Közélet

2007.02.07. 20:45

A Balaton-törvény marasztalja a tőkét

Hátrányos helyzetben van a Balaton térsége, mert a Balaton-törvény nem engedi, hogy támogatást kapjon a gazda a kivágott szőlőtőkék után – hangzott el a legutóbbi regionális hegybírói tanácskozáson.

SH összeállítás

Márpedig most az Európai Unió akár hektáronkénti kétmillió forintos támogatást is kilátásba helyezett kivágás esetén. A tervek szerint 40 ezer hektár szőlőskertet számolnak fel a következő öt évben. Spanyol, francia és olasz bortermelők tiltakoznak is ez ellen.

Tény: nagy a túltermelés, csökken a fogyasztás, egyre több bor jelenik meg az áruházakban Dél-Amerikából, Ausztráliából és Dél-Afrikából. Az EU most azért is fizet, hogy a bort semmisítsék meg, illetve párolják le tiszta alkohollá, amiből aztán fertőtlenítő, tisztítószer, vagy üzemanyag-adalék készül.

Sokan azért hagynának fel a szőlőműveléssel, mert nehéz a kapálás, a fiatalabb generációt meg már nem érdekli a borászkodás; mások elöregedett tőkéiktől szabadulnának.

– Egy hektár szőlő kivágása félmillió forintnál is többe kerül; többen is számolgattak a régióban, hogy az uniós támogatással még jól is járnának – mondta Kovács Klára kőröshegyi hegybíró. – Mint minden, ez alól is lehet persze kivétel, de általánosságban a déli és az északi parton sem vehető fel ezért támogatás. Az Alföldön ellenben már vágják a tőkét, ott fel is veszik érte az uniós pénzt, a kivágás nyomán keletkező telepítési jogot pedig (ami felhasználható, eladható, örökölhető) árulják. Környékbelieket is megkerestek már, állítólag négyzetméterenként 12-15 forintért kínálják a jogosultságot. Ez új jelenség. Eddig ha mifelénk gazdát cserélt a telepítési jog, akkor sokszor egy láda sör, vagy jelképes egy forint volt az ára.

Kovács Klára arról is beszélt: eddig nem ismert gombabetegség is tizedeli a Balaton-környéki szőlőket, ami szintén indokolhatná a kivágást. – Élettel teli tőkék egyszer csak kiszáradnak – magyarázta a hegybíró. – A hozzáértők szerint ez a felmelegedés, illetve a szeszélyes időjárás következménye. Nem tesz jót a szőlőnek, hogy egyszer vízben áll, máskor a gyökere alá megy egy méterrel a talajvíz szintje, vagy éppen hőgutát kap.

A csurgói hegyközségben kis szőlő területek vannak, a gazdák elsősorban nem piacra, hanem saját maguk számára termelnek – mondta Ilia Csaba hegybíró. Éppen ezért nem hiszem, hogy sokan élnének ezzel a lehetőséggel. A telepítési jogukról sem szívesen mondanának le, pedig a támogatás igénybevétele ezzel járna. Az itt élők inkább fejleszteni, telepíteni szeretnének, főleg az a néhány, nagyobb területtel rendelkező gazda.

Tavaszi József, a Balaton Agrár Zrt. elnök-igazgatója azt mondta: szőlőtulajdonosként, gazdálkodóként és hegyközségi elnökként is érinti a tervezet.
– Nem tartom szerencsés dolognak – mondta –, mert ez végleges dolgot jelentene. A kivágott területen nem lehet többet telepíteni. Jelentősen csökkenhetne az ültetvények száma az országban. Pont most, amikor a távlati prognózisok is azt mutatják, stabilizálódott a piaci verseny és jók az árak is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!