Kék hírek, bulvár

2011.10.25. 07:41

Járásra várás: hat bástyán Somogy, balatoni különstátusz

A járások kialakításának időpontja 2013. január 1. Megoszlanak a vélemények az önkormányzati törvény módosításáról, a kistelepülések aggódnak.

Vigmond Erika, Fónai Imre

Somogy hat bástyája. Ennyi járás lesz várhatóan a megyében, a jelenlegi tizenegy kistérséggel szemben.
A kormányzat az alsó középszintű államigazgatás megerősítésére, a járások kialakítására törekszik, melyek igazodnak a megyék határaihoz. A járáson belül pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a székhelytől legtávolabb lévő település lehetőség szerint ne legyen messzebb harminc kilométernél. Első körben százhatvan járással számolnak az országban, olyan központokkal, ahol létezik igazgatási-tárgyi infrastruktúra és helyi szakembergárda is. A javaslatokban az is szerepel, hogy a nem járásközpont településeken is maradjanak meg a már ma is létező és jól működő igazgatási infrastruktúrák, például az okmányirodák. A járások várhatóan a központi település nevét viselik majd, de elnevezhetik őket a környékbeli lakosság által használt földrajzi nevek alapján is, ahol a kettő területe egymással megegyezik.



– Somogyban valamelyest igazodik a régi járási struktúrához, most az körvonalazódik, hogy hat járás lesz – mondta Móring József Attila országgyűlési képviselő. – A lényeg, hogy miután kialakult a kormányhivatalok rendszere, a járási kormányhivatalok lesznek a meghosszabbított karjai a megyeinek. A cél, hogy ésszerűbb, könnyebben elérhető, kevesebb bürokráciával járó ügyintézés legyen. Móring József Attilától, aki a Pogányvölgyi kistérséghez tartozó Somogyvár polgármestere is, megtudtuk: a Fonyódi kistérséggel olvad össze a pogányvölgyi, Fonyód lesz a járás székhelye. – Ez teljesen logikus, mert Fonyód az a település, ahol minden olyan opció megtalálható, ami egy járási központban kell – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus. – Az elnevezés lesz majd az érdekes, több elképzelés is megfogalmazódott, köztük olyan fantázianév kitalálása is, mely egyesíti a jellemzőket. Azt már Zsombok Lajos, a Pogányvölgyi Kistérségi Társulási Tanács elnöke mondta: szeretnék, ha az elnevezésben továbbélne Lengyeltóti, ami arra is utalna, hogy 1871-től 1950-ig a város volt már járási székhely. Például Fonyód-Lengyeltóti járás. Ez tulajdonképpen egy kétközpontúságra utalna, ahol mintegy alközpontszerűen működne a lengyeltóti. – Értelmetlen lenne szembeállítani Lengyeltótit Fonyóddal, hogy kinek mije van.

Fonyódnak van gimnáziuma, szakközépiskolája, egészségháza, rendőrkapitánysága, bírósága, vasúti csomópontja – folytatta Zsombok Lajos. – Ezzel nem is vitatkozunk, azonban annak van alternatívája, hogy Lengyeltóti, mint amolyan kistérségi központként továbbra is ellátná a hozzátartozó tíz település feladatait. Nem tartanám jónak a teljes fuzionálást, mivel a Balaton-part, s a tőle tíz kilométerre húzódó, halmozottan hátrányos helyzetű térség egészen másfajta ügyeket ró a hivatalokra.

– A tradíciót tekintve, és földrajzi elhelyezkedésénél fogva is járásközpont szerepre készül Csurgó – tudtuk meg Füstös János polgármestertől. Elmondta: a város jelenleg is központja a kistérségi társulásnak, és a múltban is e szerepet töltötte be. A feladatot el tudnák látni, és bíznak benne, hogy megkapják.
– A megyék szerepe rendeződni látszik, mi közel vagyunk a megyehatárhoz, ami egy speciális helyzet – mondta a polgármester. – Egyeztetés lesz arról, hány kilométeren belül kell elérni egyes szolgáltatásokat. Az intézményrendszerünk, általános- és középiskoláink alkalmasak a feladatra, november 19-én pedig átadjuk a járóbeteg-központot is. Az önkormányzati és ágazati törvények kapcsán kristályosodik majd ki, hogy pontosan milyen intézményeinknek kell lenni, például ami most még nincs: járási bíróság, földhivatal. A rendőrkapitányságot viszont gyorsan létre lehetne hozni, hiszen a rendőrőrs és a zákányi határrendészeti kirendeltség ehhez komoly bázis.

