Budaházy és a többiek

Ahhoz képest, hogy a hatóságok hosszú időn át az ég világon semmiféle eredményt sem voltak képesek produkálni a több országgyűlési képviselő otthona elleni támadást, valamint a Csintalan Sándor megverését magára vállaló, saját magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező csoportosulással kapcsolatban, az elmúlt három hónapban erősen  felgyorsultak az események az illetékesek által csak „terrorszervezetnek” aposztrofált társaság ügyében. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség együttműködésének köszönhetően jelenleg immár kilenc személy ellen folyik eljárás – négyet áprilisban, egyet júniusban, további négyet e hét elején vettek őrizetbe –, köztük az ellen a Budaházy György ellen, akit a rendőrség minden jel szerint a csapat létrehozójának, továbbá szellemi vezérének tart, és akinek az ügyészség éppen ezekben a napokban tervezi meghoszabbíttatni a két nap múlva lejáró előzetes letartóztatását. Azt, hogy az Erzsébet híd 2002-es elfoglalása okán reflektorfénybe kerülő, később pedig szinte  valamennyi kormányellenes utcai megmozdulásban résztvevő, radikális nézeteket valló Budaházy esetében megállnak-e majd a minden bizonnyal rendkívül súlyos vádak (pillanatnyilag terrorcselekmény elkövetésével és két rendbeli emberölés előkészületével gyanúsítják), aligha megjósolható, amiként azt sem tudni, lesznek-e még újabb letartóztatások, avagy már az összes feltételezett elkövető rendőrkézen van. Ugyanakkor  számomra nem elsősorban ezek a kérdések jelentik az igazi dilemmát..., mert bár a szervezet felgöngyölítése minden kétséget kizáróan egyfata sikertörténet, a sztorinak mégis számos olyan eleme van, amely a legenyhébben szólva is homályosnak tekinthető. 

Mert ha abban immár kénytelen vagyok is hinni, hogy mégiscsak létezik a Magyarok Nyilai (őszintén szólva jómagam egészen a legutóbbi időkig azt gondoltam, hogy egy ennyire idétlen nevet kizárólag valamely, regényes fantáziával megáldott titkosszolga tud kiagyalni), a kép valahogy mégsem akar összeállni. Ott van legelébb is a motiváció dolga... Oké, azzal én is tökéletesen tisztában vagyok, hogy egy virtigli magyar terrorszervezet sokkalta nemesebb, sőt, méltányolhatóbb ügyekért harcol,  mint a hasonszőrű külföldiek – amelyek hol ilyen-olyan politikai célokért, hol váltságdíjért, hol bebörtönzött társaik szabaddon engedéséért akcióznak), no, de hogy valakik azért kezdjenek el Molotov-koktélokat és bombákat gyártani, parlamenti képviselők házaira lövöldözni, lábtörlőket gázolajjal lelocsolni és felgyújtani, hogy ennek révén megakadályozzák az egészségbiztosítás tervezett privatizációját..., nos, ha azt mondom, hogy nem túl életszerű, akkor még nagyon-nagyon finoman fogalmaztam. Azt meg már talán a terroristaiskola legelső osztályába járók is tudják, hogy célpontként valamely közismert, emblematikus figurákat kell választani (különösen, ha félelemkeltésről, illetve nyomásgyakorlásról van szó), nem olyan valakiket, akikről azt sem tudtuk, hogy a világon vannak. Márpedig ugye, egy Dér Zsuzsanna vagy egy Ecsődi László neve (elnézést kérek a két országgyűlési képviselőtől) legfeljebb a család, a rokonság, no, meg talán a választóik körében cseng ismerősen, de amúgy korábban a kutya se hallott róluk. Így aztán a Dér Zsuzsanna lábtörlője elleni terrortámadás sem tűnik valami célravezetőnek. És végül ott van Budaházy személye. Vajon elképzelhető, hogy az a Budaházy, akit 2002 óta (vagy már korábban is) figyelt a nemzetbiztonság, akinek a kapcsolatait az utolsó emberig feltérképezték, akinek vélhetően mind a lakását, mind a telefonját lehallgatták, képes volt teljes titokban megszervezni, valamint másfél éven keresztül működtetni egy olyan szervezetet, aminek legalább nyolc-tíz tagja volt, és amely sorozatban követte el – sőt, némely esetben dokumentálta is  – a bűncselekményeket? Mert ha igen, az meglehetősen  szomorú képet fest a hazai nemzetbiztonságiak munkájáról. Persze, az is lehetséges, hogy én vagyok gyanakvóbb a kelleténél, és hogy az általam feszegetett problémákra léteznek logikus magyarázatok. De azért csak jó lenne azokat hallani.