Hírek

2012.03.19. 08:00

Ügynökakták újratöltve: gumicsont, vagy temetetlen jelen?

Boross Péter és Medgyessy Péter egyaránt úgy véli, felesleges tovább bolygatni, hogy a rendszerváltás előtt ki volt az állampárti titkosszolgálat ügynöke. A kérdésről mai ülésén tárgyal a Fidesz-KDNP.

MTI

A két volt miniszterelnök az ATV Szabad szemmel című műsorának vasárnap esti adásában beszélt az ügynökmúlt feltárásától. "Sérült lelkek ambícióit látom ebben megnyilvánulni" - fogalmazott Boross Péter egykori MDF-es politikus, aki a rendszerváltás után az Antall-kormány első titkosszolgálatokat felügyelő minisztere volt, majd Antall József halálát követően, 1993 decemberétől 1994 júliusáig, miniszterelnökként tevékenykedett. Boross Péter szerint egész mást jelent, ha valaki előnyökért cserébe vállalta ezt a tevékenységet, mint ha önhibáján kívül, kényszer, fenyegetés, zsarolás hatására kellett részt vennie benne. "Nem olyan egyszerű kérdés ez, mint amilyennek látszik" - fűzte hozzá az idős politikus, majd megjegyezte: "az meg ellenszenves nekem, mikor egykoron védett kádergyerekek ma ezt a dolgot különös nagy hangsúllyal akarják képviselni és nyilvánosságra hozni, mert nekik könnyű volt".

Medgyessy Péter, aki a rendszerváltás előtt miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri funkciót töltött be, 2002 és 2004 között pedig a szocialista-szabad demokrata koalíció pártonkívüli miniszterelnöke volt, úgy vélekedett, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, "felesleges figyelemelterelés", "egy nagyon szűk kör érdeklődését elégíti ki", a jelenlegi szabályok egyébként is lehetővé teszik, hogy az emberek megismerhessék a saját múltjukat. Arra a felvetésre pedig, hogy nem válnak-e egyes közéleti szereplők zsarolhatóvá a máig feltáratlan ügynökakták miatt, Medgyessy Péter azt mondta, bár "a mai magyar világ tele van erkölcstelenséggel", de nem hiszi, hogy bárkit is a múltjával tartanának sakkban.

Medgyessy Péterről néhány héttel azután, hogy 2002 tavaszán miniszterelnökké választották, címoldalon hozta az egyik ellenzéki napilap, hogy D-209-es szigorúan titkos tisztként az állampárt titkosszolgálatának dolgozott. Medgyessy a parlamentben napokon belül elismerte, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tiszt volt. A hír felröppenése kormányválság veszélyét idézte elő, ugyanis emiatt az SZDSZ-ben voltak olyanok, akik a koalícióból való kilépést szorgalmazták, ám az SZDSZ maradt a kormányban.
   

Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben, amikor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány - mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta - teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat. A tárgysorozatba vételre a kormánypárti képviselők többsége nemmel szavazott, tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus - köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár - ugyanakkor igennel voksolt, 28 kormánypárti képviselő - mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária - pedig tartózkodott.
  
 Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki az LMP-s javaslat tárgysorozatba vételéről szóló szavazáson nem nyomott gombot - később úgy foglalt állást: szerinte nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat, jelezte azonban, hogy ezzel az álláspontjával kisebbségben van a kormánypárti képviselőcsoportban.  Március 5-én a Fidesz-frakció közleményben tudatta, hogy március 19-i ülésükön vitatják meg az ügynökmúlt feltárásának kérdését. Ugyanezen a napon a jobbikos Mirkóczki Ádám azonnali kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz a parlamentben, azt kifogásolva, hogy Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából.

Orbán Viktor kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és "amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett". Másnap Schiffer András nyilvános vitára hívta az állambiztonsági akták nyilvánossága ügyében a Fidesz frakcióvezetőjét, amire a kormánypárti képviselőcsoport úgy reagált: az LMP hiteltelen, szakmaiatlan és farizeus az állambiztonsági akták ügyében, mivel az egyeztetéseket elutasítja, és helyette vitákat provokál. "Mindaddig, amíg Schiffer András saját pártjának álláspontját sem ismeri, mindaddig, amíg maga sincs tisztában törvénytervezetének részleteivel, és mindaddig, amíg nem tudhatjuk, hogy ki készítette a javaslatot, nincs értelme vitatkozni" - írták.
   
Kövér László házelnök értelmiségi belügynek nevezte az ügynöktörvény vitáját  a  Duna Televízió Közbeszéd című műsorában pénteken. Mint mondta, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel. "Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom" - jelentette ki a házelnök. "Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani" - fogalmazott Kövér László.
  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!