2010.11.10. 11:52
Meghalt a beteg, eltiltották az orvost a szakmájától
A szakértői vélemények alapján kétszeres szabályszegést állapított meg a bíróság. A marcali orvost korábban már elmarasztalták egy hasonló eset miatt.
A szakértőként felkért Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) véleménye alapján hozta meg ítéletét a bíró a többszörös szabályszegéssel vádolt orvos ellen, s nem fogadta el a védelem érvelését, mely szerint elképzelhető, hogy a doktor rossz döntést hozott, ám a gyógyítás szabályait nem szegte meg.
Három és fél évvel ezelőtt esett le egy német férfi a létráról szőkedencsi háza tetejének javítása közben. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a mentők nem vállalták, hogy a kaposvári kórházba szállítják, helyette Marcaliba vitték.
Az első vizsgálatok után a vádlott eltávolította a férfi lépét, ám nem tárta fel a hashártya mögötti területet, s így nem vette észre, hogy a veséje és a vastagbele is sérült. Az ETT szerint ez szabályszegésnek minősült, bár később a bal vesét is kivette. A sérült állapota azonban nem javult, sőt, jól látható tünetek mutatták, a bélrendszere is károsodott, ám a harmadik műtéttel az orvos majd két napot várt. Eközben elhalt egy bélszakasz, szepszis lépett fel, s a műtét után néhány órával a német férfi meghalt – az ETT ebben az esetben is szabályszegést véleményezett.
Az ügyész szerint a tanács szakvéleménye megállapította, hogy a vádlott elkövette a bűncselekményt, egyúttal azt is, a mentők tevékenysége, valamint a sürgősségi és intenzív ellátás megfelelő volt. A vádlott mellett szóló szakvélemények elvetését kérte, s foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt pénzbüntetés, valamint a sebészi szakmától eltiltás kiszabását kérte.
A védő viszont úgy vélekedett, az ETT szakvéleménye csak egy a megannyi közül, s azt próbálta bizonyítani, védence nem követett el bűncselekményt, ezért bizonyítottság hiányában felmentéshez folyamodott.
– Az orvosi hivatásra rengeteg szabály vonatkozik – mondta beszédében –, s egy doktor a gyors döntések meghozatala közben tévedhet is. Ez azonban nem büntetőjogi kérdés, hiszen ezzel nem a gyógyítás szabályait sérti meg.
Idézett az olyan szakértői véleményekből, melyek a vádlott mellett foglaltak állást, s hozzátette, mindenki általánosságban beszélt, nem mondták ki, milyen szabályt szegett meg az orvos.
– Az is furcsa – folytatta –, hogy a szakértők szerint, ha dokumentálta volna, miket tett, nincs bűncselekmény. Pedig a bűncselekmény nem azon múlik, leírja-e valaki, vagy sem. S azt sem szabad elfelejteni, védencemnek negyed óra alatt kellett olyasvalamiben döntenie, melyről a szakértők hosszú napokig elmélkedtek.
A bíró a vád érvelését és bizonyítékait fogadta el, megállapította a kétszeres szabályszegést, s hogy nem diagnosztikai tévedésekről volt szó. Hozzátette, a büntetési tételnél figyelembe vette, hogy a vádlottat a közelmúltban egy hasonló eset miatt jogerősen elmarasztalták. Mivel az ügyész súlyosbításért, a védelem és a vádlott felmentésért fellebbezett, az ítélet nem jogerős.