Hírek

2009.04.22. 16:21

19 százalékos adó az offshore cégekre!

Forrásadó bevezetésére kell számítani az offshore területekre irányuló kifizetések esetében, azt azonban egyelőre homály fedi, hogy az adójogszabály-módosítások hány százalékos adót vetnének ki az ilyen ügyletekre.

KR

Szakemberek 5 és 20 százalék között bármekkora közteher-szintet elképzelhetőnek tartanak, lapunknak pedig pénzügyi körökből egy 19 százalékos adókulcsot neveztek valószínűnek. A magyar kormány emellett valószínűleg úgy is elejét venné az idehaza fizetendő adó minimalizálásának, hogy a jövőben az adóhivatal vizsgálná: valós gazdasági esemény húzódik-e meg az alacsony adókkal kecsegtető államban történő cégalapítás mögött - számol be a www.vg.hu.

Becslések szerint évente mintegy 1000-1500 offshore céget alapítanak Magyarországon, az ellenőrzéseket azonban a pontos adatok hiányán túl az is nehezíti, hogy erre a területre szakodosott ellenőrzési osztály nincs az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH).

Bár a részletes jogszabály-javaslatok valószínűleg csak ma látnak napvilágot, szakemberek szerint szóba kerülhet az off-shore államokat diszkriminálni hivatott „feketelista” kibővítése is. Ebben a magyar kormány támaszkodhat az OECD április 2-i jelentésére is, a szervezet ugyanis a hónap elején vette sorra az úgynevezett Nemzetközi Adózási Standarteknek megfelelni szándékozó, valamint az ettől vonakodó országokat.

E besorolás szerint az utóbbi kör már csupán négy országot - Costa Ricát, Malajziát, a Fülöp Szigeteket, valamint Uruguay-t – ölel fel, vagyis időközben a korábbi besorolások szerint még együtt nem működőnek minősülő három európai ország, Andorra, Lichtenstein és Monaco is vállalta az adatszolgáltatási kötelezettséget adózási kérdésekben – mutat rá Gerendy Zoltán.

A BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere hozzáteszi: a magas adókulcsú államok a jelen világgazdasági környezetben nem tudnak és már nem is akarnak az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett és ily módon kieső adóbevételekről lemondani. Az ezekre vonatkozó becslések volumene pedig igen meggyőző: egyedül az USA évi közel 100 milliárd dollár adóbevétel-kiesést jelez az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett vállalati és magán tranzakciók miatt és az ilyen területekre „menekített” tőke összértékét 11 500 milliárd dollárra becsülik. Az adózás alól kivont magánvagyonok értékét nemzetközi pénzügyi tanácsadók 2007-ben 7,3 milliárd dollárra tették.

Az adóparadicsomból származó információk átadásáról az érintett adóalanyokat nem értesítik, ennek eredményeképpen az információcserét kezdeményező adóhatóság az érintett adózókat rendkívül kellemetlen helyzetbe tudja hozni – szögezi le Gerendy Zoltán. Különösen akkor, ha a vizsgált adózó korábban az adatcsere során kapott információkkal ellentétes nyilatkozatot tett.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy az adótervezés nem egyenlő az adómegkerüléssel, és a nagy nemzetközi vállalatok szinte kivétel nélkül élnek az adótervezés lehetőségével – mutatott rá lapunknak Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az utóbbi időben igen népszerű az úgynevezett pénzügyi képviselet, ennek segítségével ugyanis elérhető, hogy a harmadik országban bejegyzett társaság Magyarországon csak az áfát legyen köteles befizetni, az egyéb adókat nem. A társasági adót ugyanis a harmadik országban működő anyavállalat fizeti meg, itt azonban általában nagyon alacsony vagy egyenesen nulla az adóteher. Fontos azonban, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a cégeknek mindenképpen keletkezik magyarországi adótelephelyük, és ezzel nemcsak áfa-, hanem társasági és helyi adófizetési kötelezettségük is.

A magánvagyonok megoszlása célállamok szerint (százalék)

Svájc 27

Egyesült Királyság és Csatorna-szigetek 24

Luxemburg 14

Karib szigetek 12

Szingapúr 7

USA 7

Hongkong 3

Egyéb 6

A fontosabb, adótelephelyet keletkeztető tényezők

- az adózó rendelkezik olyan állandó üzleti létesítménnyel, berendezéssel, felszereléssel Magyarországon, amellyel vállalkozási tevékenységet folytat

- az adózó három hónapnál hosszabb időtartamú építkezést vagy összeszerelő tevékenységet végez Magyarországon

- magyar magán- vagy jogi személy köt szerződést a külföldi társaság nevében belföldön

- a vállalkozás áru- és termékkészletet tart Magyarországon

- az adózó közvetlen magyarországi ingatlant vagy természeti erőforrást hasznosít

- az adózó fióktelepet létesít Magyarországon, melyen keresztül vállalkozási tevékenységet folytat

Népszerű adóminimalizálási eszköz még az igazgatósági tiszteletdíjak „kitelepítése” alacsony adókulcsú országokba. Ezeket az összegeket azonban el kell különíteni a magánszemély által Magyarországon betöltött tisztségek után járó jövedelmektől – figyelmeztet Kalocsai Zsolt, hozzátéve, hogy az így kapott összegek Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek, beleszámítanak tehát az adó alapjába.

Adóminimalizálási tipp: ciprusi adóilletőségre és annak szabályos működésére vonatkozó főbb előírások

- a társaság igazgatótanácsi tagjainak többsége ciprusi illetőségű legyen

- az igazgatótanácsi ülések többségére Cipruson kerüljön sor

- a társaság főbb döntéseit Cipruson hozzák meg, különösen tekintettel a fontosabb szerződések aláírására

- széleskörű, általános meghatalmazással lehetőleg csak ciprusi illetőségű magánszemély rendelkezzen

- a társaság vezessen bankszámlát Cipruson

- a könyvvezetésre a nemzetközi számviteli szabványok szerint kerüljön sor - évente végezzék el a könyvvizsgálatot

- rendszeresen nyújtsanak be adóbevallásokat és tegyenek eleget a társasági adóelőleg feltöltési és adófizetési kötelezettségeknek

Ami a várható szigorításokat illeti, Kalocsai Zsolt úgy vélekedik: a magyar kormány nekiláthat ugyan a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmények újratárgyalásának is, ez azonban évekbe telik. A szakember szerint helyes irány az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának tervezett szigorítása, valamint a kabinet a német adótörvényekből is ihletet meríthet. Ezek szerint ugyanis adó alá vonható mind a magánszemélyek, mind a társaságok várható jövedelme vagy bevétele akkor, ha az alacsony adózású államba történő áttelepülésre a német közterhek alóli kibújás reményében kerül sor.

Az ellenőrzött külföldi társaság (controlled foreign company, CFC) fogalma

Olyan alacsony adókulcsú országban alapított társaság, ahol / amely

- az adókulcs alacsonyabb, mint a magyarországi társasági nyereségadó 2/3-a, vagyis jelenleg 10,66 százalék

- nem EU- vagy OECD-tagállam

- állammal hazánknak nincs a kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezménye

Forrás: RSM DTM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!