Hírek

2009.02.21. 14:37

Törleszteni akar az ügyvéd

A lakossági eladósodás mértéke folyamatosan nő, a legtöbb hitelt devizában vették fel a magyarok, a gyenge forint és a nemzetközi hitelválság miatt pedig akár 70 százalékkal is növekedtek a havi törlesztőrészletek, egy ügyvéd szerint ezért a bankoknak is fizetniük kellene.

Fábos Erika

Próbaper indul egy bankkal szemben a devizahitelek jelentősen megnövekedett törlesztőrészletei miatt. Czirmes György ügyvéd azt szeretné elérni, hogy a bankok is viseljék a kockázatot és vállalják magukra a megnövekedett törlesztőrészletek egy részét.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Czirmes György ügyvéd azt szeretné elérni, hogy a bankok is viseljék a kockázatot
[/caption]

Czirmes György türelmes ember, több mint 25 éve tevékenykedik a jogi pályán, de most először fogyott ki a béketűrésből. Azért sokalt be, mert egyre többen keresték meg segítségért a banki hiteleik miatt, mígnem saját bőrén is tapasztalta: kiszolgáltatott helyzetbe kerül, aki hitelt vesz a nyakába. Ezért indított próbapert és fordult végül a saját ügyével a bírósághoz.

Egyik hónapról a másikra megugrott a részlet

„Múlt novemberben a 100 ezer forintos részlet helyett 148 ezer forintot kellett postára adnom, úgy, hogy amikor az autóvásárláshoz a hitelt felvettem, még 80 ezer forintban állapodtunk meg a bankkal – mondta Czirmes György. – Ezen egyrészt hosszan elgondolkoztam, másrészt több kollégámmal is beszélgettem.

A vége az lett, hogy négyen megállapodtunk, alaposan áttekintjük a lehetőségeket és lépéseket teszünk. Először csak egy levelet fogalmaztunk a banknak, majd miután csak többszörös telefonálgatás után és akkor is csak valami cinikusat reagáltak, úgy döntöttünk, bíróságra megyünk. Tekintve pedig, hogy hasonló ügy még nem volt hazánkban, úgy határoztam, elsőként a saját ügyemet képviseli ez az ügyvéd csapat. Ez tulajdonképpen egy próbaper lesz. Azt szeretnénk megmutatni, ha sikerül, hogy hogyan lehet eljárni hasonló ügyben. Célunk, hogy akinek hasonló problémája van, később könnyebb dolga legyen. Jóhiszeműen azt feltételezzük ugyanis, hogy egyik fél – vagyis sem a bank, sem pedig az ügyfél – nem láthatta előre a szerződés 2006-os megkötésekor, hogy két év múlva a havi részletek 20-30, a japán jen esetében pedig 70 százalékkal megemelkednek.

Egymillió rossz adós országa

Egyre többen vannak a bankok lakossági „feketelistáján": egy év alatt 55 százalékkal emelkedett a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági részében nyilvántartott élő hitelmulasztások száma. A lakossági feketelistán 2007 végén még 433 ezer, 2008 végén már 669 ezer mulasztást tartottak nyilván. A növekedés a 2006. év végi 281 ezres élő tételhez képest még drasztikusabb, közel két és félszeres. Az új mulasztások száma havonta 20-30 ezerrel növekszik, korábban fele ennyi, havi 10-15 ezer eset volt. A KHR "feketelistájára" azok adatai kerülnek, akik legalább a minimálbér (jelenleg 71 500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével, több mint 90 napon át késlekednek.

Szerződésmódosítás: a bankok élnek vele

Ha pedig ez így van, vagyis a körülményekben ilyen lényeges változás következik be, minden civilizált országban lehetőség van a szerződés módosítására. Márpedig a magyar polgári jog is lehetőséget ad erre, még az egyoldalúra is, ha előre nem látható esemény történik."

A bankok élnek is vele: a szerződésben szerepel, hogy az árfolyam nagy kockázatot rejt magában, így a kamat és a költségek is változhatnak, így ők bármikor egyoldalúan módosíthatják. A próbaper tehát azért indul, hogy kiderüljön: a mostanihoz hasonló, jelentős törlesztőrészlet-emelkedést olyan előre nem látható körülmény okozta, aminek költségeit nem terhelheti egyoldalúan a bank az adósra. Czirmes György szerint már csak azért sem, mert az a banknak sem érdeke, hogy ügyfelei tönkremenjenek és ne tudjanak törleszteni. A próbaper beadványát elfogadták, az ügyvéd szerint várhatóan 3-4 hónap múlva kezdődhet a tárgyalás.

