Hírek

2017.01.20. 08:22

Brutális bírság korrupció miatt?

Elég stabil a magyar költségvetés likviditási helyzete ahhoz, hogy előfinanszírozza a 4-es metró miatti uniós bírságot, de ezt az összeget be is kell hajtani a nyomozás során a korrupcióval összefüggésbe hozott magánszemélyektől és cégektől – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Gyöngyösi Balázs/Világgazdaság

– Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a 4-es metró miatt végül 76,6 milliárd forintot követelhet vissza Magyarországtól az Európai Bizottság. A feltételes mód várhatóan mikor válik kijelentővé?

– Amikor megérkezik a hivatalos, magyar nyelvű bizottsági jelentés. De egyelőre csak a 2012 februárja és 2016 novem­bere közt folytatott OLAF-nyomozás százoldalas angol nyelvű összefoglalója van a birtokunkban, ezt december közepén kaptuk kézhez. Amint befut a brüsszeli jelentés, lesz két hónapunk megválaszolni az uniós testület által feltett kérdéseket. Utána ismét az EU térfelén pattog a labda, négy hónapon belül dönthet arról, hogy alkalmaz-e bármilyen bírságot Magyarországgal szemben.

– A 452 milliárd forintos metróberuházáson belül 272 milliárdnyi szerződésállomány érintett korrupcióval, melyből 167 milliárd lehet a tényleges károkozás. Az e mögött álló 76,6 milliárd forintnyi uniós forrást venné vissza Brüsszel. Maradt mozgástér az alkudozásra?

– Megalapozottak azok a bűncselekményekre utaló vádak, melyeket az OLAF-jelentés tartalmaz. Nehezíti a helyzetet, hogy ez nem egy szakmai vita az Európai Bizottsággal, hanem tényállításokkal állunk szemben. Feketén-fehéren le van írva, kik, milyen cégeken keresztül, hogyan loptak el közpénzeket. Ez egy jelentős különbség azokhoz az ügyekhez képest, ahol szakmai érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Ilyen volt például az aszfaltügy, melyben végül jelentősen megváltozott a brüsszeli álláspont, Magyarország pedig megkapott korábban visszatartott több mint 170 milliárd forintot. A 4-es metrónál viszont arról van szó, hogy uniós és állami fejlesztési pénzeket felhasználó szervezetek a rájuk bízott munkát a közcél helyett magáncél érdekében végezték el. A szabálytalanságok közé tartozik a metrókocsik beszerzése, az állomások belsőépítészete és az áramellátás kiépítése is.

– Ha véglegesnek tekintjük a hazánk költségvetését is jelentősen megterhelő bírságot, honnan lesz forrás a visszafizetésre?

– A magyar költségvetés likviditási helyzete évek óta stabil. Ezt a tételt tudja finanszírozni, ha az említett forgatókönyv úgy hat hónap múlva bekövetkezik. A terv az, hogy az adófizetői forintokból csak az előfinanszírozás hárul a büdzsére, ezt a pénzt majd be kell hajtani azokon, akik a bűncselekményeket elkövették. Mivel az OLAF-jelentés több tucat magánszemélyt és vállalatot ténylegesen megnevez, világosan körvonalazódik ez a kör.

– Ezek szerint feleslegesen aggódnak azok, akik máris a kórházak vagy iskolák adósságához viszonyítják a több tízmilliárdos összeget?

– Ilyesmivel várhatóan a baloldali pártok állhatnak elő, hogy eltereljék a figyelmet jobb esetben a politikai, rosszabb esetben a büntetőjogi felelősségükről.

– Az OLAF látómezőjéről azért 2010 után sem tűnt el Magyarország. A korrupciógyanús gócpontokat tekintve Romániánál és Bulgáriánál jobban állunk, de – úgy tudjuk – zajlott és zajlik jó néhány vizsgálat a hazai fejlesztések körül.

– Valóban vannak lezárt és folyamatban lévő további ügyek. Ugyanakkor a vizsgálatok magas száma abból is adódik, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, amelyek nem kaptak akkora társadalmi felhatalmazást a legutóbbi választásokon, mint amekkorát szerettek volna, Brüsszelben keresnek maguknak politikai legitimációt. Az OLAF-nyomozások jelentős része mögött ezek a feljelentések állnak, ez pedig kárt okoz Magyarországnak. Amíg egy-egy ilyen vizsgálat folyik, addig megállíthatnak vagy felfüggeszthetnek hazánknak járó uniós kifizetéseket. Később rendszerint ezeket szintén folyósítják, de a köztes időben az így keletkező réseket csak a magyar költségvetésen belüli átcsoportosítással lehet betömni, amit adott esetben másra is lehetne fordítani.

Ahol viszont ténylegesen visszaélések történtek, ilyen volt például a szociális szövetkezetek ügye, ott a magyar kormány a bűnüldöző szervek részére minden kért dokumentumot átadott. Nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy nincsenek szabálytalanságok az uniós források felhasználása körül, de ezek egyedi ügyek, nem pedig rendszerszintű problémák.

Lázár János: A kormány döntött a büntetőfeljelentésről

„Nemzetközi baloldali bűncselekmény a 4-es metró ügye, nyilvánvaló csalásokkal” – jelentette ki a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. „76 milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek, amit a baloldali és liberális vezetés művelt” a fővárossal – mondta, és hozzátette: a kormány döntése alapján még csütörtökön megtette a büntetőfeljelentést.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) büntetőjogi ajánlása nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség teljes körű nyomozást folytat a 4-es metró beruházása ügyében. Jelenleg vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyomoznak a magyar hatóságok – közölte tegnap Keresztes Imre főügyész. Az OLAF 2012. február 2-án kezdte a vizsgálatát, majd a múlt év végén közzétett ajánlását a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira is alapozta. A nyomozás határideje április 3. Az OLAF jelentése nyomán az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot. A szabálytalanságok a szocialista és szabad demokrata kormányok, az MSZP/SZDSZ-es budapesti városvezetés időszakához köthetőek.

Címkék#Hírkereső
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!