Hírek

2010.03.31. 05:03

Jobbik-ügyek Jobbik-szemüveggel

Bár a Jobbik embereiről szinte naponta kerülnek nyilvánosságra kínos sztorik, a párt vezetői és szavazói nem hajlandóak szembesülni a valósággal, hogy tudniillik itt sem a „tiszták gyülekezetéről” van szó, hanem nagyon is gyarló és bűnös emberekről, ehelyett különféle összeesküvés-elméleteket gyártanak, amelyek alapelve, hogy a Jobbikon kívül mindenki más hazdudik, a lényege pedig, hogy a Vona-csapat esetében semmi nem az, aminek elsőre látszik.

Stanga István

Bár a Jobbik-szimpatizánsok részéről meglehetősen gyakran hangzik el az a vád, hogy az MSZP és a Fidesz hívei nem reálisan látják saját pártjukat, amelyek nemcsak megkoptak, de alaposan le is járatódtak az elmúlt húsz év során mutatott teljesítményüknek „köszönhetően”, az igazság az, hogy ez a „politikai farkasvakság” – ami szerintem egyfajta rosszul értelmezett lojalitásból ered – a Vona Gábor vezette tábor tagait is ugyanúgy jellemzi. Számomra legalábbis erről tanúskodik, hogy bár az elmúlt időben a Jobbik embereiről szinte naponta kerülnek nyilvánosságra kínosabbnál kínosabb sztorik, a párt vezetői és potenciális szavazói egyszerűen nem hajlandóak szembesülni a valósággal, hogy tudniillik itt sem a „tiszták gyülekezetéről” van szó, hanem nagyon is gyarló és bűnös emberekről, ehelyett különféle összeesküvés-elméleteket gyártanak, amelyek alapelve, hogy a Jobbikon kívül mindenki más hazdudik, a lényege pedig, hogy az önmagát radikális erőként meghatározó szervezet esetében semmi nem az, aminek elsőre látszik (a csalás nem csalás, az erőszak nem erőszak, a hitványság nem hitványság), legfeljebb a párt minden aljasságra képes ellenségei akarják a dolgokat így beállítani, hogy ezzel járassák le a parlamentbe készülődő „új erőt”. És mivel ez utóbbi elkötelezett hívei részéről engem is gyakorta ért az a vád, hogy írásaimban nem a tényeknek, az igazságnak (értsd: a Jobbik-fanok szájízének) megfelelően tálaltam az eseményeket, így most kénytelen vagyok egyfelől nagyon-nagyon kemény önkritikát gyakorolni, másfelől az egyedül helyes nézőpontból ismételten bemutatni az általam egyszer már megírt történéseket.  

Vegyük legelébb is a Jobbikba beépült (vagy még inkább: beépített) kétes elemek ügyét. Igen, beépült vagy beépített emberekről van szó, hiszen ki ne tudná, hogy bűnözők és más szarháziak csak a többi pártban fordulnak elő, a Vona-féle csapatnak még a környékére se engednek ilyeneket; ha meg mégis felbukkan a sorokban néhány volt és jövőbeli börtöntöltelék..., nos, azokat bizonyára valakik (a zsidók, a titkosszolgálat, a karvalytőke, vagy tudom is én, kicsodák) direkt pakolták oda, bomlasztandó az amúgy makulátlan tisztaságú szervezetet. Nyilván így került a pártba – egyebek mellett – a csalással gyanúsított keszthelyi elnök, azután bicskei kollégája, a szintén előzetesben lévő Rihó Krisztián (tőle a Magyarok Nyilai számára szerzett lőszerekről érdeklődnek a hatóságok), nem is beszélve a sebesen kizárt vámospércsi Gombos Tiborról, aki egy híján húsz esztendőt húzott le a börtönben feleséggyilkosságért. Na, és persze, csakis a rosszakarók javasolhatták pénzügyminiszter-jelöltnek a valamikori Magyar Szocialista Munkáspártban szocializálódott Nyikos Lászlót, utóvégre Vonáék maguktól biztosan nem hozakodtak volna elő egy virtigli „kommunistával”. Aztán ott vannak a „félreértések” és a tudatos hamisítások... Hiszen létezik-e annál életszerűtlenebb, mint hogy a párt alelnöke a maffiózókkal szeretne jóban lenni, az államfőjelöltje meg az EP-képviselői mentelmi jogára hivatkozva  akar megúszni egy piti kerékbilincs-históriát? Ugyan, kérem, ilyet csak a sajtó talál ki. A valóságban Sneider Tamás pont a maffiózók elleni harcról beszélt, Morvai Krisztinának meg egyenesen a helyszínen lévő közterület- felügyelő ajánlotta (természetesen aljas provokátori minőségében), hogy  egészen nyugodtan hivatkozzon a mentelmi jogára. És hát, azok a tréfás fénykép- és videóügyek..., istenem, melyikünk ne lett volna bohókás ifjú, aki szív ezt-azt, iszik egy „keveset”, hogy aztán feszület alatt mutogasson (Kassab Adonis Habib István), merev részegen egy csini péniszpumpával múlassa a drága időt (Szávay István), avagy vadparaszt módjára idegen embereket vegzáljon a görög tengerparton (Király András). Kérdezem én: akkora baj ez? Ezek a derék fiúk leglább nem loptak, mint a mostaniak. Oké, nem is volt nekik honnan, dehát minden apróságon ne akadjunk fel. És bár még hosszasan sorolhatnám az ilyen-olyan sztrorikat, nem teszem, hiszen ennyiből is látható, hogy Jobbik-fronton teljes rendben van minden. Már persze, ha a megfelelő szemüveget vesszük fel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!