Sütő László,
a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás elnöke szerint: Marcali mindig is járási székhely volt, ez a továbbiakban is megkérdőjelezhetetlen. A történelmi hagyományok, valamint a jelenleg működő intézményrendszer egyértelművé teszi ezt. A 38 településével egy optimális méretű járás, lakosságszámban és funkcióban, illetve még megközelítésben is: a kistérség mértani közepében fekszik a város. 


Csak papíron szomszédok, de kerülőúton közlekednek

Sütő László
kitért arra is: lényegesen nehezebb feladat lesz a járásokon belül a közös önkormányzati hivatalok létrehozása. – Ha a háromezres lakosságszámhoz köti, s ebből nem enged a jogszabály, nehezebb lesz levezényelni, mint járási hivatalt létrehozni – folytatta Sütő László, kiemelve a megközelíthetőség kérdését is.
Térképen hiába határosak a települések, ha a valóságban nincs közvetlen útösszeköttetésük. Például papíron Libickozma és Hosszúvíz határosak, de csak kerülővel, Marcalin keresztül tudnak egymáshoz eljutni.
S még számos hasonló ilyen példát lehetne mondani a megyében.


Kiemelt státuszt a balatoniaknak?

Ne csak háromezer, hanem már ezerötszáz lakossal is lehessen önkormányzati hivatalt működtetni – ezt javasolja a Balatoni Szövetség arra hivatkozva: a tóparti települések helyzete speciális, nyáron számos község is kisvárosi feladatokat lát el. A szervezet alsóörsi ülésén is kapott kritikát rendesen az új önkormányzati törvény tervezete, melyről a hírek szerint hétfőn egyeztetett a Fidesz-frakció, s még a héten tárgyal róla a kormány is. 

Míg egy hete annyi látott napvilágot, hogy 3000 lélek alatt nem működhet önálló hivatal, a napokban az LMP amiatt tiltakozott, hogy a tervezet szerint a személyijövedelemadó 80, az iparűzési 20 százalékát, s a teljes gépjárműadó-bevételt elvonná az állam az önkormányzatoktól. Cserébe bármilyen helyi adót kivethetnének, bármekkora mértékben...
Még a Fidesz-KDNP-s Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke is azt mondta Alsóörsön: ha az állam odaadná azt a pénzt az önkormányzatoknak, amelyet az iskolákra kíván költeni, az intézmények jó működtetésében érdekelt helyiek jobban ellátnák a feladatot. Akadt, aki az önállóságukat vesztő helyi iskolák, hivatalok miatt a kistelepülések „halálra ítéléséről”, több balatoni község nyaralótelepüléssé válásának veszélyéről beszélt.

Csopak, Alsóörs, Révfülöp, Balatonfenyves, Balatonszemes – néhány példa arra, hogy nagyobb települések hivatalának önálló létét veszélyezteti, ha az új önkormányzati törvényt a jelenlegi formájában fogadják el. Szalóki Jenő korábbi gyenesdiási polgármester, a Zala Megyei Közgyűlés turisztikai bizottságának alelnöke azt mondta: a demokrácia alapja az önkormányzatiság, nem lehet arra hivatkozva leépíteni, hogy sokba kerül.
– Településünkön 900 ingatlannal rendelkeznek a helyi állandó lakosok és 1200 nyaralóingatlan van – mondta lapunknak Takács József balatonszemesi polgármester. – Évente 110 ezer vendégéjszakát regisztrálunk. Könynyű tehát belátni, hogy a Balaton-part miért szeretne kiemelt státuszt magának, s a háromezer fős korlátozás alóli felmentést a speciális helyzetünkre való tekintettel. Ha rajtam múlna, 1000-1500 lakosnál húznám meg a határt. Azt ugyanis belátjuk, hogy az ország nehéz helyzetben van és minden szinten ésszerűsíteni kell. De olyan rendszer nem működhet, hogy 40-50 kilométert is utazni kelljen egy állampolgárnak, mire hivatalt talál.

