Közélet

2007.06.10. 15:23

Évekig torzóként állt a bogláriak büszkesége

Felavatták a balatonboglári sport- és szabadidő központot, amelyet a város egykori olimpiai bajnok kajakozójáról, Urányi Jánosról neveztek el.

Kolumbán Tünde

A megnyitó ünnepségen ott voltak az 1956-os Melbourne-i olimpia aranyérmesének leszármazottai is, akiket Kovács Miklós, Balatonboglár polgármestere köszöntött. A 800 millió forintos beruházás nagy részét a 6200 lelkes település állta. Az építkezésre a város 20 éves lejáratra 600 millió forint hitelt vett fel. A létesítményt az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaság működteti.

A sportcentrum, ahogy azt avató beszédében Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondta, megjárta a hadak útját, évekig torzóként állt. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki azoknak, akik nem adták fel, és összefogva megvalósították a beruházást.

A város közvéleményét ma is megosztó létesítmény építésének ötlete 1991-re nyúlik vissza. Balatonbogláron hosszú évekig vitatták, hogy sportcsarnok, vagy uszoda épüljön. 2001-ben a helyiek civil kezdeményezésű közvélemémnykutatáson úgy döntöttek: készüljön el mindkettő. Több mint 10 évvel ezelőtt már belekezdtek egy sportközpont építésébe, az önkormányzat azonban az építkezés megkezdése után szerződést bontott a kivitelezővel, emiatt a bíróság kártérítésre kötelezte a várost.

A most elkészült 3300 négyzetméter alapterületű sportcentrum építése 2002-ben kezdődött. A kor színvonalának megfelelő épületben 25 méteres tanuszoda és nemzetközi mérkőzések megtartására is alkalmas sportcsarnok kapott helyet. A központ éves fenntartási költsége 75-80 millió forintra rúg majd, míg a létesítmény vezetője 20-30 millió bevétellel számol.

Urányi János a névadó

A kajakozó, olimpikon 1924. június 24-én Balatonbogláron született, 1964-ben húnyt el Budapesten. 1944-től első osztályú sportoló, a Budapesti Dózsa, illetve az Újpesti Dózsa kajakozója volt, 26 alkalommal nyert magyar bajnokságot (egyéni 6, csapat 20). 1948 és 1959 között a magyar kajak-kenu válogatott tagja volt. Az 1956-os melbourne-i olimpián a 10 ezer méteres kajak kettesben Fábián Lászlóval olimpiai aranyérmesek lettek. Ők voltak a sportág első magyar bajnokai. Az 1957-es Európa Bajnokságon, Gand-ban 500 méteren arany, 10 ezer méteren ezüstérmet szerzett kajak kettesben. 1958-ban a prágai Világ Bajnokságon kajak kettesben 10 ezer méteren aranyérmes lett. 1961-ben visszavonult és a Dózsa hajóépítő műhelyének vezetője lett.


Sós Zoltán a létesítmény vezetője elmondta: azon fog dolgozni, hogy a sportcentrum minél nagyobb kihasználtsággal működjön, hiszen az épület fenntartása nem lesz könnyű feladat. A volt boglári polgármester háta mögött az avató ünnepségen összesúgtak az emberek. Többen azt kifogásolják, hogy Sós Zoltán három éve a központ fizetett vezetője, de szerintük nem csinált semmit. Sós Zoltán a vádakra mindössze annyit mondott, hogy nem védi magát, mert az gyanús lenne.

Az avatóünnepség végén a sportközpont épülete előtt néhány boglári arra panaszkodott, hogy hiába szép és korszerű az épület, ha elvitte a város minden pénzét. A helyiek egy része attól tart, hogy a nagyszabású beruházás miatt egyéb fejlesztésekre nem költ majd a város a következő években.

Egymillió forintot adott át a városnak a sportcentrum megnyitóján a Boglári Uszoda Alapítvány elnöke. Gáspár László a megnyitón elmondta, az alapítvány számláján összegyűlt pénz nagy része Gárdos Zoltán volt balatonboglári képviselő tiszteletdíjából származik, de a hosszú évek alatt félretett összeget civil adományok is gyarapították. Több mint 10 évvel ezelőtt a Boglári Uszoda Alapítvány volt az első kezdeményezője a tanuszodának.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!