19 milliárd euró hitele van a magyaroknak

A statisztikák szerint a magyarok az elmúlt években összesen 19 milliárd eurót kitevő, külföldi valutában lekötött adósságba verték magukat, a legtöbben svájci frankban vették fel a hitelt. Ez az összeg már első hallásra is óriási, de nemcsak hallásra: ez a GDP 34,5 százaléka. Ez a mérték az uniós átlagot messze meghaladja. Az eladósodás 2000 óta folyamatosan növekszik és az elmúlt két évben csúcsra járt. Az elmúlt időben, évente 30-40 százalékkal nőtt a magyar lakosság hitelállománya, míg a megtakarítások csupán 7-8 százalékkal gyarapodtak.

Válaszúton a forint – és az ország

Az elmúlt hetven év legkeményebb válságát éli át a világ, nincs hát mit csodálkozni azon, hogy egy kicsi, a nyugat perifériáján található ország devizája, mint hazánké, mélypontról mélypontra bukdácsol. Hasonlóképpen tesznek régiós társaink fizetőeszközei is: a cseh korona, a lengyel zloty, a román lej, az ukrán hrivnya.

Az okok világosak: a világban a félelem az úr, a pénzükért aggódó befektetők kerülnek minden olyan országot és pénzügyi eszközt, amely akár egy kicsi kockázatot is hordoz. Régiónk esetében megvan a bedőlés, a fizetésképtelenség esélye, menekülnek hát a befektetők, igaz, egyelőre csak a remegős kezűek.

Hogy a lejtmenet meddig tart, és milyen mélyen lesz az alja, pillanatnyilag megjósolhatatlan. Jelzi ezt, hogy az ez elemzők szélsőségesen megosztottak, a borúlátók 350-400 forintos eurót vizionálnak, az optimisták szerint viszont az év végére 265-270 közé állhat vissza valutánk a jelenlegi 300 körüli szintjéről.

Sok függ egyrészt attól, hogy milyen lesz a lefutása a krízisnek. Ha a nyugat viszonylag hamar talpra áll, a gazdaságok újra beindulnak, akkor egy-másfél éven belül ismét feltámadhat a befektetők étvágya régiónk befektetési lehetőségei, a devizák, kötvények és részvények iránt, ami gyors erősödést hozna.

A másik fontos tényező Magyarországgal, a magyar gazdasággal kapcsolatos.  Hazánk hihetetlenül felkészületlenül csúszott bele a válságba, kiköltekezett állammal, eladósodott lakossággal. Nem vagyunk híján emellett szerkezeti bajokkal sem: az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az önkormányzati rendszer a finanszírozhatatlanság felé rohan, az aktív népességet, a cégvilágot agyonnyomja az adóteher, az államot mindeközben pazarlás és alacsony hatékonyság jellemzi.
A nagy kérdés, hogy a politikának sikerül-e ezekre a problémákra választ találnia. Ha igen, gyors felzárkózás lehet az osztályrészünk, ha nem, kisebb eséllyel drámai összeomlás, nagyobb eséllyel évtizedekre elnyúló lecsúszás. 

Jótanácsok a devizahiteleseknek

1. Előtörlesztés

Ezt akkor érdemes választani, ha egy jelentősebb összeget tud egyszerre visszafizetni. Csak így csökkenthető érzékelhető mértékben a tőke, amivel tartozik. Ezzel csökken a havi részlet is.

Hátránya, hogy jelentős megtakarítással kell rendelkezni hozzá, másrészt ilyen magas árfolyam mellett sokat fizet rá az ügyfél.

2. A devizahitel forintra váltása

A devizahitelek átváltása forintra kiszámíthatóbbá teszi a törlesztést, de ezt csak akkor szabad meglépni, ha várhatóan erősödik a forint.

Hátránya: a forint alapú hitelkonstrukciók törlesztőrészletei mindig magasabbak, ráadásul a jelenlegi árfolyamok mellett nem is éri meg átváltani a hitelt.

3.Futamidő-hosszabbítás

Legtöbben ezt a lehetőséget választják a bajba jutott ügyfelek közül. Mit jelent ez? Például ha 15 évig kell törlesztenie az ügyfélnek, de annyira megnövekedtek a részletek, hogy ezt nem tudja vállalni, akkor 20 évre nyújtják a futamidőt, így csökken a havi törlesztőrészlet is.

