A kő nem ismer kegyelmet

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Az autodidakta kaposfüredi szobrász, Kling József hatvan esztendős
[/caption]– Akármerre nézek a kertben, mindenütt csak kövek. Pedig a somogyi szobrászok a fára esküsznek.
– Talán azért vagyok kivétel – felelte Kling József –, mert Tolnában születtem. Amúgy az egyházművészeti korszakomban jórészt én is jórészt fával dolgoztam.

– Akkor honnan a kőimádat?
– Villányból. Az ottani művésztelepen ismerkedtem meg sok remek szobrásszal, s szerettem bele a kőbe.

– A munkáit látva úgy tűnik, a vonzalom kölcsönös. Akár le is tagadhatná, hogy az iskolák kimaradtak.
– Pedig meglehetősen későn kezdtem a szakmát. Eredetileg a színművészeti főiskolára készültem.

– Szegényebbek lettünk egy Hamlettel?
– Nem hiszem, ugyanis hamar a tudtomra adták, jobb, ha mással próbálkozom.

– Merész váltás volt!
– Nem tudom megmagyarázni, miért, de úgy éreztem, ehhez lenne érzékem.

Vonzódtam a kőhöz, agyaghoz, fához, gipszhez.

– Kitűnő megérzés.
– Vonzódtam a kőhöz, agyaghoz, fához, gipszhez. S tanácsot kértem Bors Istvántól.

– Bekerült a szobrászszakkörébe?
– Eljárogattam, megnézte a munkáimat, és azt tanácsolta: próbáljam egyedül meglelni az utam.

– Magyarán dolgozza ki egymaga a saját stílusát? Kegyetlenül hangzik.
– Ezzel segített a legtöbbet. Ugyanis észrevette, van bennem tehetség.

– Maradt tehát magányos farkas, felügyelet nélkül.
– Ez így nem igaz, hiszen feljártam Budapestre az Epreskertbe, ahol Somogyi József és Kiss Sándor lektorálták a munkáimat. Előbbi a képzőművészeti főiskola akkori igazgatója, utóbbi tanára volt.

– Megfelelő kontrollnak tűnik.
– Ettől még magam jöttem rá, hogyan kell arcot, alakot formázni. Elképesztő mennyiségű gipsz- és agyagfigurát készítettem.

– Sportnyelven szólva: megvolt hát az alapozó időszak.
– E nélkül lehetetlenség dolgozni. Amíg az ember nem bánik kitűnően a gipsszel, agyaggal, addig nem szabad mészkőhöz, gránithoz, agyaghoz nyúlni.

– A kő nem ismer kegyelmet?
– Onnantól élesbe megy minden. Ha törik, ha hasad, nincs visszaút. Még a legkönnyebb a legkeményebb anyagokkal dolgozni. Nehezebb ugyan megmunkálni, de nehezebben is hasadnak. Talán ezért is a kedvencem a márvány.

– Süttői? Carrarai?
– Egy indiai fajta. Zöld színű, s csaknem olyan kemény, mint a gránit. Igazi kihívás vele dolgozni.

– Csorbul rajta véső és flex?
– Milliméterenként haladok.

– Láttam már munka közben: ki sem látszott a porból.
– Szinte észre sem veszem. Vagy ha igen: élvezem.

– És az egészsége?
– Köszönöm, jól vagyok. Különben is, azt mondják: a mészpor jót tesz a csontritkulásnak... Amúgy munka közben nem gondolok rá, hogy bajom lehet. Olyankor egy másik világban járok.

– Flexszel a kézben veszélyes ábrándozni. Ha megcsúszik...
– ...akkor elvágom a combom. Vagy a karom. Esetleg elmozdul a véső, s lecsapom a körmöm.

– Nem lenne jobb védőkesztyűben?
– Akkor nem érezném az anyagot. Anélkül pedig lehetetlenség dolgozni.

– Pedig láthatóan rengeteg a munkája, ismerik, elismerik. Emlékszik még, melyik mű hozta az áttörést?
– Az első köztéri munkám, a barcsi második világháborús emlékmű. Egy Pieta.

– Témánál vagyunk. Történelmi emlékmű egyházi figurával. Egy klasszikus Kling.
– Ötvözöm a két témát: rengeteg lehetőség rejlik az egyházi és a világi formák, alakok összekapcsolásában.

Kling József

1946-ban született Dúzson

1980-ban megyei művészeti díjat kapott.

1999-ben Somogyi Tárlat nívódíjat kapott.

A Német Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Szobrász Társaság tagja.

– Nem lesz túlságosan bonyolult ettől az alkotás?
– Csinálhatnék olyan igazi „szájbarágós” szobrokat, de minek. A nézők úgyis mind saját maguk értelmeznek egy alkotást: mindenki mást akar, és mást is lát bennük. Az én szempontomból a lényeg az önkifejezés. Mint minden emberi munkában. Mindenki ért valamihez, nekem a szobrászat jutott. Hála istennek...

1980-ban megyei művészeti díjat kapott.

1999-ben Somogyi Tárlat nívódíjat kapott.

A Német Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Vonzódtam a kőhöz, agyaghoz, fához, gipszhez. Az autodidakta kaposfüredi szobrász, Kling József hatvan esztendős -->