Közélet

2009.07.19. 08:17

Fogamzásgátló készül a vemhes kancák vizeletéből

Klimax elleni készítmény, fogamzásgátló – a közös bennük, hogy vemhes lovak vizeletét használja fel elkészítésükhöz a gyógyszeripar. Egy boronkai családi gazdaság is foglalkozik a lóvizelet-kereskedelemmel.

Vigmond Erika

A vemhes kanca néhány héten keresztül olyan természetes hormont termel, mely mind állati, mind emberi hormonkészítmények alapanyagául szolgálhat. A vizeletgyűjtés számos kötelezettséggel jár, ezért Somogyban is ritkaságszámba megy, hogy valaki ezzel foglalkozik. Ilyen a boronkai családi gazdaság is.

S bár nem kötelező, inkább kérés a szerződésekben a titoktartás, számos gazda szigorúan tartja magát ehhez, s nem is beszél róla. Kurrens üzlet, zárt rendszerű, nehéz bekerülni a körbe. Egy-egy vemhes kanca vizelete összességében ötvenezer forint bevételt hozhat a tulajdonosnak.

Tóth Tibor hatósági állatorvos kifejtette: nem a vizeletet fizetik meg, hanem azt a hormont, amit a három-négy hónapos vemhes állat placentája termel. A bevizsgált lóvizelet gyakran külföldre kerül, leginkább Amerikába és Németországba. – Kevesen vállalják, mert körülményes, sok odafigyeléssel és munkával jár – tette hozzá Tóth Tibor. – Legalább tíz lóval érdemes belevágni. A lovakat hozzá kell szoktatni a speciális felszerszámozáshoz, ami a vizeletgyűjtéshez szükséges, s rendszeres az állatorvosi felügyelet is.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Legalább tíz lóval érdemes belevágni
[/caption]
A kétkedők hangját elvágva le kell szögezni: ez nem állatkínzás. Nem katéterezik a lovakat – egyszerűen csak nem a szabadba, hanem egy gumitömlőbe pisilnek.

A boronkai családi gazdaság agrármérnöke, Laczkó Janka arról beszélt: a hidegvérű lovak jóval több vizeletet adnak, mint melegvérű társaik. A vemhes kancák vizeletéből az úgynevezett PMSG-hormont vonják ki, amelyet például a klimax elleni készítményhez vagy fogamzásgátlókhoz használnak fel.

A boronkai családi gazdaságban tíz hidegvérű és három arab lovat tartanak. – Lovak között nőttem fel, egyértelmű volt, hogy ezzel is foglalkozom majd – folytatta Laczkó Janka. – A gazdaság alapozza meg a jövőmet, mert háttér nélkül nehéz agrármérnökként elhelyezkedni. Önellátó gazdaságról beszélhetünk: a vizeletgyűjtés mellett lóhús és tehéntej eladásából is bevételünk van. A falusi turizmust is megcéloztuk, jelenleg felújítás alatt áll egy régi parasztház a gazdaság területén. Többek között ezen indíttatásból a háztáji állatoknál is törekszünk arra, hogy őshonos fajták legyenek, mint például mangalicák. Saját 35 hektár kaszálónk is van, így csak az abraktakarmányt kell megvásárolni. Az agrármérnök hozzátette: a lóhús fogyasztásnak nincs nagy hagyománya Magyarországon, leginkább az olaszok és a franciák kedvelik. A lóhús vörös hús, édeskés ízű, és vasban gazdag.

Az utánpótlásról beszélgetve Laczkó Janka egy felmérésre is felhívta a figyelmet, miszerint az elmúlt években sokkal több méncsikó született, mint kancacsikó. A kutatók szerint a kanca fogantatáskori fizikai állapota befolyásolja a születő csikó nemét. A bőséges élelem, a jobb fizikai kondíció mellett nagyobb az esély, hogy a kancák méncsikót ellenek. Laczkó Janka szerint inkább a genetika szól bele az utód nemébe.



Ezt erősítette meg a somogyfajszi lótenyésztő, Sall István is. Rácáfolva a felmérésre elmondta: nála most 5:4 az arány a kancacsikók javára, de általában is fele-fele arányban születnek mén-, illetve kancacsikók. Szerinte is a természet dönti el az utód nemét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!