Csípi a nyírségiek szemét a siófoki Krúdy-szobor

Nyíregyházán 2003-ban állították fel Varga Imre Hazatérés című alkotását, amely Krúdy Gyulát – utalásként a vörös postakocsira – hintón ülve ábrázolja. Nem sokkal ezután Siófok is rendelt az eredetihez sokban hasonlító Krúdy-szobrot, amely 2004-ben került a Balaton-parti városba. A két mű közötti leglátványosabb különbség, hogy a nyíregyházihoz képest a siófoki Krúdy kalapot visel, és a hintójához lépcső is csatlakozik.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A szoborpárok készítése bevett szokásnak számít
[/caption]
A nyíregyháziak szerint a Balaton-parti alkotás csupán klón, sőt a település polgármestere szerint etikai kérdéseket is felvet, hogy a Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész néhány hónap különbséggel szinte teljesen egyforma szobrot készített Siófoknak és Nyíregyházának egyaránt. Csabai Lászlóné ezért etikai vizsgálatot kért az ügyben.



Balázs Árpád, siófoki városvezető ugyanakkor nem tartja kifogásolhatónak, hogy két hasonló alkotás készült, sőt mint mondta: szoborpárok készítése bevett szokásnak számít a képzőművészetben. – Varga Imre kifejezetten az a művész, aki szeret egy témát többször is feldolgozni – mondta Balázs Árpád, és megjegyezte: a művész siófoki Rákóczi szobrának sokban hasonlító párja a németországi Bad Kissingenben áll. A siófoki városvezető kérdésünkre válaszolva azt is elmondta: a szoborpár akár szimbolikus jelentőséggel is bírhat, hiszen Krúdy Gyula Nyíregyházáról járt Siófokra, így a szoborpár akár az indulás és az érkezés megörökítésére is alkalmas.

Ha már Varga-szobrok... Egyes műalkotások rendszerváltásokat is túlélhetnek. A Mártírok című szoborcsoportot Varga Imre 1985-ben Kaposvárra alkotta. Álldogáltak is pár évig a Forradalmárok terén, 1990-ben aztán Siófokra szállították az alakokat, s a Millennium parkban állítottak föl a mártírokból néhányat. A legszembetűnőbb különbség: Kaposváron még Lenin is közöttük szobrozott...