Közélet

2008.07.04. 09:41

Zamárdi: a város ma már a Balaton szíve

A városi rang minőségi előrelépést jelent Zamárdinak. Csákovics Gyula polgármesternek nem titkoltan az a célja, hogy megerősítse a várost a tóparti települések között.

Kolumbán Tünde

Ugyanúgy süt a nap Zamárdi felett, mint korábban, és a Balaton vize is ugyanolyan kék a település partjainál, mint az elmúlt hetekben. A Balaton szíveként is említett Zamárdi életében egyik napról a másikra mégis jelentős változás következett be azáltal, hogy a település július 1-jén nagyközségből várossá vált. Csákovics Gyula polgármester is hasonlóképp kelt fel kedden reggel, mint korábban, de azért benne motoszkált: valóra vált a település régóta dédelgetett álma.

– Nem mindegy, hogy egy település rangja milyen. Egy városi cím mindenképpen minőségi előrelépést jelent, új lendületet ad Zamárdi fejlődésének – mondta az immár városvezetőként titulálható polgármester. – Továbbra is az a célunk, hogy megerősítsük Zamárdit a Balaton-parti települések között, hiszen láthatjuk, hogy konkurenciaharc zajlik. Ma egy települést menedzselni kell, ezért sem mindegy, hogy rangban előre léptünk.

Legendák övezik a Szamárkő történetét, tájház őrzi Zamárdi múltját

Zamárdi környéke ősidők óta lakott. A település nevét Sca-mardként először 1082-ben említi írásos dokumentum, majd 1171-ben Zamardiként egy hiteles oklevél. A 18. századtól Szamárdi alakban írták a város nevét, Zamárdiként először 1828-ban szerepelt egy községbírói számadásban.

A település legendákkal övezett képződménye a parkerdőben található. A Szamárkő nevű sziklacsoporthoz az a legenda fűződik, hogy arra járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel. A sziklátólban lévő mélyedéseket a népnyelv lábnyomoknak tartja. A legenda szerint az egyik Jézusé, a másik a szamáré.

Egy másik történet szerint a követ a tihanyi tűzhányó dobta át Zamárdiba.

Csákovics Gyula úgy véli: a színvonalbeli ugrás, a minőségi változás a Zamárdiban tervező befektetők számára is visszaigazolást jelenthet, hiszen ha azt látják, hogy van fejlődés, maguk is úgy gondolhatják: itt érdemes fejleszteni.

A városvezető azt mondja: nagy megtiszteltetés, hogy siker koronázta a pályázatukat, annál is inkább, mert az indulók között több olyan település is akadt, amelyik nem először próbálta elérni a városi rangot. Zamárdit nem elsősorban a település mérete vagy lakosságszáma emelte a magasabb közigazgatási kategóriába, hanem turisztikai vonzereje, az idegenforgalomban betöltött szerepe. A polgármester büszke rá: Zamárdiról mindenki tudja, hogy a település hol található.

– Anyagilag, állami támogatások tekintetében a városi rang nem jelent számottevő pluszbevételt. Legfeljebb a speciálisan városok számára kiírt pályázatok válnak elérhetővé. Én inkább abban bízom, hogy a fejlesztések új lendületet kapnak, megvalósulnak az SCD tervei és a zamárdi kikötő is.

Csákovics Gyula arra a felvetésre, amelyben az egyik olvasónk a városi rang megszerzése kapcsán gratulált a polgármesternek a balra forduláshoz, úgy reagált: ő maga független, és nem pirosnak vagy narancssárgának tartja magát, hanem magyarnak, sőt abnormálisnak nevezte, hogy a mai közéletben leginkább politikai ideológiák mentén gondolkodnak az emberek. A polgármester elhatárolódott attól, hogy politikai hátszéllel sikerült megszerezni a városi rangot.

– Zamárdi várossá avatását először egy független szakmai bizottság javasolta, csak azután a Gyenesei István miniszter által felkért grémium. Ettől függetlenül azt vallom, hogy egy polgármesternek minden követ meg kell mozgatnia a település érdekében és azt kell néznie, hogy a települést hogyan tudja előrevinni. Aki pártérdekeket szolgál ki, nagyon rossz úton jár – hangsúlyozta Csákovics és hozzátette: a várossá válás köthető a nevéhez, de ez nem a saját sikere, hanem Zamárdié.

A várossá avatási ünnepséget a hagyományos zamárdi búcsú idejére tervezik a településen

A Balaton szíve vagy a turizmus egyik fellegvára szlogent is szívesen a zászlajára tűzné Somogy legfiatalabb városa. Ahogy eddig, úgy az elkövetkezőkben is arra kívánnak koncentrálni a városban, hogy a minőségi turizmus feltételeit tovább javítsák.

Érdekes, hogy a településről korábban is sokan azt gondolták, hogy város. Gyakran a sajtó is megelőlegezetten emlegette Zamárdit Balaton-parti városként.

A település az elmúlt év adatai alapján a déli part második legkedveltebb nyaralóhelye. Tavaly nyáron háromszázezer vendégéjszakát regisztráltak Zamárdiban. Az egy főre jutó vendégéjszám ugyanakkor a polgármester szerint itt a legmagasabb a Balaton régióban.

