Hírek

2009.02.02. 09:58

Szűkülő lakástámogatások

Az új adócsomag részeként megszűnik a lakásépítés államilag finanszírozott kamattámogatása, és szűkítik a lakásépítési kedvezmény (az úgynevezett szocpol) jogosultsági körét is.

VGO

Az új adócsomag részeként a közeljövőben megszűnik a lakásépítés államilag finanszírozott kamattámogatása, és jelentősen szűkítik a lakásépítési kedvezmény (az úgynevezett szocpol) jogosultsági körét is. Lapunk értesülése szerint a múlt csütörtökön bejelentett ezer milliárd forintos adó- és járulékcsomag a lakáscélú állami támogatások terén is komoly változásokat fog elindítani.

Tény, hogy már tavaly november végén, a Nemzeti Lakásügyi Tanácsadó Testület megalakulásakor hallani lehetett arról, hogy a kormány át kívánja alakítani az állami lakásépítési támogatások évente mintegy 200 milliárd forintot elnyelő rendszerét. (A 2009-es büdzsében egészen pontosan 205,5 milliárd forint szerepel ezen a soron.) A testület akkori javaslata szerint csökkenteni kell a lakásépítés kamattámogatását, cserébe viszont elő kell segíteni bérlakások építését.

Hogy ez még szerepel-e a tervek között, nem tudni, lapunk kormány közeli forrásokból úgy értesült, a lakáshitelek állami kamattámogatását megszüntetik. Igaz, erről hivatalos kormányzati döntés még nem született, de a háttérben már ez a terv körvonalazódik. A másik kedvezőtlen változás pedig az lenne, hogy a lakásépítési kedvezmény a jövőben csak a szociális segélyben részesülőknek járna, vagyis a kormány csak a legszegényebbek otthonteremtését támogatná. Persze kérdés, hogy ebből a rétegből hányan lennének képesek élni az állami kedvezmény lehetőségével.

Újabb részletek szivárognak ki magáról az adócsomagról is. Az adótanácsadók és gazdasági szervezetek tavaly nyári csomagját idézi az az elképzelés, amely szerint a jelenleg havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást 5-6 ezer forintra emelnék, és minden bizonnyal szóba kerül a jövedéki adó megemelése is. Több tervezett módosítás sorsa azonban egyelőre igen kérdésesnek tűnik. Ismeretes: a járulékok és a személyi jövedelemadó csökkentésének forrását a kormány többek között az áfa megemelésével kívánja előteremteni. Ez utóbbit azonban a liberálisok nem támogatják: a hét végén Horn Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője világossá tette, hogy az áfaemelésre nemmel szavaznak, bármilyen „árukapcsolással” is áll elő a kormány.

Egyelőre számos kérdés vetődik fel a vagyonadók súlyának tervezett növelésével kapcsolatosan is. Tény, hogy a vagyoni típusú adók aránya Magyarországon nagyon alacsony: míg Európában ez a szám a 8-10 százalékot is eléri, nálunk 2 százalék közelében jár. Vagyonadónak valójában néhány helyi adó számít, többek között az építmény-, a telekadó és a magánszemélyek kommunális adója, a luxusadóból azonban hatályon kívül helyezése előtt sem származott értékelhető mértékű bevétel.

Szakemberek régóta szorgalmazzák egy általános, kötelező, értékalapú ingatlanadó bevezetését, ám ebbe már a Horn- és az Orbán-kormány bicskája is beletört. Az Országgyűlés 2008-tól számított értékalapúvá kívánta alakítani a helyi építmény- és telekadót, ám egy áfáról szóló szavazás során a honatyák mégis lehetővé tették, hogy a települések emellett az alapterület és a forgalmi érték alapulvételével is kivethessék az adót. Ez utóbbi korábban és azóta is csak négy településen működik Magyarországon, a számított értékalapú adóra pedig egyetlen település sem tért át.

Értesülések szerint a kormány a mostani adócsomag keretében is az alapterület alapján kivetett adót részesítené előnyben, ám ez a lapunknak megszólaló szakemberek szerint a legigazságtalanabb e három lehetőség közül. Egy-egy ingatlan értéke ugyanis nemcsak annak alapterületén, hanem számos más tényezőn – a korán, az állapotán, az elhelyezkedésén – is múlik. Éppen ilyen tényezőket vett volna figyelembe az a számított értékalapú adó, amely tavaly is csak mint elvi lehetőség létezett, azóta azonban a módszer fennakadt az AB rostáján is. Több adótanácsadó azt javasolja: egy új törvényben ki lehetne mondani, ha a számított érték magasabb a ház vagy lakás valós forgalmi értékénél, akkor ez utóbbi lehetne az adó alapja. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint az ilyen esetek száma elenyésző, vagyis a költséges és időigényes értékbecslések számát minimálisra lehetne szorítani, ugyanakkor a tulajdonosok joga sem sérülne.

VGO -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!