2007.12.23. 08:43
Az éj talán még a nyomort is eltakarja
Egy betonfal jótékonyan takarja a romhalmazt. Bontásra váró sorházak. Az ablakok, ajtók helyén lyukak. Kiszedték, ellopták, eladták vagy lebontották, ma már senki sem tudja. Jég és hó. A szemetet nem tudja elaktakarni a téli csapadék. Műanyag flakonokat görget, különböző papírokat, mocskot cibál a szél. Küzd a jéggel.
Lelakatolt sufnik. Udvari budinak nézné az ember, de kiderül: tárolók. Az itt élők értékeit rejtik. Mert itt emberek, családok élnek. A nyomor felett egy hajszállal, hiszen nekik van fedél a fejük felett.
A lakásban a dupla ablakokban csak belül van üveg. Az ablakok között macska kuporog. A függönyt koszlott pléd helyettesíti. A lakásban is macskák. – Nem az enyémek – mondja egy másik Erzsi. – Én csak etetem őket. Ilyenkor bejönnek, de éjszakára kirakom a társaságot. A Gyöngyinek több macskája van. Nekem csak négy – hadarja, miután nagy nehezen megértette, mit kérdeztünk tőle. – A lakást azt a Laci festette egyszer ki, de már többet nem kell, mert hamarosan „leboncsák”.
Nagy László a párja. A napokban engedték ki a kórházból. Levették az egyik lábát. Az alig hatvanéves férfi valamikor a húskombinátnál, majd a temetkezési vállalatnál dolgozott. Ötvenezer forintból élnek.
– Együtt vagyunk az Erzsivel. A lányunk 16 éves, Mesztegnyőn kollégiumban van. Nem engedik haza még karácsonyra sem.
– „Tuggya”, másfajta emberek élnek ott – szól közbe Erzsi, de el is hallgat, mert valami, talán egy belső hang leköti a figyelmét.
– Nem tudok közlekedni. Van ez a tolókocsi, de a jég miatt nem tudok kimenni. Talán Erzsi kap lakást, de nem tudjuk, hogy hol. Itt nincs semmi. Villannyal fűtünk. Kétezer forint havonta, meg hatszáz a lakbér. Azt levonják az Erzsitől.
– Nem én fizetem, hanem a pártfogóm. Oda megy a pénzem, nekem kell érte elmennem. Egyébként nem foglalkozik velem. A nővérem intézte el, tudja, az a bolond.
Közben látogató érkezik Lászlóhoz, egy utcabeli.
– Tudja, jövök a boltba, olyankor benézek ide is – mondta. – Jó barátok vagyunk mi.
Esteledik. A sötét a kosz mellett talán a nyomort is eltakarja. Meg a falat, ha valaki nem néz mögé.
Fenyőfája azért lesz a családnak, műanyagból
Lakás: nincs húsz négyzetméter. Szoba, konyha. Öt ember otthona. A szobába nem is fér más, mint egy emeletes, egy dupla és egy rácsos ágy. Meg egy asztal, egy szekrény, egy tévé. Rend van és tisztaság. Orsós Erzsébeték birodalma.– Fával fűtünk, fürdőszoba nincs, úgy melegítem a vizet, mert minden este van fürdés. A nagyobbak iskolások, Tomival, a picivel vagyok itthon gyesen. Ez önkormányzati lakás. Azt mondták, januárban lebontják. Akkor kapunk lakást. Ha valakit kilakoltatnak, akkor azt a lakást megkapjuk. Több mint öt éve élek itt. Először a másik oldalon laktunk, de azt lebontották. Várják már a gyerekek a karácsonyt. Kicsit szegényes lesz, de megtartjuk. Ide az asztalra elfér a fenyőfa. Műfenyő lesz.
– Fával fűtünk, fürdőszoba nincs, úgy melegítem a vizet, mert minden este van fürdés. A nagyobbak iskolások, Tomival, a picivel vagyok itthon gyesen. Ez önkormányzati lakás. Azt mondták, januárban lebontják. Akkor kapunk lakást. Ha valakit kilakoltatnak, akkor azt a lakást megkapjuk. Több mint öt éve élek itt. Először a másik oldalon laktunk, de azt lebontották. Várják már a gyerekek a karácsonyt. Kicsit szegényes lesz, de megtartjuk. Ide az asztalra elfér a fenyőfa. Műfenyő lesz. -->