Alkotmány: nem kérünk a német aggodalomból

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármely más országból – akár Németországból is – beavatkozzanak a magyar alkotmányozási folyamatba – reagált a miniszterelnök szóvivője a német külügyi államminiszter nyilatkozatára. Szijjártó Péter azt mondta: egy ilyen "beavatkozási kísérlet" ellentétes Németország és Magyarország szövetségesi kapcsolatával, valamint az államközi érintkezések szokásaival. A szóvivő hozzátette, "Magyarországnak évtizedeken keresztül el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért".



Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere hétfőn fejezte ki aggodalmát az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán. A német külügyminiszter honlapján megjelent szövegben a többi között az áll, hogy a "médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek".

Az Országgyűlés hétfői ülésén 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét.

Kedden Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője nyílt levélben kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új alkotmányt. Az ellenzéki pártelnök azt írja, az államfő "az egyedüli és utolsó ember ebben a pillanatban, aki még megállíthatja azt a folyamatot, amely Magyarországot tévútra téríti".

"A parlament legnagyobb ellenzéki pártjának nevében arra kérem, hogy élve az Ön számára biztosított jogkörrel ne léptesse hatályba azt az Alkotmányt, amelyet a demokráciáért felelősséget érző magyarok nem tekintenek a magukénak" - idézte az MSZP elnökének levelét a távirati iroda, Mesterházy szerint a köztársasági elnöknek az alaptörvény aláírásakor mérlegelnie kell: "a Magyar Köztársasághoz, a magyar néphez vagy egy párthoz lojális. Döntenie kell arról is, hogy pártutasításnak vagy demokratikus meggyőződésének engedelmeskedik".