Bunyó a sajtért: veszélyes a megtévesztő reklám

Ki ne járt volna már úgy, hogy a hirdetésekben, reklámokban látott kedvező akción felbuzdulva elsietett az üzletbe, ám ott csak üres polcokat talált a csalogató áron kínált portéka helyett. A kérdésre rendszerint az a válasz: elfogyott, elkapkodták; az akció napján, a nyitás után néhány perccel is. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) idei ellenőrzéseinek egyik célpontja éppen a reklám. Nemcsak a reklámújságokat, az írott sajtót, hanem az internetes hirdetéseket, az országos televíziós reklámokat, sőt a kirakatokat is figyelik.



– Somogyban 354 reklámot vizsgáltak a munkatársaink az első félévben, ebből 231 volt kifogásolható, regionális szinten pedig a 720 vizsgált reklámból 296 – tudtuk meg Halas Ernőnétől, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Dél-dunántúli Regionális Felügyelőségének vezetőjétől. – A leggyakrabban az ár feltüntetésével kapcsolatban tapasztaltunk problémákat. Jellemző hiba, hogy csak a nettó árat tüntetik fel a termék mellett, a bruttó hiányzik. Somogyban ez tette ki a kifogásoknak csaknem a felét, a régióban pedig 122 esetben jártunk el emiatt.

– Különösen az építőanyag-forgalmazás területén okoz ez gondot – tette hozzá Halas Ernőné. – A másik jellemző hiányosság, hogy az egységárat nem tüntetik fel. Somogyban és regionális szinten is a hibák 35 százaléka ebből adódott. Az akciókban nem kötelező feltüntetni az árat, de ha a reklámozó mégis feltünteti, akkor az egységárat is mellé kell tenni.

Új kifejezéssel is érdemes megismerkedniük a kereskedőknek és a vásárlóknak: „csalogató reklám”. Ez jelenti azt, hogy a hirdetésben feltüntetett akciós áru valójában nem található az üzletben. Pontosabban: amikor a kereskedő feltehetően tisztában volt azzal, hogy a meghirdetett áru nem elég. Ezzel azonban „be lehet csalogatni” a vevőket, akik ugyan az olcsó terméket nem tudják megvásárolni, de mást bizonyára ennek ellenére beletesznek a kosarukba.

A legfrissebb példa a közelmúltból az egyik üzlethálózat születésnapi sajtakciója, ami Kaposváron is kis híján tömegverekedésbe torkollott. Ilyesfajta „vevőcsalogatással” tizenegy esetben találkoztak a fogyasztóvédők a régióban.

– A reklám mindig kiemelt területe a vizsgálatainknak, hiszen a legtöbb információ ezeken keresztül jut el a vevőkhöz, akiknek minden esetben pontos tájékoztatást kell kapniuk – folytatta Halas Ernőné. – Ennek ellenére még mindig sok a törvényeknek nem megfelelő, megtévesztő, hiányos vagy éppen tiltott hirdetés. A kifogásolt reklámok miatt Somogyban 620 ezer, regionális szinten pedig több mint 2,2 millió forint bírságot kellett kiszabni.

Bár a vásárlók többsége a közérthetőséget értékeli, mégis sok helyen szerepel leárazás helyett sale, pénzváltás helyett change. Ez nem szabályos. Tizenegy esetben kellett eljárniuk a fogyasztóvédőknek szabálytalan idegen nyelvű feliratok miatt.