Közélet

2009.08.09. 10:54

Egyre kevesebben perelik az önkormányzatokat

Nem elég indok a segélyre az, hogy járna, az elutasításra pedig az, hogy nem jut.

Jakab Edit

Somogyban néhány éve még félszáz olyan per volt a bíróságon, amelyben felperesként egy egyszerű állampolgár, alperesként pedig az önkormányzat állt a bíróság előtt. Közvetlenül a rendszerváltás után pedig még ennek is többszöröse. Mára ezek a perek szinte eltűntek. Tavaly már csak tíz ilyen ügyet tárgyalt a bíróság, az idén pedig öt érkezett.

Egyáltalán mi indít arra valakit, hogy szembeszálljon a hatalmas gépezettel, a rettenthetetlen önkormányzattal? Természetesen a pénz. Hajnal Éva, a Somogy Megyei Bíróság polgári kollégiumvezetője elmondta: a legtöbb per annak idején és ma is valamilyen szociális ellátással volt kapcsolatos. Amikor az ügyfél sérelmezte, hogy a temetési segély, szociális segély vagy egyéb segítség iránti kérelmét elutasították, a bírósághoz fordult. Aztán ezek a perek lassan elkoptak, leginkább azért, mert az emberek rájöttek: a bíróság pénzt nem ad...



Vélhetően sokan azzal a reménnyel fordultak a bírósághoz, hogy akkor majd megkapják a szerintük nekik járó segítséget. A bíróság azonban csak egyet tehet: azt nézi, hogy a kérelem elutasítása sért-e valamilyen jogszabályt. A szociális törvény – néhány kivételtől eltekintve – az adható kategóriába sorolja a szociális ellátási formákat. Az önkormányzati törvény szerint viszont az önkormányzat feladata a minimális szociális gondoskodás.

Az önkormányzatok saját rendeleteket alkotnak, ami leginkább iránymutató. De legtöbbször eddig el sem jut az ügy. A keresetek döntő többségét ugyanis azért utasítja el a bíróság, mert már maga a kereset nem felel meg a követelményeknek: nem szerepel benne, hogy mi alapján perelnek, pontosan melyik jogszabály megsértését kifogásolják.

Pusztán az, hogy az illető úgy érzi: neki járt volna a segély, nem elég.
Mint ahogy a másik oldalról az sem, ha a települési önkormányzat azzal indokol: „járni jár, de nem jut”... Vagyis hogy nincs rá pénz. Ha a helyi szociális rendeletben vállalja, hogy segíti a rászorulókat, akkor ez nem lehet indok. Az önkormányzat azért veszítheti el ezeket a pereket, mert határozatát nem indokolta meg kellően. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy a pereskedő polgár nyertesnek érezheti magát. A bíróság legfeljebb hatályon kívül helyezi a határozatot, és az önkormányzatot új eljárásra utasítja. Aminek általában ugyanaz a végeredménye, legfeljebb alaposan megindokolva.

Kivétel a közelmúltból

Egy gadácsi férfi azért fordult a bírósághoz, mert nem kapott segélyt. A bíróság természetesen nem azt vizsgálta, hogy a férfi rászorul-e a segítségre vagy nem, hanem a helyi rendeletet. Az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megállapította: az önkormányzati rendelet, amelyre hivatkozva a segélyt megállapították, alkotmányellenes, mert helyi rendelet nem szabhat szigorúbb feltételeket, mint a szociális törvény.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!