Csákovics Gyula zamárdi polgármester néhány napja tette fel a kérdést  ugyanebben a témában: mikor veszik végre figyelembe „odafönt”, hogy a balatoni településeknek az állandó lakosok számának többszörösére kell szabniuk szolgáltatásaikat, infrastruktúrájukat? S valóban, ha egyszer a Balaton fontos, kiemelt övezete az országnak, miért ne lenne elképzelhető a Takács József által felvetett pozitív diszkrimináció? 


Érvek, érdekek

Az új önkormányzati törvény várhatóan jelentős mértékben szűkíti a képviselő-testületek illetve a polgármesterek jogköreit. A tervezet szerint legalább háromezer lakos kell ahhoz, hogy a településen – vagy az együttműködő települések egyikén – hivatal működhessen. Várhatóan csökken a polgármesterek fizetése. Ugyanakkor a polgármesternek joga lesz ahhoz, hogy megvétózza a képviselő-testület döntéseit, s amikor másodszor kerül eléjük az előterjesztés, már csak kétharmados többséggel lehet elfogadni.

Szűkül az önkormányzatok feladatköre, az államigazgatási feladatokat – ilyen többek között az okmányügy és az anyakönyvezés – a jövőben a kormányhivatalok végzik. Államosítják az általános iskolákat is. Marad viszont hatáskörükben a helyi adók kivetése, a településfejlesztés, a helyi kultúra megszervezése, az óvoda, az egészségügyi és szociális alapellátás.

Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere: – Nem tudom jó szívvel értékelni. Alapból problémás, hogy 3000 lakos alatti településeken nem lenne önálló hivatal. A mi esetünkben meghatározó az üdülőlakosság is. Bár Fenyvesen 2300-an laknak, az üdülőlakosságot hozzátéve, már tízezres létszámmal számolhatunk. A jegyzői illetmények változásával is vitatkoznék: hogy várjunk magas színvonalú munkát, alacsonyabb színvonalú bérezéssel? Azt sem tudom elfogadni, hogy az önkormányzati vagyontárgyakat „államosítják”. Ha úgy vesszük, önmagukban kiürülnek az önkormányzatok, s amolyan végrehajtókká, „villanyszámla-befizetőkké, hóeltakarítókká” válnak majd.

Dorogi Sándor balatonszárszói polgármester: – Mikrotérségünk öt települése (Balatonszárszó, Szólád, Teleki, Kötcse, Nagycse-pely) együttműködését erősítettük meg a minapi találkozón is, aol a helyhatósági választások óta eltelt egy évet értékeltük. Megállapítottuk, hogy már csak a tervezett önkormányzati reform miatt is egymásra vagyunk utalva, mondhatni sorsközösséget alkotunk. A négy településről csak Szárszó felé létezik „kivezető út”, évtizedek óta közös az iskolánk, s így együtt öten a háromezer lelket is meghaladjuk. A jövőt is együtt írjuk tehát, kuriózumként pedig Szárszó és Szólád a jövő hónapban közösen szerződik egy lengyel testvértelepüléssel.

Lenkey Tibor somi polgármester: – Somot nem „rendíti meg” az átalakítás. Nálunk már 1961 óta nincs iskola, 1967 óta nincs önálló hivatal. Hozzászoktak a somi diákok, hogy Ságvárra járnak, a helyi emberek pedig hogy egy héten egyszer jön ki a jegyző, vagy más hivatali szakember. Ami tény: ésszerűsítésre szükség van az önkormányzati rendszerben. S ha ez a járási rendszerhez való visszatérés, akkor legyen az, a lényeg, hogy jobban működjön. Az sem fontos, hogy elöljárónak, vagy polgármesternek hívják a faluvezetőt, az viszont igen, hogy a reform ne legyen egyenlő az önkormányzatok kiüresítésével, amikor a polgármester csak két kocsi murva fölött diszponál...

