Hírek

2017.04.16. 23:04

Tormanagyhatalom vagyunk

Húsvétkor minden asztalra kerül torma, a Magyarországon termesztettnek szinte a teljes mennyiségét a Hajdúságban takarítják be. A kiváló alapanyagot egyre többen fel is dolgozzák.

Fábos Erika

A magyarországi tormatermő tájak 85-90 százaléka Hajdú-Bihar megyében található, ahol csaknem 1500-1600 hektáron termesztenek tormát. Debrecen, Létavértes, Kokad, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Nyíradony és Újléta a leghíresebb tormás falvak. A gyökereket nem ilyenkor, többségében október közepétől takarítják be, csak keveset hagynak tavaszra a földben, és a tavaszi friss termés sem jellemző nálunk. Létavértesen csaknem 150 család termeszt tormát.

„A többség egy-két hektáron termeszti, de összességében mintegy hat-hétezer családnak ad megélhetést itt a környéken – mondta Heitné Szilágyi Szilvia, a létavértesi Heit Családi Birtok háziasszonya. – Mi is generációk óta termesztjük. Sokáig mi is nyersen adtuk el, de nagyon kiszámíthatatlan, hogy mikor hogyan sikerül értékesíteni, volt, hogy nagyon nyomott volt az ára. Ezért elkezdtük vizsgálni a bolti tormákat, és rájöttünk, ennél jobbat tudnánk. A Magyarországon forgalmazott termékek legnagyobb részében a silányabb, mosott gyökeret használják, magyarán a selejtet savanyítják. Az első osztályú részeket inkább prémiumáron adják el külföldön. Innen jött az ötlet, hogy dolgozzuk fel és készítsünk első osztályú tormából ecetes tormát. Azért, hogy legyen valódi, adalékoktól mentes, igazi tormaízű termék is.”
A tormát négy osztályba sorolják felvásárláskor, az első osztályú gyökerek hossza meghaladja a húsz centimétert, vastagsága legalább 2,5 centi. A hajdúsági tormának nyolcvan százaléka ilyen. A hagyományokból fakadóan jól bevált termesztési technológiát kísérleteztek ki ezen
a tájon, de a talaj- és a klímaviszonyok is sokat számítanak.

„Nemcsak a minősége, az íze is rendkívüli a hajdúsági tormának, nem véletlen, hogy évtizedek óta ez a termőtáj látja el Európa piacainak nagy részét – mondta Heit­né Szilágyi Szilvia. - Dániában és Svédországban például célzottan a az ottani torma minőségének, ízének javítására.”

Az EU tormatermése 24-25 ezer tonna körül alakul évente. Magyarország 10-12 ezer tonna termésével tormanagyhatalomnak számít. Az EU-ban Magyarország mellett Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Németországban és Lengyelországban termelnek nagyobb mennyiségben tormát. Tavaly mindenütt, különösen Lengyelországban volt nagyon jó a termés, emiatt a felvásárlási árak jóval elmaradtak a szokásostól. Egy kiló tormáért 250 forintot fizettek, vagyis száz forinttal kevesebbet adtak érte a szokásosnál. Ez azért nagy érvágás, mert a hazai termés 90 százalékát nyersen exportálják. Az összes kivitel 70 százaléka Németországba, Franciaországba és Lengyelországba kerül. Emellett a hazai tormát Csehországba, Szlovákiába, az Egyesült Királyságba, Svédországba, Dániába, sőt még az Egyesült Államokba is szállítják.

Erre figyeljen, amikor vásárol!

Minél világosabb a gyökér és frissebb a hajtás, annál biztosabban jó minőségű, friss a növény. Ha barna pöttyöket, foltokat lát rajta, az egy gombabetegség jele, ami a torma belsejét is feléli, pudvás lesz tőle. Amikor üvegben eltéve vásárolja, nézze meg jól, mekkora a tormatartalma. Van olyan, amelyik csak harminc százalék tormát tartalmaz, a többi guargumi, kukorica­keményítő vagy egyéb sűrítő és tartósító adalék.

Nem csak sonkához jó

Heitné Szilágyi Szilvia azt mondta a tormás falvakban nemcsak ecetesen és frissen fogyasztják, főznek is belőle. Tejföllel, reszelt sajttal mártást készítenek párolt zöldségek, főtt és sült húsok mellé. Tejszínnel, krémlevesnek is készítik, és kockázott füstölt csülökkel, sonkával gazdagítják. Felhasználás előtt, a friss reszelés után ilyenkor párolással vagy sütéssel lágyítanak az ízén, hogy elvegyenek a csípősségéből.

Fűszer- és gyógynövény is

Keresztesvirágú, lágyszárú növény. Belső-Ázsiából került Magyarország területére, ahol az életerő jelképének tartják. Hatszor akkora a C-vitamin-tartalma, mint a citromnak. Antibakteriális illóolajokat tartalmaz. Immunerősítő, gyulladáscsökkentő és az emésztést segítő: jót tesz a máj, az epe és a vese működésének. Idegnyugtató és lázcsillapító hatású is. Megfázásos időszakban, frissen reszelve mézhez keverik. Magyar gyömbérnek is hívják.

Fábos Erika -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!