A települést kifejezetten a három kilométer hosszú egybefüggő partszakasz miatt kedvelik a vendégek, ami teljes hosszában szabadon használható. A strandok ráadásul csodálatos panorámával rendelkeznek, hiszen a lubickoló turisták vagy épp a horgászok a Tihanyi-félszigetre látnak rá. A strandok biztonságosak is, mintegy másfél évtizede itt szervezték meg először az önkéntes orvosi szolgálatot, ami azóta is sikeresen működik. Nemrég épp egy fiatalember életét mentette meg a szolgálatban lévő orvosházaspár.

A település egyik legnagyobb attrakciója is strandhoz, a vízparthoz köthető. Nyaranta a strandolók és a helyiek egymás kezét fogva egy hatalmas szivet formáznak a Balatonban. Az alakzat megformálásához mintegy 1500 strandolóra és legalább 24 fokos vízre van szükség, hiszen ahhoz, hogy a hatalmas kör-be állt emberek szívbe rendeződjenek, mintegy háromnegyed órára van szükség.

A várossá avatási ünnepséget szeptember 7-ére, a ha-gyományos Kisboldogasszony- napi búcsú idejére tervezik Zamárdiban, amikor igazi csinnadrattával örülnek majd a helybeliek.



Nem lehetnének most város, ha nem jöttek volna ki jól a területvitából

Nagyon örülök Zamárdi városi rangjának – mondta Kiss Jenőné, a település expolgármestere. Azt mondta: az elmúlt évtizedben többször is felmerült a pályázat benyújtása, de az előző településvezetők energiájának nagy részét elvitte a Szántóddal folytatott területi vita. Ismert: a perből Zamárdi jött ki jobban, igaz, azután a vagyonvitából már nem. – Ha Zamárdinak nem sikerül visszaszerezni Szántódtól a területét, akkor ma nem lennénk város – vélekedett Kiss Jenőné, aki szerint presztízskérdés is, hogy a közeli Balatonföldvár mellett, amelynek területe is kisebb és lakosságszáma is kevesebb Zamárdiénál, végre ők is várossá válhattak.

Érdekes, hogy a településről korábban is sokan azt gondolták, hogy város. Gyakran a sajtó is megelőlegezetten emlegette Zamárdit Balaton-parti városként.

A település az elmúlt év adatai alapján a déli part második legkedveltebb nyaralóhelye. Tavaly nyáron háromszázezer vendégéjszakát regisztráltak Zamárdiban. Az egy főre jutó vendégéjszám ugyanakkor a polgármester szerint itt a legmagasabb a Balaton régióban.

A települést kifejezetten a három kilométer hosszú egybefüggő partszakasz miatt kedvelik a vendégek, ami teljes hosszában szabadon használható. A strandok ráadásul csodálatos panorámával rendelkeznek, hiszen a lubickoló turisták vagy épp a horgászok a Tihanyi-félszigetre látnak rá. A strandok biztonságosak is, mintegy másfél évtizede itt szervezték meg először az önkéntes orvosi szolgálatot, ami azóta is sikeresen működik. Nemrég épp egy fiatalember életét mentette meg a szolgálatban lévő orvosházaspár.

A település egyik legnagyobb attrakciója is strandhoz, a vízparthoz köthető. Nyaranta a strandolók és a helyiek egymás kezét fogva egy hatalmas szivet formáznak a Balatonban. Az alakzat megformálásához mintegy 1500 strandolóra és legalább 24 fokos vízre van szükség, hiszen ahhoz, hogy a hatalmas kör-be állt emberek szívbe rendeződjenek, mintegy háromnegyed órára van szükség.

A várossá avatási ünnepséget szeptember 7-ére, a ha-gyományos Kisboldogasszony- napi búcsú idejére tervezik Zamárdiban, amikor igazi csinnadrattával örülnek majd a helybeliek. Legendák övezik a Szamárkő történetét, tájház őrzi Zamárdi múltját Zamárdi környéke ősidők óta lakott. A település nevét Sca-mardként először 1082-ben említi írásos dokumentum, majd 1171-ben Zamardiként egy hiteles oklevél. A 18. századtól Szamárdi alakban írták a város nevét, Zamárdiként először 1828-ban szerepelt egy községbírói számadásban.

A település legendákkal övezett képződménye a parkerdőben található. A Szamárkő nevű sziklacsoporthoz az a legenda fűződik, hogy arra járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel. A sziklátólban lévő mélyedéseket a népnyelv lábnyomoknak tartja. A legenda szerint az egyik Jézusé, a másik a szamáré.

Egy másik történet szerint a követ a tihanyi tűzhányó dobta át Zamárdiba. Nem lehetnének most város, ha nem jöttek volna ki jól a területvitából Nagyon örülök Zamárdi városi rangjának – mondta Kiss Jenőné, a település expolgármestere. Azt mondta: az elmúlt évtizedben többször is felmerült a pályázat benyújtása, de az előző településvezetők energiájának nagy részét elvitte a Szántóddal folytatott területi vita. Ismert: a perből Zamárdi jött ki jobban, igaz, azután a vagyonvitából már nem. – Ha Zamárdinak nem sikerül visszaszerezni Szántódtól a területét, akkor ma nem lennénk város – vélekedett Kiss Jenőné, aki szerint presztízskérdés is, hogy a közeli Balatonföldvár mellett, amelynek területe is kisebb és lakosságszáma is kevesebb Zamárdiénál, végre ők is várossá válhattak. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!