Mi lesz az MFB-vel a választások után?

Így a párt vezetői azt sem zárják ki, hogy a terveik között szereplő – a panelfelújítási programot és az energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást finanszírozni hivatott – zöldbank szintén az MFB csoporthoz kerül. Mindez arra utal, hogy a Fidesz gazdaságpolitikusai is „ötletelnek” a kérdésről.

De nem csak a pártok gazdaságpolitikai műhelyeiben gondolkodnak az MFB jövőbeni szerepéről, szakmai szervezetekben szintén felmerült már a kérdés. Így a Magyar Külgazdasági Szövetség is kidolgozott már koncepciót erről. Két alelnök – Raskó György agrárközgazdász és Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium elnöke – írta alá azt a javaslatot, amelynek célja a fejlesztési bank hatékonyságának a javítása. Állítják: az MFB csoportban már ma is megfelelők a szervezeti, személyi adottságok ahhoz, hogy a hazai vállalkozások – elsősorban természetesen a kis- és középvállalkozások – sokrétű igényeit kielégítsék, s a tulajdonos államnak lenne a feladata, hogy gazdaságpolitikai célok szolgálatába állítsa a bankot. Valamint az is, hogy megtartsa klasszikus fejlesztési hitelintézetnek az MFB-t.

A fejlesztési bank ugyan deklaráltan már ma is a magyarországi vállalkozások, elsősorban kkv-k fejlesztéseit, beruházásait finanszírozni hivatott csoport, de – mint az MFB 2008. évi beszámolójából kiderül – a kihelyezései nem elegendők – mutat rá a tanulmány. Abban az évben a bank értékpapír-kibocsátásból és hitelintézetek által összesen 106,6 milliárd forinttal növelte forrásait, ugyanakkor az új források közel felét – 49 milliárd forint – állampapírokba fektették. Azaz a bank a jelenlegi forrásait sem képes a vállalkozói igényekre fordítani, miközben a vállalkozók ma nehezen vagy egyáltalán nem jutnak versenyképes banki szolgáltatásokhoz – állítják a szerzők.

A cikk itt folytatódik