Hírek

2010.06.01. 12:48

Hogyan jutottunk el a gőzkocsitól a hibridig?

Hétfőtől péntekig másodszor ad otthont Budapest a járműipari világkonferenciának. A 33. FISITA (Fédération Internationale des Sociétés d’Ingeniéurs des Techniques de l’Automobile/ Az Autóipari Mérnökök Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége) nyitóelőadását Wolfgang Hatz, a Volkswagen Konszern motorfejlesztésért felelős vezetője tartotta a fejlesztés aktuális trendjeiről és a gyártásra gyakorolt hatásáról.

Világgazdaság Online - Demeter Kálmán

Ha a világválságot nem számítjuk, a járműipar legnagyobb gondja a fogyatkozó szénhidrogén készletek mellett a légszennyezés. A tervezőket az foglalkoztatja, hogyan lehetne hatékonyabbá és környezetbarátabbá tenni a közlekedést. A motorfejlesztés kérdése azért is lehetett a konferencia egyik nyitóelőadása, mert az ötnapos szakmai tanácskozás két fő témája – a légszennyezés csökkentésének és a mobilitás fenntarthatóságának lehetőségei – ellentmond egymásnak.

A világválság afféle terelő elemként kényszeríti új technológiák létrehozására a mérnököket: ha már sem az értékesítés, sem a gyártás hatékonysága nem növelhető, csak technológiaváltással lehet fejlődésben tartani az ágazatot. Még szerencse, hogy az elmúlt fél évszázad  műszaki fejlesztései során az informatika, az elektronika és automatizálás alkalmazásá kapott vezető szerepet.

– Az energiaforrások szűkössége és a károsanyag kibocsátási normák folyamatos szigorítása miatt azonban nem szabad megfeledkezni a közlekedésbiztonság fontosságáról sem, amely főleg a fejlődő országokban jelent nagy problémát  – jelentette ki Christoph Huss, a FISITA elnöke, egyben a BMW csoport külföldi fejlesztésekért felelős alelnöke, aki szerint az autóipar eddig is óriási fejlődésen ment keresztül, de jelenleg olyan hatalmas kihívások előtt áll, amelyeknek a mérnökök és kutatók csak összefogással tudnak megfelelni.


Földünk fosszilis energiahordozó-készletének 88 százaléka szén, 8 százaléka földgáz és csupán 4 százaléka a kőolaj. Nem csoda hát, hogy az autóipari fejlesztések egyre inkább az alternatív üzemanyagok felé fordulnak. A szakemberek szerint a távoli jövőt ugyan a hidrogénnel működő motor jelenti, de addig is komoly lehetőségek rejlenek az autógáz felhasználásában, a hibridtechnológia, valamint – a csak nagyon lassan terjedő – elektromos járművek fejlesztésében.

A német kormány tavaly 115 millió eurót irányzott elő egyik központi célkitűzése, az elektromos autók kifejlesztések támogatására. Emellett 170 millió eurót szánnak autók meghajtására szolgáló akkumulátorok fejlesztésére. Az októberben indult  „e-perfomance” államilag támogatott programhoz hozzátartozik egy országos elektromos töltőállomás hálózat kiépítése is. Berlin ugyanis azt szeretné, ha 2020-ra egymillió elektromos autó járna a német rendszámmal.

Körülbelül 20 év kell ahhoz, hogy elérhető áron olyan  elektromos autókat gyártson az ipar, amelyek hatótávolsága megegyezik a mai benzinmotoros autókéval. Addig, amíg elterjednek a teljesen elektromos autók, komoly infrastrukturális fejlesztésekre, gyorstöltő "kutakra" van szükség.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!