is szabadon rendelkezik – válaszolta megkeresésünkre az Önkormányzati Minisztérium sajtóosztálya. Lapunknak küldött válaszukban azonban kiemelték, hogy az önkormányzati törvény alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért pedig a polgármester felelős. A minisztérium tájékoztatása szerint a kötvénykibocsátások többsége devizában, legtöbbször euróban és svájci frankban történt, ami miatt a mostani árfolyamváltozások jelentős kockázatot jelentenek az önkormányzatok számára. Gulya András, az ember, aki ott sem volt A privatizációs ügyek egyik legújabb eleme a MÁV teherszállítási üzletágának, a MÁV Cargo eladásának gyanús körülményei, illetve az ennek kapcsán kiosztott csaknem kétmilliárdnyi sikerdíj miatt kipattant botrány. Az osztrák sajtó tavaly derítette ki, hogy a százmilliárdos üzletért az osztrák vevő Rail Cargo Austria 7,1 millió eurónyi sikerdíjat fizetett a magyar Geuronet Bt. számlájára. A vállalkozás üzletvezetője Gulya Viktória, aki egyben beltagja is a bt.-nek. Gulya Viktória fia az a Gulya András, előbb az ABN Amro bankot, majd a Postabankot vezette.

Ő az az ember, aki kétmilliárd forintért úgy közvetített két állami cég között, hogy senki sem ismeri. Nem lobbizhatott, mert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint erre nincs engedélye. A színét sem látták a 102 milliárd forintért eladott MÁV Cargo háza táján, de a GYSEV-nél sem hallottak róla, pedig elvileg az ő megbízásukra is dolgozott. Gustav Poschalko a Rail Cargo Austria vezérigazgatója szerint azonban Gulyáék olyan szolgáltatást kínáltak, amelyet máshol nem kaphattak meg. A kilencvenes évek legnagyobb botránya: a Tocsik-ügy 1995 végétől 1997 tavaszáig Tocsik Márta és a Vektor, ill. Vektor Bróker Rt. közvetített az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) és az állami vagyonra pályázó cégek között, hogy minél magasabb áron értékesíthessék a privatizálandó vagyontárgyakat. Tocsik több, mint nyolcmilliárd forintot alkudott össze, sikerdíja 804 millió forint volt, amelyből bizonyos összegeket visszautalt az ügyben eljáró politikusoknak. Horn Gyula akkori miniszterelnök a botrány kirobbanását követően felmentette Suchman Tamás privatiációs minisztert és az ÁPV komplett igazgatóságát.

A botrányt követően évtizedes pereskedés indult. A büntetőperben Tocsik Mártát 2002-ben a bíróság hűtlen kezelésért 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, majd később a Legfelsőbb Bíróság a vádak többségében felmentette. A polgári perben a Legfelsőbb Bíróság 2008 október végi ítélete szerint 807 millió helyett 80 millió 700 ezer forint jár Tocsik Mártának, a különbözetet az ügyvédnőnek vissza kell fizetnie. Tényfeltárást vár a sajtótól és vizsgálatokat az államigazgatás megfelelő szerveitől Tóth Károly Sikerdíj -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!