Kék hírek, bulvár

2008.02.12. 11:44

Kitüntetés egy égő roncsból kimentett, eszméletlen emberért

Az életmentés során tanúsított hősies magatartásáért Életmentő Emlékérmet kapott a 25 éves tabi fiatal, Velner József.

Krutek József

Kaposvárról tartott Tab irányába üzemanyagot szállító tartálykocsival a Tab-Ol Kft. gépkocsivezetőjeként Velner József, amikor Kapolypuszta határában az út jobb oldalán fának csapódott, égő autót pillantott meg. A tartálykocsival az esettől mintegy harminc méterre húzta be a féket és állt meg, nehogy baj legyen.

– Elsőként a tűzoltókat, majd a mentőket értesítettem – emlékezett vissza a tragikus esetre Velner József. – Ezután magamhoz vettem két poroltó készüléket, ami a veszélyes anyagot szállító jármű tartozéka, és azonnal a baleset helyszínére futottam. Láttam, hogy az autó szélvédői kitörtek, és egy harmincöt év körüli sérült férfi fekszik benne vérző fejjel. Eszméletét vesztette, de éreztem a pulzusa lüktetését. Rögtön oltani kezdtem az égő motorteret. Bár több autó is elment arra, senki sem állt meg, csak egy mikrobusz.

A mikrobuszból kiszállt egy idősebb férfi – mint később kiderült, nyugdíjas tűzoltó –, hogy segítsen a tabi fiatalnak. A személyautó ajtaját már ketten próbálták kifeszíteni, de az a vezető felőli oldalon teljesen összeroncsolódott. Másrészt a bekötött biztonsági öv olyan feszes volt, hogy csak késsel lehetett elvágni. A sérült kiemelését nehezítette, hogy a jobb lába beleakadt az összeroncsolódott autó pedáljaiba.

– A mentés során végig az járt a fejemben, hogy a sérült fiatalembert megmentsem a tűz elől – folytatta a kitüntetett. – Másodpercek alatt kellett cselekedni, ugyanis a lángok gyorsan terjedtek. Életveszélyben voltam, a poroltók tartalma kifogyott, az autó pedig tovább égett. Nem titkolom, egy kicsit féltem.

Velner József a beszélgetéskor büszkén mutatta az életmentésért kapott kitüntető jelvényt. Azt mondta: nem számított elismerésre, meg is lepődött, amikor levelet kapott, hogy Kaposvárra kell mennie az átadó ünnepségre. De nagyon örült neki! Jólesett neki Szita Károly kaposvári polgármester köszönőlevele is.

– Akkor lennék igazán boldog, ha kaptam volna egy köszönő telefonhívást a megmentett férfitól – fogalmazott a fiatal tabi férfi. – De sajnos ma sem tudom, kit sikerült megmentenem. Pedig jó lett volna néhány mondatot váltani vele.

A kitüntetett gépkocsivezető a búcsúzáskor még megjegyezte: adott esetben ugyanezt tenné. Valószínűleg határozottabb és bátrabb lenne és jobban tudná kezelni a helyzetet. De nem tartja magát hősnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!