Hátránya: Ez jár a legkevesebb hátránnyal. A bankok ebben az esetben nem számolnak fel díjat, de a nem banki költségek, például a szerződésmódosítás, pénzbe kerülhetnek.

4. Tőkemoratórium

Ebben az esetben egy meghatározott ideig csak a kamatokat kell fizetni, a tőkét vagy nem, vagy csak részben.

Hátránya: ennek a szolgáltatásnak díja van, nem is kevés, meghosszabbodik a futamidő vagy később magasabb havi részletet állapítanak meg.

5. Biztosítás

Már a hitel felvételekor jobb gondolni arra, hogy rosszabb idők is jöhetnek. Léteznek hitelfedezeti biztosítások, amelyek éppen arra valók, hogy ha az ügyfél bajba kerül, akkor a biztosító meghatározott ideig fizesse helyette a törlesztést.

Hátránya: havonta fizetni kell érte, akkor is, ha végül nem lesz szükség a biztosító szolgáltatására.

6. Állami segítség

Azok, akik szeptember 30. után vesztették el állásukat, kérhetik hitelük felfüggesztését legfeljebb két évre.Az állam ezalatt kezességet vállal értük. A szerződésmódosítást a bajba került adósoknak a banknál kell kezdeményezni. Csak húszmillió forintig és csak álláskeresőnek jár, vagyis annak, aki együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot. Az adósnak is fizetnie kell, legalább havi tízezer forintot.

Hátránya: meghosszabbodik a futamidő és csak devizahitelesek vehetik igénybe.

Ezt akkor érdemes választani, ha egy jelentősebb összeget tud egyszerre visszafizetni. Csak így csökkenthető érzékelhető mértékben a tőke, amivel tartozik. Ezzel csökken a havi részlet is.

Hátránya, hogy jelentős megtakarítással kell rendelkezni hozzá, másrészt ilyen magas árfolyam mellett sokat fizet rá az ügyfél.

2. A devizahitel forintra váltása

A devizahitelek átváltása forintra kiszámíthatóbbá teszi a törlesztést, de ezt csak akkor szabad meglépni, ha várhatóan erősödik a forint.

Hátránya: a forint alapú hitelkonstrukciók törlesztőrészletei mindig magasabbak, ráadásul a jelenlegi árfolyamok mellett nem is éri meg átváltani a hitelt.

3.Futamidő-hosszabbítás

Legtöbben ezt a lehetőséget választják a bajba jutott ügyfelek közül. Mit jelent ez? Például ha 15 évig kell törlesztenie az ügyfélnek, de annyira megnövekedtek a részletek, hogy ezt nem tudja vállalni, akkor 20 évre nyújtják a futamidőt, így csökken a havi törlesztőrészlet is.

Hátránya: Ez jár a legkevesebb hátránnyal. A bankok ebben az esetben nem számolnak fel díjat, de a nem banki költségek, például a szerződésmódosítás, pénzbe kerülhetnek.

4. Tőkemoratórium

Ebben az esetben egy meghatározott ideig csak a kamatokat kell fizetni, a tőkét vagy nem, vagy csak részben.

Hátránya: ennek a szolgáltatásnak díja van, nem is kevés, meghosszabbodik a futamidő vagy később magasabb havi részletet állapítanak meg.

5. Biztosítás

Már a hitel felvételekor jobb gondolni arra, hogy rosszabb idők is jöhetnek. Léteznek hitelfedezeti biztosítások, amelyek éppen arra valók, hogy ha az ügyfél bajba kerül, akkor a biztosító meghatározott ideig fizesse helyette a törlesztést.

Hátránya: havonta fizetni kell érte, akkor is, ha végül nem lesz szükség a biztosító szolgáltatására.

6. Állami segítség

Azok, akik szeptember 30. után vesztették el állásukat, kérhetik hitelük felfüggesztését legfeljebb két évre.Az állam ezalatt kezességet vállal értük. A szerződésmódosítást a bajba került adósoknak a banknál kell kezdeményezni. Csak húszmillió forintig és csak álláskeresőnek jár, vagyis annak, aki együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot. Az adósnak is fizetnie kell, legalább havi tízezer forintot.

Hátránya: meghosszabbodik a futamidő és csak devizahitelesek vehetik igénybe. Czirmes György ügyvéd azt szeretné elérni, hogy a bankok is viseljék a kockázatot Czirmes György ügyvéd azt szeretné elérni, hogy a bankok is viseljék a kockázatot Czirmes György ügyvéd azt szeretné elérni, hogy a bankok is viseljék a kockázatot -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!