Hírek

2017.01.02. 09:07

Az idén a közmunkások a minimálbér 63 százalékát kapják

Minden eddiginél nagyobbra nő a közmunkában foglalkoztatottak bérének lemaradása a minimálbérhez képest. Kiderült, a kormány alig valamivel a várható infláció felett, vagyis mindössze három és öt százalékkal emeli a közmunkások és a szakképzett közmunkások bérét. Az idén olyan ösztönző szabály léphet életbe, hogy – ha van képzettségük – inkább megérje dolgozniuk a versenyszférában.

MW Központi Szerkesztőség


Az utóbbi öt év legnagyobb vesztesei a bérek területén egyértelműen a közmunkások. 2011 szeptemberében például 47 025 forint volt egy közmunkás nettó bére, ami fél évtized alatt nem egészen ötezer forinttal lett magasabb. Utoljára 2015 januárjában emelték a fizetésüket, akkor csaknem 1200 forinttal adtak többet a 2014-es összeghez képest. Egyébként tavaly januárban még úgy tűnt, hogy növekedhet a keresetük, február végére azonban kiderült, hogy nem fog.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.

Mivel a közmunkások bére az idén a minimálbérnél kisebb mértékben emelkedik, minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a két fizetés között. A közmunkások nettó bére már eddig is jelentősen elmaradt a 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint volt. Mivel azonban a minimálbér az idén 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, a különbség már 32 ezer forint körül lesz. Az olló 2018-tól tovább nyílhat, hiszen az országos bérmegállapodás akkor újabb nyolc százalékos minimálbér-növekedést rögzít.

Nyilván vannak olyan közmunkások, akikben nincs meg a szándék arra, hogy állást keressenek, de nagy többségük elsősorban azért dolgozik ebben a helyzetben, mert elmaradott térségekben vagy kistelepüléseken él, ahol egyszerűen nincs más munkalehetőség.

A tavalyi első negyedévben 37 500 embernek sikerült elhelyezkednie, elsősorban a versenyszférában, azok közül, akik korábban csak a közmunkaprogramban találtak maguknak állást – derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amelyeket a Magyar Idők kérdéseire válaszolva hoztak nyilvánosságra. Ezeknek a dolgozóknak az elhelyezkedése tartósnak bizonyult, hiszen a munkába állásuk utáni száznyolcvan napban nem kerültek vissza egyik közmunkaprogramba sem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2015-ös azonos időszakhoz viszonyítva tavaly emelkedett a közfoglalkoztatást elhagyók száma, arányuk tizenkét százalékról 14,5-re nőtt.

A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a tavalyi első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, ami azt jelenti, hogy az idén több százezren kevesebb fizetést visznek haza, mint 2016-ban.

Nem mindenhol működik az átirányítás

A közfoglalkoztatás nem lehet végső megoldás a munkanélküliségre. A magasabb bérek ösztönzik az embereket, hogy továbbképzést vállaljanak, és átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra – fejtette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány véleménye szerint ugyanis a közmunkások negyedét át lehetne terelni a versenyszférába. A Policy Agenda kutatóintézet elemzése viszont mást mutat: azoknak a közmunkásoknak, akiknek külön képzési programot is indítottak, mintegy 10–15 százalékát tudták átirányítani a versenyszférába. Csakhogy az átirányítás eddig kizárólag a nyugati országrészekben működött, ahol minimális a közmunkások aránya. Ugyanez viszont nem várható el a keleti területeken, ahol jelenleg 9–17 százalék között mozog a közmunkások aránya.

Stratégiaváltás: csábítóbbá tennék a versenyszférát a tágabb bérollóval

Alapos átalakítás, stratégiaváltás előtt áll a közfoglalkoztatási rendszer. A kormány azért nyitja az idén tágabbra a bérollót a közmunkások fizetése és a minimálbér között, mert jelenleg szinte minimális a kettő közti összegszerű különbség. Márpedig ez sok közfoglalkoztatottat egyáltalán nem motivál arra, hogy a versenyszférában helyezkedjen el – mondta el a Világgazdaságnak adott intrerjúban Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára. A szaktárca számításai szerint az átlagosan kétszázötvenezer fős közfoglalkoztatotti létszámból nagyjából száz-százötvenezer ember helyezhető el a nyílt munkaerőpiacon. Ha tehát ők majd azt tapasztalják, hogy a versenyszférában megkereshető legalacsonyabb bér is jelentősen magasabb, mint amennyit a közmunkásként kapnak, akkor jóval motiváltabbak lesznek abban, hogy ott helyezkedjenek el. Tavaly ősszel a kormány arra kérte az NGM-et, tekintse át, mi akadályozza a közfoglalkoztatottak visszatérését a munkaerőpiacra.

„Az általunk elkészített több mint százoldalas anyagban arra jutottunk, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi statikusságát meg kell törni” – mondta az interjúban Simon Attila. Az NGM ekkor javasolta azt is, hogy három éven belül szűkítsék maximálisan tizenkét hónapra a közfoglalkoztatotti státus megtartásának felső határát.

„Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni” – fogalmazott az államtitkár. Szeretnék elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne „pazarolják el” a közfoglalkoztatásban.

A kormány várhatóan már januárban tárgyal a tárca javaslatairól, és ha minden jól alakul, márciusban már részben új típusú közfoglalkoztatási programok indulhatnak.

Címkék#Hírkereső
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!