Közélet

2009.07.28. 10:39

„A hazáért mindhalálig!” Lőszerre véste hazaszeretetét

Nem mindennapi tárgyat őriz ereklyeként Ságváron Balogh István. Egy magyar hadifogoly aprólékosan megmunkálta a második világháborús harckocsi lőszerhüvelyéből készült vázát. Tíz éve egy barátjától kapta Németországban.

Krutek József

Vibrál a levegő a kánikulai forróságban, amikor Ságvárra érek, de Balogh Istvánék családi házának teraszán már árnyékban beszélgetünk. A ház tulajdonosa a konyhából hozza elő a féltve őrzött „kincset”. Azt mondja: rossz emlék, de hitet ébreszt.
– Sajnos a második világháború sok borzalmat hozott, emberek milliói értelmetlenül veszítették életüket – kezdte a beszélgetést a 74 éves Balogh István. – Erre az emlékre, amelyet Josef Brand német barátomtól 1999-ben kaptam, azért nézek mindig szeretettel, mert megnyugtat: hősök áldozták életüket a hazáért! A Somogyi Hírlapban is többször olvastam már cikket a hősökre való emlékezésről, a katonákról. Ezért is jelentkeztem a számomra is emlékezést jelentő tárggyal. Schulcz Tibor magyar hadifogoly az abramaskajai lágerben munkálta meg, amelyet a rávésett 1943. szeptember 29-i dátum is igazol.
Balogh István nézegeti, forgatja a „kincset“, közben szinte könnybe lábad a szeme.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Igazi kincs a lőszerhüvely
[/caption]

– Nézze csak – mutatja felém. – A hadifogoly a parancsnokának, Molder János hadnagynak készítette. Rávéste a Trianon előtti Magyarország térképét, és a következő szöveget írta rá: „Így volt – így lesz”. Az is olvasható rajta, hogy a nagy oroszországi hadjárat emlékére készült az alkotás. Itt látható egy harckocsi, illetve a magyar honvédség jellegzetes emblémája, de a katona két égő fáklyát is ábrázolt a hüvelyen: ez az örökkévalóságot jelképezi.
A nyugdíjas ságvári férfi szerint az a legfontosabb, hogy a hüvelyen a magyar korona mása is megtalálható. No, és a következő felirat: „A hazáért mindhalálig!”



– Sokéves barátság köt Josef Brandhoz és családjához – folytatta. – 1975-ben még Siófokon üdültetés során ismertem meg őket. Azóta tartjuk a kapcsolatot, szinte évente találkozunk vele és családjával. Én és a családom 2007 márciusában jártunk utoljára Németországban az ő meghívásukra, ők tavaly októberben látogattak el hozzánk. Az idén is várjuk őket.

Balogh István azt mondta: az ereklyeként számon tartott alkotást szívesen felajánlaná egy múzeum részére. Úgy gondolja, hogy elsősorban a hadtörténeti múzeumban lenne méltó helye, vagy olyan helytörténeti kiállítóteremben, ahol második világháborús eszközöket, felszereléseket őriznek. Elmondta azt is: szeretné, ha a nagyközönség is láthatná egy magyar hadifogoly nem mindennapi alkotását.
– Ez a különleges alkotás ugyanis egy igaz magyar katona búját-bánatát, elképzeléseit és vágyait őrzi. Olyan emberét, aki egész életén át szerette a hazáját – mondta búcsúzóul Balogh István.

A múlt öröksége

Balogh Istvánnak három „szerelme” volt: a sport, az ifjúság nevelése és a kultúra ápolása. Sok éven át aktív labdarúgó volt, dolgozott a KISZ-ben, majd a siófoki „Balaton” Táncegyüttesnek tizenhárom éven át volt a vezetője. Azt mondta: büszke rá, hogy a táncosokkal sok éven át ápolhatták a néphagyományt.

Címkék#Ságvár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!