A Nagy Főnök figyel téged

Somogyi informatikai szakemberek sora beszélt kérdésemre e témáról, de a nevét egyikük sem adta. Elvégre az érintett cégeknek dolgoznak, maguk telepítik az adatforgalmat és internetezést ellenőrző tartalom-kontroll szoftvereket és protokollokat.

– Létező a felvetés: egyre több vállalat korlátozza a dolgozók internetezési, elektronikus levelezési lehetőségeit, vagy éppen kulcsszavas keresőkkel figyeli, merre járnak, mivel foglalkoznak a munkatársai – mondja az egyik cégvezető. – Ez valahol nem furcsa, hiszen a munkahely az munkahely, az ő irodáját, számítógépét, villamosenergiáját, internetkapcsolatát használjuk, elvárja tehát, hogy ne lébecoljunk a költségén.

Számos e-mail-monitoring alkalmazás érhető el a szoftverpiacon. Ezek akár többezres cég levelezését is képesek figyelni. A kulcsszavas keresők beállíthatók rivális cégekkel kapcsolatos fogalmakra (a kémkedés és konspiráció ellen), a szabadidős tevékenységekre vagy éppen az internetes slágertémára, a szexre (a lógás ellen).

– Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a munkahelyi internetes forgalom, különösen a személyes e-mailek és böngészés a személyes adatok védelmének hatálya alá esik, és titkossága alapvető emberi jog. Az ítéletet az Európai Emberi Jogi Egyezménybe is belefoglalták, és már a hazai bírósági ügyekben is iránymutatónak tekinthető – mutatja az interneten elérhető információt egy közhivatal alkalmazottja.
Az e-mailezés 2001-től bizonyítékként is felhasználható a bíróságon: az Egyesült Államokban a cégek negyedénél fordult már elő, hogy bizonyítékként e-maileket kértek be tőlük.

Elbocsátó „szép” üzenetek

Az amerikai vállalatok több mint 25 százaléka bocsátott már el dolgozót az e-mailezésre vagy az internetezésre vonatkozó szabályok megsértése miatt. A legtöbben „nem megfelelő” oldalakat, többnyira pornót böngésztek, vagy túl sokat szörföztek munka helyett. Az céges e-mailezésben a legtöbb probléma a „káromkodások” vagy a túlzott magánjellegű használat miatt volt. A cégek kétharmada figyeli az alkalmazottak számítógépezési szokásait az Egyesült Államokban, s erről – bár a legtöbb államban nem kötelező – 90 százalékuk előzetesen tájékoztat. Az EU-ban csak akkor monitorozhatnak a cégek, ha erről előtte értesítenek.

Az európai bíróság külön is kitért rá, hogy szükséges és jogszerű lehet a dolgozók internetes aktivitásának megfigyelése, erről azonban tudniuk kell a megfigyelteknek.
– A munkáltatónk bármikor, bármelyik e-mail üzenetünkbe belenézhet, eltárolhatja őket, vagy adott esetben felhasználja ellenünk, ha a levél tartalma alapján kiderülne: kigyót melengetett a keblén – példázza az informatikai rendszergazda. – A bebarangolt oldalak nyomot hagynak, amelyeket az otthoni gépekkel szemben nem mindig lehet lepucolni...
Hazánkban az aktív keresők csaknem 30 százaléka fér hozzá az internethez a munkahelyén. A tanulók közel 70 százaléka éri el a webet az iskolában. A böngészéssel kapcsolatos gondok egyre gyakoribbak lehetnek.

Az Európai Parlament már a kilencvenes években készített egy jelentést az elektronikus üzeneteket figyelő globális elektronikus kémhálózatról. Eszerint az összes telefon, e-mail és fax üzenetváltást lehallgatja az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség. Az adatokat számítógépes programokkal elemzik, rákeresve bizonyos „kulcsszavakra”.
De ez egy másik történet, benne Bin Laden, bomb, terrorist, mozlim, és a többi...