Mi is írtuk a történelmet

Minden nézőpont kérdése: meglehetősen későn, csak 1973-ban rendezte meg a medencés sportágakat tömörítő világszervezet az első FINA-világbajnokságot. Másfelől viszont korán, hiszen sikerült tíz évvel megelőzni a másik alapsportágat, az első vb-jét csak 1983-ban lebonyolító atlétikát. Akárhonnan is nézzük, sikersztori a vizes világbajnokságoké, amelyeknek a történetében megannyi aranyfejezetet mi, magyarok írtunk, s fogunk is írni a napokban, július 14. és 30. között, Budapesten és Balatonfüreden.


Meglehet, Mark Spitz hét müncheni olimpiai aranyérme is közrejátszott abban, hogy a FINA egy évre rá, 1973-ban, Belgrádban megrendezte az első úszó- és vízilabda-világbajnokságot, s pólósaink a zseniális Gyarmati Dezső irányításával fel is álltak a dobogó tetejére. Úszóink az első Széchy-féle generációnak köszönhetően villantották meg oroszlánkörmeiket, Hargitay András (azaz „Hares”) megnyerte a 400 méter vegyest, Verrasztó Zoltán 200 méter háton második lett, s az ő kollekciójukat egészítette ki Gyarmati Andrea bronzával, ugyancsak a 200 méter háton.

Két évre rá, Caliban „Hares” behúzta mindkét vegyest, „Csont” – polgári nevén Ver­rasz­tó Zoltán – a 200 hátat, pólósainktól ezúttal ezüstre futotta. Ki hitte volna, hogy 1986-ig nem terem babér a mieinknek, akkor azonban, Madridban az újabb Széchy-nemzedék tagjai, Darnyi Tamás (200 és 400 m vegyes), valamint Szabó József (200 m mell) tiszteletére háromszor is eljátszották a Himnuszt. 1991 januárjában, Perthben kiszakadt az aranyzsák: a szokásos Darnyi-dupla mellé Egerszegi Krisztina is odatett két győzelmet a két hátúszószámban, s Rózsa Norbert sem talált legyőzőre 200 méter mellen. Csakhogy 1994-ben, Rómában, a Foro Italicón jött a „sárga veszedelem”: a kínai nők letarolták a mezőnyt. Mindez azonban nem zavarta a mindkét mellúszószám aranyát begyűjtő Rózsát és a csúcsra járatott női vízilabda-válogatottunkat.

1998, Perth: feltűnik Kovács Ági, megnyeri a 200 méter mellet, s Fukuokában 2001-ben megvédi címét. 2003, Barcelona – a férfivízilabda-válogatott tartja az esernyőt az úszók feje fölé. 2005-ben, Montrealban is a pólósok, csak éppen a hölgyek az aranyosok, no meg Cseh László, a veretes magyar vegyesúszó-hagyományok folytatója 400-on. Két év múlva, Melbourne-ben arany nélkül maradunk; 2009-ben, Rómában viszont elkezdődik a Gyurta-éra: Dani első 200 mellen, Hosszú Katinka pedig 400 vegyesen – ekkor még nem Shane Tusup, hanem Dave Salo keze alatt. 2011, Sanghaj: folytatódik a Gyurta-saga, miként 2013-ban, Barcelonában is, megspékelve a Hosszú-duplával 200 és 400 vegyesen, továbbá az immár Benedek Tibor dirigálta pólócsapat diadalával.

Tavalyelőtt, Kazanyban Katinka a hős: a szokott vegyes duplával. De az igazi szenzáció Cseh Laci: tíz évvel Montreal után újra világbajnok, csak most 200 méter pillangón. És most, Budapesten? Magyar szempontból a valaha volt legeredményesebb vb várható.