Terrorista kábeltolvajok? Százmilliós lopások néhány tízezerért

Boldog István szerint a közüzemet, azaz emberek életét veszélyeztető bűncselekményeknél évtizedes börtönbüntetéseket kellene kiszabni. A fémtörvény tervezett átalakítása helyett mások a fémfelvásárlás állami kézbe vételét javasolják. Az új Btk. alapján a kábellopás súlyos, adott esetben tizenöt év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek számít, ám a terrorcselekmény megítélésnél nem a veszélyokozás, hanem az elkövetői szándék a lényeg.

– Az követ el terrorcselekményt, aki erőszakosan, közveszélyt okozva vagy fegyverrel állami szervet, más államot arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön, vagy a lakosságot megfélemlítse – mondta Boda Róbert ügyvéd. – Az ilyen közveszélyt okozó bűntetteket tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Elvileg el lehet követni egy terrortámadást úgy, hogy megrongálják a vasúti biztosító berendezéseket, ám az eset megítélésénél az elkövető szándékai játsszák a főszerepet: a rézkábeltolvajt vélhetően anyagi haszonszerzés motiválja, nem pedig az állami szervek kényszerítése vagy megfélemlítés. Sokkal inkább az ilyen minősített esetek büntetési tételét lehetne tovább szigorítani.

– Az utóbbi években annyira elszaporodott a fémlopás, hogy a vonatkozó törvényt 2010. január 1-vel módosították – tájékoztatott Egerváriné Lucza Gyöngyi, a Somogy megyei Főügyészség sajtószóvivője. – Ez alapján a kisebb értékű lopás vétsége bűntettnek minősül, ha nemesfémet, nemesfém ötvözetet vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot lopnak el.

A Sonline.hu az elmúlt években napi szinten kapott hírt fémlopásokról, úgy tudjuk, tavaly közel félezer esetben indult eljárás ilyen ügyben – országosan 2011-ben közel 8500 fémlopást regisztráltak, minden napra átlagosan 24 fémlopás jutott, s ezek 1,8 milliárd forintos kárt okoztak, míg tavaly az első félévben 4300 esetben indult eljárás –, ám nagy részük nem jutott el vádemelésig. A megyei főügyészség adataiból kiderült, a tolvajok szinte mindent vittek, amit mozdíthatónak tartottak. Balatonfenyvesről aknafedlapokat gyűjtött be egy három tagú társaság, melyet a fonyódi bíróság lopás mellett közlekedés veszélyeztetése miatt is elítélt – mindannyian felfüggesztett börtönt kaptak. Letöltendő börtönre ítélte a kaposvári bíróság annak a csoportnak a legtöbb tagját, akik az E.ON, a Kavíz és a Mágocsvisz transzformátorait szerelték le, s szedték ki belőlük a színesfém kábeleket. A társaság több mint 18 millió forint kárt okozott a cégeknek, s közérdekű üzem megzavarásában is bűnösnek mondták ki tagjait. Az áramszolgáltató volt a károsultja a Csököly és Rinyakovácsi között a villanyoszlopokról merevítő vasakat leszerelő duó tevékenykedésének is, s az övé volt a Gamászapusztáról elvitt transzformátor is. Tavaly nyáron Varászló egy ideig színesfém-tolvajok miatt maradt telefonösszeköttetés nélkül: az egyik telefonszolgáltató átjátszó állomásáról loptak el egy transzformátort, az ügy már bíróság elé került. Csakúgy, mint egy MÁV-alkalmazott esete, aki nem ritkán munkaidőben vagdosott le vasúti vezetékeket. Az idén januárban a taszári reptérről próbált meg valaki csúszásgátló síneket elvinni, ám az őrök elkapták. A taszári laktanya kapusa is tagja volt viszont annak a négytagú bandának, mely több mint egy évig hordta el a területről a lapradiátorokat, rézcsöveket és a levagdosott villanyvezetékeket.

– Saját életüket és környezetüket is veszélyeztetik, akik transzformátorokat tesznek működésképtelenné – mondta Varga Ivett, az E.ON Hungária szóvivője. – A tolvajok többször is megsérültek már a lopások közben, haláleset is előfordult. Az üzemszünetekkel nemcsak a villamosenergia-szolgáltatást veszélyeztetik az elkövetők, hanem más közművek működését is akadályozzák: a 239 tavalyi transzformátor-rongálásból 87 esetben más közüzem működése is veszélybe került. Cégünknek 2012-ben 311 millió forintos kárt okoztak a transzformátorokat megrongáló tolvajok, akik nagyjából 17 tonnányi színesfémet loptak el, s ezek értékesítésével az okozott kár alig tizedét keresték. Somogyban tavaly 39 transzformátort rongáltak meg ötvenmilliós kárt okozva. Egy transzformátor cseréje átlagosan 1,3 millió forintba kerül.



A vasúti kábellopás ma sem szimpla lopásnak számít, hanem a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek. A MÁV-nak az anyagi károk mellett többletleterheltséget jelentenek a lopások, az utasoknak pedig bosszúságot, hiszen jelentős késéseket okoznak.
– A legjelentősebb probléma a színesfémlopás, illetve a réz földkábelek eltulajdonítása – tájékoztatott Peiper Károly, a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság szakértője. – A leggyakrabban távközlési, biztosítóberendezési, földelési- és érintésvédelmi kábeleket lopnak el, illetve hosszabb ideig áramtalanított területeken nagyfeszültségű felsővezetékeket. A tolvajok néhány ezer forintot kapnak értük, s ez nincs arányban a kiszállás, helyreállítás több százezres tételével. A kábellopások és rongálások számának alakulása összefügg a réz világpiaci árával, mely a válság miatt 2009-ben volt a minimumon, s így a MÁV Zrt.-nél is akkor történt a legkevesebb, országosan 373 lopás, rongálás. A réz világpiaci árának emelkedésével 2010-ben 646, 2011-ben 682 esetet regisztráltunk. A károk nagysága is nő: 2008-ban 183 millió, 2009-ben 98 millió, 2010-ben közel 110 millió, 2011-ben 130 millió forintot tettek ki.