Hírek

2009.09.03. 05:26

A nagy telefonkönyvcsere

Ne legyünk farizeusok, egy-egy kormányváltáskor más országokban is nagy a „söprés”, ám az a gyakorlat, hogy a hatalom új birtokosai szinte a portásig és a hivatalsegédig mindenkit lecserélnek (a régi telefonkönyveket el lehet dobni –„tréfálkoztak” Orbán Viktorék 1998-ban, most meg pláne ezt gondolhatják), csak és kizárólag a miénkhez hasonló, még serdülőkorban lévő demokráciákban honos.

Stanga István

Hogy a szocialisták saját magukat avagy az államigazgatásban dolgozókat akarták-e sokkolni azokkal az információkkal, amelyeket a párt szóvivője osztott meg a Magyar Távirati Irodával, nem igazán tudom eldönteni, az azonban tény, hogy Nyakó István olyan jövőképet vázolt fel az érintettek számára, amelynek hallatán a gyengébb idegzetű köztisztviselők azonnal keresnek egy jó erős kötelet és egy még erősebb gerendát, aztán... (a többit lásd a Kövér László-féle, az MSZP által egy „kissé” átírt beszédben). No, szóval a kormányzópárt „hangja” azt közölte a hírügynökséggel, hogy amennyiben Orbán Viktorék hatalomra kerülnek, úgy az államigazgatásban oly brutális tisztogatás kezdődik el, amely a főosztályvezetői szintig mindenkit érint, s amelynek során a szinte gondolkodás nélkül lapátra tett emberek helyét – és most hadd idézzem szó szerint Nyakót, annyira remek a fogalmazása – a lekitelki „orbánista-fideszista esti iskola hűséges hallgatói” töltik majd be. Nos, mielőtt bárki is azt gondolhatná, hogy a szocialistáknak valahogy sikerült megszerezniük a „Kiket rúgunk seggbe 2010-es elsöprő választási győzelmünk után?” című, szigorúan titkos Fidesz-dokumentumot, gyorsan elmondom, hogy a Nyakó-jóslatok alapja nem más, mint a Népszabadság egyik cikke, amely körülbelül arról szólt, hogy Lakitelken immár képzik a leendő Fidesz-kormány közigazgatási-államigazgatási szakembereit (akikről amúgy személyi lapot is vezetnek), lévén a ma még ellenzéki párt a választások után mintegy másfél ezer poszton tervez személycseréket. Na, ennek az írásnak a kapcsán mondta Nyakó, hogy a lakitelki „gyorstalpaló” aligha ér annyit, mint a több évtizedes tapasztalat és gyakorlat, s hogy azok a bizonyos személyi lapok nyilván nem a megszerzett tudást dokumentálják majd, hanem a lojalitást, a Fidesz iránti elkötelezettséget, és természetesen a „vezérhez” fűződő szeretetet.

No, már most, tegyük félre egy időre az iróniát, s próbáljuk meg teljesen komolyan venni a hallottakat..., ami már csak azért sem hiábavaló dolog, mivel Nyakó mostani vízióiból majdnem bizonyosan valóság lesz. És nem feltétlenül azért, mintha a Fidesz egy átlagos magyar pártnál lényegesen gonoszabb vagy bosszúállóbb lenne (bár vannak, akik így vélik), sőt, még csak azért sem, mert Orbánéknak jóval több „éhes szájat” kell betömniük, mint annak idején a szocialistáknak, illetve a liberálisoknak, hanem mert Magyarországon ez a szokás. Persze, ne legyünk farizeusok, hiszen egy-egy kormányváltáskor más országokban is rendesen mozognak a székek, ám az, hogy a hatalom új birtokosai szinte a portásig és a hivatalsegédig  mindenkit lecserélnek (a régi telefonkönyveket nyugodtan el lehet dobni – „tréfálkoztak” Orbán Viktorék 1998-ban, most meg szerintem különösen ezt gondolják), csak és kizárólag a miénkhez hasonló, még serdülőkorban lévő demokráciákban honos. S hogy miért történik mindez? Nos, a választ egy igazán autentikus személy, jelesül Nyakó István adta meg, amikor is arról beszélt (azaz inkább: azt a vádat fogalmazta meg), hogy a Fidesznél sokkal-sokkal többet számít a párthűség, a politikai megbízhatóság, mint – teszem azt – a hozzáértés és/vagy a még oly komoly szakmai múlt. Ami egyébiránt tökéletesen igaz is..., azzal a nem lényegtelen kiegészítéssel, hogy ez a szűklátókörűség nemcsak a Fidesz, hanem valamennyi magyar párt sajátja. Mert bár nem tudjuk, hogy a szocialisták (és a liberálisok) a lassan-lassan nyolc esztendeje tartó regnálásuk folyamán hány káderüket is helyezték el ide vagy oda, nem lennék túlságosan meglepődve, ha ez a szám jelentősen meghaladná a Nyakó által most elszörnyedve emlegetett ezerötszázat. Az a tény persze, hogy magam ezt a gyakorlatot tudomásul veszem, messze nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele. És hát, tényleg nem is értek, mivel az a meggyőződésem, hogy ez „a pincétől a padlásig mindenkit kisöprünk” elv az egész országnak súlyos károkat okoz. De ez már egy másik történet. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!