Szita Károly, Kaposvár polgármestere: – 2002 és 2010 között a szocialista kormányok 1000 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól, s olyan feladatokat raktak a településekre, amelyekhez nem rendelték a szükséges pénzt. Ez vezetett oda, hogy a rendszer mára tarthatatlanná vált. Az új önkormányzati törvénytervezet alapelvei jók. A normatíva helyetti feladatfinanszírozás, a településnagysághoz és erőhöz rendelt kötelező feladatok mind az önkormányzatok érdekeit szolgálják. Számos kérdés, javaslat felmerült még a törvénytervezettel kapcsolatban, melyekre a polgármesterekkel és önkormányzati szövetségekkel történő egyeztetések adnak majd választ.

Ormai István, Nagyatád polgármestere: – Jó irányba hat, hogy az önkormányzatok által eddig elvégzett állami feladatok átkerülnek egy állami szervezethez. Ez világosabbá, átláthatóvá, egységesebbé és hatékonyabbá teszi a helyi közigazgatási munkát, és ez Nagyatád számára például megtakarítást is jelent. Az sincs ellenünkre, amit a társulásos feladatellátásról fogalmaz meg a tervezet. A közös hivatalok létrehozásánál azonban az aprófalvas Somogy számára nem tartom megfelelőnek a háromezres keretszámot. Az iskolák államosításának hatásáról pedig akkor lehet csak felelősen nyilatkozni, ha a részletei ismertté válnak.

Dorogi Sándor balatonszárszói polgármester: – Mikrotérségünk öt települése (Balatonszárszó, Szólád, Teleki, Kötcse, Nagycse-pely) együttműködését erősítettük meg a minapi találkozón is, aol a helyhatósági választások óta eltelt egy évet értékeltük. Megállapítottuk, hogy már csak a tervezett önkormányzati reform miatt is egymásra vagyunk utalva, mondhatni sorsközösséget alkotunk. A négy településről csak Szárszó felé létezik „kivezető út”, évtizedek óta közös az iskolánk, s így együtt öten a háromezer lelket is meghaladjuk. A jövőt is együtt írjuk tehát, kuriózumként pedig Szárszó és Szólád a jövő hónapban közösen szerződik egy lengyel testvértelepüléssel.

Lenkey Tibor somi polgármester: – Somot nem „rendíti meg” az átalakítás. Nálunk már 1961 óta nincs iskola, 1967 óta nincs önálló hivatal. Hozzászoktak a somi diákok, hogy Ságvárra járnak, a helyi emberek pedig hogy egy héten egyszer jön ki a jegyző, vagy más hivatali szakember. Ami tény: ésszerűsítésre szükség van az önkormányzati rendszerben. S ha ez a járási rendszerhez való visszatérés, akkor legyen az, a lényeg, hogy jobban működjön. Az sem fontos, hogy elöljárónak, vagy polgármesternek hívják a faluvezetőt, az viszont igen, hogy a reform ne legyen egyenlő az önkormányzatok kiüresítésével, amikor a polgármester csak két kocsi murva fölött diszponál...

Szita Károly, Kaposvár polgármestere: – 2002 és 2010 között a szocialista kormányok 1000 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól, s olyan feladatokat raktak a településekre, amelyekhez nem rendelték a szükséges pénzt. Ez vezetett oda, hogy a rendszer mára tarthatatlanná vált. Az új önkormányzati törvénytervezet alapelvei jók. A normatíva helyetti feladatfinanszírozás, a településnagysághoz és erőhöz rendelt kötelező feladatok mind az önkormányzatok érdekeit szolgálják. Számos kérdés, javaslat felmerült még a törvénytervezettel kapcsolatban, melyekre a polgármesterekkel és önkormányzati szövetségekkel történő egyeztetések adnak majd választ.

Ormai István, Nagyatád polgármestere: – Jó irányba hat, hogy az önkormányzatok által eddig elvégzett állami feladatok átkerülnek egy állami szervezethez. Ez világosabbá, átláthatóvá, egységesebbé és hatékonyabbá teszi a helyi közigazgatási munkát, és ez Nagyatád számára például megtakarítást is jelent. Az sincs ellenünkre, amit a társulásos feladatellátásról fogalmaz meg a tervezet. A közös hivatalok létrehozásánál azonban az aprófalvas Somogy számára nem tartom megfelelőnek a háromezres keretszámot. Az iskolák államosításának hatásáról pedig akkor lehet csak felelősen nyilatkozni, ha a részletei ismertté válnak.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!