Kék hírek, bulvár

2009.10.25. 13:54

Az időzóna hálójában: egy nap, három dátummal

Örülhettek a nagyalvók, egy óra pluszt kaptak a hétvégén, hiszen szombatról vasárnap hatvan perccel vissza kellett állítani az órákat. Ez persze nem csak előnyökkel járt, hiszen ettől kezdve korábban sötétedik, ami bizony igencsak kihathat az ember hangulatára: nem elég, hogy amúgy is rövidebbek a nappalok, ezentúl a munkaidő végére szinte bizonyosan lemegy a nap.

Vas András

Éppen ezért internetes mozgalom indult, hogy Magyarország a mostani közép-európai időzónából – az ország néhány keleti területet leszámítva földrajzilag teljesen ide tartozik – a kelet-európaihoz vándoroljon, csatlakozva Romániához, Ukrajnához vagy Görögországhoz. Igaz, ekkor viszont reggel lenne tovább sötét – nagy kérdés, a reggeli vagy a délutáni fényhiány zavarja-e jobban az embert?

– Élettani szempontból valóban sokat számít a természetes fény – mondta Kárpáti Róbert ideg-elmegyógyász főorvos –, de egy ilyen változtatás nem hozna érdemi változást, hiszen nem lenne hosszabb ideig világos. Az egész rendszert megváltoztatni nagyobb energiát jelentene, mint amennyi haszna lenne. Ráadásul nem lehet egységesíteni: az emberek egyik részének élettani szempontból az a jó, ha később sötétedik, másik felüknek viszont, ha korábban világosodik.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Tekerjünk vagy ne? Nagy dilemma
[/caption]
A főorvos szerint az óraátállítás a korábban tavaszi fáradtságként ismert, s a vitaminhiányhoz kötött, valójában azonban a téli fényhiány miatt kialakuló depresszió csökkentésében sem hozna érdemi változást.

– Bizonyított, hogy a napfény antidepresszáns hatása – folytatta Kárpáti Róbert –, az agy depresszióellenes anyagtermelését segíti. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban élők sokkal kiegyensúlyozottabbak nálunk, viszont a skandináv országokban, bár sokkal magasabb életszínvonalon élnek, mégis több az öngyilkosság, a depressziós, az alkoholista, mint Magyarországon. Tehát azzal, ha egy órával keletebbre megyünk, nem változna semmi. Változást csak abban az elméleti esetben érezhetnénk, ha dél felé tudnánk menni, mert így nőne a napos-világos órák száma.

Az időzónák kialakulása

A 17. század közepéig a világ elég jól elvolt időzónák nélkül, a középkorban például minden település – a nagyobbak nap- vagy homokórával követve – a nap járásához igazította a helyi időt. Angliában aztán 1675-ben megépült a greenwichi obszervatórium, mely eredendően a hajósoknak nyújtott segítséget a navigálásban – meghatározták például a hosszúsági köröket –, ám egyúttal megszületett a greenwichi középidő fogalma is. Az első időzónát 1847-ben a brit vasúttáraság egységes menetrendje kényszerítette ki, s 1880-tól hivatalosan is a greenwichi időt használta Nagy-Britannia. A második időzóna Új-Zéland nevéhez fűződik – +11,5 óra Greenwichhez képest –, majd 1883-ban az Egyesült Államok is megállapított a maga öt időzónáját.

Egy évvel később egy nemzetközi konferenciára kidolgozták és elfogadták a mai időzóna-rendszer alapjait. A Greenwichen áthaladó hosszúsági kört jelölték ki nulla foknak, s rögzítették, hogy a Csendes-óceánt átszelő 180 fokos hosszúsági körnél legyen a dátumválasztó vonal, amitől keletre tegnap van, tőle nyugatra viszont ma. A 360 fokot 15 fokonként egy-egy, összesen 24 időzónára osztották, tehát minden fok 4 percet jelent – Jules Verne hőse, Phileas Fogg ennek köszönhette, hogy megnyerte a fogadást a 80 nap alatt a Föld körül-ben.

A rendszert a XX. század második felében, az atomórák megjelenésekor pontosították, kiderült ugyanis, hogy egy nap nem pontosan 86 400 másodperc, valamint, hogy a Föld forgása alig észrevehetően lassul. Ezt kompenzálja a másfél évente beiktatott szökőmásodperc.

Egy nap, három különböző dátummal

Bár egy nap csak 24 órából áll, a Földön hivatalosan 40 időzóna létezik, néhány ország ugyanis tizenöt és harminc perces eltérésekkel variál. Greenwichhez képest Nepálban plusz öt és háromnegyed órát, Iránban plusz három és felet használnak, de legalább ilyen zavaró, hogy a több időzónán elterülő India – plusz 5 öt és fél – vagy Kína – plusz nyolc – viszont egységes időt használ – Kína és a szomszédos Afganisztán között 3,5 óra az időeltolódás...



A legkacifántosabb Kiribatiban a helyzet, a több mint három tucatnyi csendes-óceáni sziget alkotta országot ugyanis átszeli a dátumválasztó vonal, így alig másfél évtizeddel ezelőttig az ország egyik felében egy nappal előrébb jártak a másiknál. Mára ezt a problémát orvosolták, ehhez azonban be kellett vezetni a +14 órás eltérést Greenwichhez képest, s ez lett a legkeletibb időzóna. Mely így 26 órás eltérést mutat a legnyugatabbival, s így akad olyan időpont a Földön, amikor egy aktuális napon három dátumot használnak...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!