Harmincmillió forint egy művelődési házért

Károly Irma az egykori Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatójaként végig élte a közművelődési intézmények háttérbe szorulását. A ma nyugalmazott szakember, somogyi honismereti és népművészeti egyesületek tisztségviselője azt tapasztalta: a települések pénzügyi megszorításai örvén mindig a kultúra veszített elsőként pozíciókat. Csakúgy mint országosan, vagy akár háztartási szinten. A fonyódi intézményösszevonás idején szakértőként kérték a segítségét, és ő megfogalmazta aggályait. Megtette volna egy testületi ülésen is, ám ilyenre nem invitálták.
– Művelődéli intézményt bezárni bizonyos esetekben jogszabályokba is ütköző tortúra, aminek nem teszi ki magát önkormányzat – magyarázza, miért nem hallani művelődési házak lakat alá kerüléséről. – A kulturális funkciók kiürülése viszont pénz, szakértelem, akarat, vagy ezek különféle együttállásai esetén gyakori.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A régi SMK-ban a Kaposvári Roxinház talált otthonra
[/caption]
Szalai Lilla, a megyei múzeumok igazgatóságának közművelődési osztályvezetője és csapata nemrégiben részt vett egy statisztikai helyzetfelmérésben. Eszerint Somogy 244 településén – Kaposvár Megyei Jogú Város hálózatát nem számolva – 466 közművelődési intézmény működött 2008-ban. Egyebek között könyvtár, művelődési ház, múzeum, galéria, teleház, helytörténeti tárlat.
– A somogyi települések jelentős részében van művelődési ház, ám a kultúrát terjesztő, közösségi tereket éltető, programokat szervező intézménynek csak töredéküket nevezhetjük jó szívvel – mondja Szalai Lilla. – Az esetek egy részében van egy kulcsos ember, önkormányzati köztisztviselő, gondnok vagy akár a polgármester, aki időnként egy programra kinyitja a házat, majd hetekre ismét visszacsukja. Másutt, akár kisvárosi léptékben is egyetlen művelődésszervező viszi a házat nappal és az esti programokon is. Az ilyen egyszemélyes intézmény persze szabadságra menni sem igen tud.



Az osztályvezető szerint mindenütt sok múlik a közművelődés lelkein, a közösségek helyi motorjain. Ők nagyban meghatározzák, hogy merre fejlődik egy település, épül-szépül „kívül-belül”, mint a déli-parton Balatonlelle vagy Balatonboglár, avagy visszaesik mindenben.

Eladják a fonyódi művelődési ház épületét, az erről szóló hirdetések a napokban jelennek meg. Az önkormányzat úgy döntött: harmincmillió forintért értékesítik az ingatlant. A ház tavaly február óta a Fonyódi Kulturális Intézmények részeként működik, egy művelődésszervező látja el feladatait. Munkáját a könyvtárban folytathajta a tervezett eladástól függően.
– Fonyódhoz méltatlan ez az épület, ami egykor családi ház volt. A városközpont rehabilitációjának pályázata új művelődési ház építését is magában foglalja. Készen vannak a volt bírósági épület átépítésének, felújításának tervei, régiós szinten megvalósításra alkalmasnak találták pályázatunkat – tájékoztatott Hídvégi József polgármester. Elmondta: nyáron várhatóan eldől, hogy nyer-e az 500 millió forint értékű pályázat, melyhez 100 millió forint önrészt kell biztosítaniuk. Ez utóbbihoz van szükség a meghirdetett művelődési ház árára.

A legkedvezőbb esetben két év múlva nyílhat új közművelődési intézmény Fonyódon, a polgármester szerint a feladatellátást addig is biztosítani tudják. Az eladásra szánt házban működő egyesületek, klubok és szakkörök közül a kisebbek a könyvtárban gyűlhetnének össze Hídvégi József szerint, míg a nagyobbakat a múzeum is képes befogadni. Rendelkezésre áll a volt bírósági épület, hiszen a pályázatban eleve ide tervezték az új kultúrcentrumot. A polgármester a fentiekre tekintettel úgy vélekedik: feleslegesen fűtik a művelődési házat, mert a rendezvényeket jellemzően más intézményekben tartották.