Nagy szótér: a Tisztelt Ház szava-borsa

Továbbra is Herényi Károly vezeti a somogyi képviselők közötti felszólalási versenyt. Már amennyiben a versengés darabszámra és időre megy, de honfitársaink nagy része bízvást mérné inkább a szóár tartalmi, értelmi súlyát. Az MDF frakcióvezetőjeként dolgozó honatya leghosszabb felszólása is ebbéli teendőjéből fakad: pártja vezérszónoka volt a költségvetési vitában. Egyebek között az euró bevezetésének céldátumát is forszírozta, és a Szülőföld Alapról is beszélt. Időtartamban az előkelő harmadik helyen végzett Pettkó András és Keller László mögött. Ők a tízen túliak társasága.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Megmértük a szólamokat
[/caption]
A második legbeszédesebb képviselő május közepe óta miniszter is egyben. Gyenesei István függetlenként még a 2007-2020-as időszak energiapolitikai koncepciója ügyében tette meg leghosszabb felszólalását. Miniszterként számos kérdésre válaszolt, így az Intézményesített korrupció, avagy panelprogram szocialista módra? címűre. Tűzoltókról, óvodásokról, Pekingről is szólt, és megnyilatkozott a Szelíd ajánlás vagy nyomásgyakorlás? témakörben a vitatott Siposhegyi-drámáról.

Az első számba került Lamperth Mónika is, aki májusig szociális és munkaügyi miniszterként hallatta a hangját. Kedvenc szakterülete a Munka, tudás, tulajdon program volt. Amióta pártelnökikabinet-vezetőként tevékenykedik, érdemben csak négyszer szólt: a költségvetés általános vitájában.



Dolgos ülésszakokat tudhat maga mögött Heintz Tamás és Mátrai Márta. Előbbit a egészségügyi törvények módosítása és a vizitdíj ösztökélte szólásra, és interpellált is, szeptemberben például Mit lehet még dobra verni? címmel. Ugyancsak fideszes ellenzéki képviselőtársa a Polgári Törvénykönyv általános vitájában exponálta magát, de véleményt formált az Országos Területrendezési Terv, az idősellátás és a gyermekszegénység vitájában is.

Szászfalvi László KDNP-s frakcióvezető-helyettesként és az emberi jogi bizottság alelnökeként szólalt föl gyakran. A költségvetés, a közrendvédelem és az ombudsmanok tevékenysége töltötte ki megszólalásainak jelentős részét. Az első kétszázba még éppen beférő Gruber Attila leghosszabb beszédét a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet vitájában mondta el, és egy különös témáról, a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetéről is állást foglalt.

Kolber István a költségvetési vitában beszélt, és egy kutatás-fejlesztést érintő interpellációra adott választ. Kuzma Lászlónak a Munka, tudás, tulajdon program, a szakképzés helyzete és a költségvetés adott ihletet. Móring József Attila is megszólalt a jövő évi büdzsé alakulásakor, amint a balatoni üdülőkörzet témájában is. Csákabonyi Balázs mindhárom idei felszólalása februárra datálható, a leghosszabb Gusztos Péter mentelmi ügyének bizottsági állásfoglalása volt.

Továbbra sem tartozik a bőbeszédűek közé Suchman Tamás, aki idén ülésszakonként egyszer emelkedett szólásra. Ősszel hazánk megújításának lehetséges irányairól, tavasszal a balatoni üdülőkörzet vitájában szólt. Hagyományt őriz Rákóczy Attila is, aki továbbra sem a szavak embere: a kereső nem talált neki tulajdoníthatóan se szólást, se elszólást.