Közélet

2008.07.02. 11:40

Gyűlöletbeszéd: Suchman Tamás kiáll a törvény mellett

A gyűlöletbeszéd elutasítása kapcsán kereste fel Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság elnökét Suchman Tamás somogyi szocialista országgyűlési képviselő.

Vas András

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése alapján a gyűlöletbeszéd nem büntethető, még akkor sem, ha alkalmas a becsület és az emberi méltóság csorbítására. A testület szerint a gyalázkodó kijelentések és mozdulatok önmagukban nem jelentenek kockázatot, jogilag csak közvetlen erőszak vagy annak nyilvánvaló veszélye esetén lehet fellépni. A döntés ellen több szocialista politikus tiltakozott, Suchman Tamás pedig személyesen az AB elnökéhez fordult.
– Szerdán reggel fél kilenckor fogadott Bihari Mihály, akivel kiváló, mondhatni baráti a viszonyom – mondta Suchman Tamás. – Felajánlotta jogi segítségét, ha már nem lesz hivatalában, segít összeállítani egy olyan előterjesztést, amely kiállja az Alkotmánybíróság próbáját.

A képviselő szerint ugyanis Magyarország sajátos helyzetben van a gyűlöletbeszéd szempontjából a történelmi előzmények és az európai demokráciában betöltött szerepe miatt is.
– A jogban érvényesülnie kell az erkölcsnek – állította Suchman Tamás. – Ehhez elengedhetetlenek a történelmi ismeretek, melyek nélkül nem lehet ilyesfajta döntéseket hozni. Ezért is adtam át édesanyám 1944-es naplóját, mely a kaposvári gettóból indulva megjárta Auschwitzot is.
Felvetettük: a szélsőségek és a gyűlöletbeszéd ellen törvény helyett inkább széleskörű társadalmi összefogásra lenne szükség – mint például Prágában történt, ahol politikusok, egyházi vezetők, civil szervezetek akadályozták meg, hogy szélsőjobbosok vonuljanak az óváros zsidó negyedébe tüntetni –, valamint hogy a szólásszabadság alapvető alkotmányos jog, azaz a gyűlölködő kifejezések ellen sem büntetőjogilag kellene fellépni.

– Olyan alkotmányos jog nincs, amely feljogosít, hogy bárkit gyalázzanak – reagált Suchman Tamás. – A jogfejlődésben a méltósághoz való jog megelőzte a szólásszabadságét. Ráadásul utóbbi rosszul értelmezett változata miatt nyert teret például Németországban a nácizmus, azaz ilyen elv alapján nem lehet hagyni a náci-fasiszta beszédet. Törvényi szabályozásra pedig azért lenne szükség, mert Magyarországon egyelőre kevés esélye van egy széleskörű, a politikai jobb és baloldal mellett a különböző egyházakat, valamint a társadalom szinte minden rétegét megmozdító összefogásra.
Igaz, akadnak jó példák. Hódmezővásárhely önkormányzata kitiltotta a Magyar Gárdát a városból, s a fideszes polgármester, Lázár János a zsinagógában mondott beszédében ajánlotta a többi településnek és a budapesti kerületeknek, hogy kövessék példájukat, és viseljék el, ha emiatt esetleg bíróságra kell járniuk.

A képviselő hozzátette, a demokrácia nem sérül, ha évezredes emberi jogok védelmében a törvény erejével lépnek fel, ráadásul az antiszemitizmus, rasszizmus nem a zsidóság vagy a cigányság, hanem a többségi magyarság ügye.
– Az már csak hab a tortán, hogy az AB éppen akkor utasította el a törvényt – tette hozzá Suchman Tamás –, amikor a hazai zsidóság történelmének legsötétebb napjaira, a holokausztra emlékezik. Az időzítés a hatszázezer elhurcolt és meggyilkolt ember arculcsapása. Az Alkotmánybíróság tagjai jobban tették volna, ha részt vesznek valamelyik megemlékezésen, a szemébe néznek néhány túlélőnek, s csak azután vonulnak vissza, hogy meghozzák döntésüket...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!