Vinné a bank a gyógyfürdőt

Sereg Józsefet a kilencvenes évek elején Nagyberény polgármesterének választották, igaz, egy év után lemondott. Feleségével építtették az Oázist, s fúrattak termálvizes kutakat. Kiderült: gyógyhatású vizet rejt a berényi föld mélye. A beruházásokat javarészt már akkor is bankkölcsönből fedezték, aztán a felhalmozódott tartozás miatt arra kényszerültek: közel 300 millió forintért eladják a gyógyvizes kutat a hozzá tartozó területtel a siófoki önkormányzatnak.

– Az azóta történt fejlesztésekre, új kút fúratására, a leendő üdülőfalu előkészületeire is kölcsönt vettünk fel; évek óta göngyölítjük az adósságot, most azonban a bank ezt megelégelte és december 15-ig adott fizetési határidőt – mondta Sereg József. – Nem tudok fizetni, az idei évünk nagyon gyenge volt, el kell küldenem a dolgozókat is, legfeljebb csak hétvégékre nyitunk ki. A medencéket is igen kevesen látogatják – nemrég készült pedig el a fedett rész –, a bevétel nem fedezi a fenntartást sem. Arra gondoltam, világgá kürtölöm: aki tud, nyújtson segítséget az egymilliárd forintot is érő komplexum megmentéséhez.

A megye nagyobb cégei, intézményei, vagy akár családi, baráti társaságai köthetnének le nálunk rendezvényeket; elküldhetnék üdülni, fürdeni a dolgozóikat. Ha a pénzt megelőlegezik nekünk, akkor később, szép sorjában „ledolgozzuk”. Ha jönne pénz, tehát el tudnám kezdeni a törlesztést, talán a bank is várna az árveréssel. Mert igaz, hogy 78 éves vagyok, de vannak még terveim; készek például a sóbarlang tervei, közművesítve van a 22 házhelyes üdülőfalu, ahová a leendő tulajdonosok bevezettethetnék maguknak a gyógyvizet.
Mi a garancia rá, hogy a „megmentők” által esetlegesen megelőlegezett pénzért cserébe meg is kapják később az ellenszolgáltatást? – kérdeztük Sereg Józseftől, aki azt felelte: – Az úri becsületszó...